Habár a csapat idén jól szerepel, első a Ligában és már tovább is jutott a Bajnokok Ligája csoportköréből, sokan nem elégedettek azzal, ahogyan a dolgok alakulnak az egyesületnél. Az EurobarçaBlog következő írása az elnökség munkáját értékeli, méghozzá főként a nyári átigazolási időszak eseményein keresztül. 

Hol van már Laporta aranykorszaka, és hol van végre egy Barcelonához méltó, szakértő vezetőség porondra kerülése, tehetjük fel a kérdést. A klub háza táján jelenleg a legnagyobb mizériagenerátort a hiteltelenné vált szakmai vezetés ténykedése nyújtja.

A laportai sikerciklus váltása már jelezte, hogy nem egy kimondott barcelonai érzésű, ambiciózus elnök veszi át Laporta székét, hanem sokkal inkább egy üzleti mágnás, amit cselekedetei is igazoltak. Rosellről sok minden elmondható, csak a Barcelona iránti erős elkötelezettsége nem. Neymar megszerzésekor mindenki ünnepelte és büszkén nyugtázta stábja kitűnő munkásságát. Azonban a későbbiekben kiderült, hogy Neymar átigazolása kapcsán adócsalás „áldozata” lett. Becstelenné vált az elnöki cím betöltésére. Bemocskolta az egyesület „més que un Club, több mint egy Klub” jeligéjét, így záros határidőn belül távozásra kényszerült.

Ekkor azt gondoltuk, ennél rosszabb már nem lehet, de érkezett a nagy feketeleves, nevezetesen Josep Maria Bartomeu. Rosell távozása után sokan hittük, hogy Laporta visszakapja megérdemelt helyét, azonban nem született megállapodás időközi választások kiírásáról, így ideiglenesen Bartomeué lett a stafétabot. Már a 2016-os nyár igazoláspolitikája is furcsán alakult Denis Suárez és André Gomes megszerzésével és jelezte, hogy itt sem lesz minden fenékig tejföl. Érkezett is egy sikertelen, fásult idény. Vártuk a nyári csodát, hátha észbe kap a vezetőség, jön a vérfrissítés és a minőségi többlet. A csodából rémálom lett.

Marco Verratti-saga

Látszott a vezetőségen, hogy szeretné orvosolni a középpálya régóta húzódó slamasztikáját, ezért a nyár elsődleges céljának tűzte ki Verratti megszerzését. A játékos látszólag hajlott volna a váltásra, de a PSG tárgyalóasztalhoz sem kívánt ülni a Barcelonával. A szakmai stáb azonban biztos volt a dolgában és lehetséges alternatívák keresése helyett, több mint egy hónapon keresztül ostromolta a PSG csapatát, természetesen eredménytelenül.

Neymarral kapcsolatos rémhírek

A Verratti-ügy lecsengése után aggasztó hírek kezdtek megjelenni a nemzetközi médiában. Neymar a PSG-be fog igazolni. Ekkor ez még mindenki számára elképzelhetetlen volt, hiszen a játékos többször is kijelentette, hogy boldog Barcelonában. A szurkolók ennek megfelelően szánalmas pletykaként kezelték a híráradatot.

Hiteles emberek hiteltelen szavai

Jordi Mestre alelnök meg is szólalt az üggyel kapcsolatban és jelezte, hogy a híresztelések alaptalanok, Neymar 200%, hogy a klub játékosa marad. Mestre szavai minden Barcelona-szimpatizáns számára biztosítékot jelentett, így sokunk lezártnak tekintette az ügyet. Nyilatkozatok ide, pletykák oda, de mégis bekövetkezett a nyár legelképzelhetetlenebb átigazolása.

Neymar a PSG játékosa

Neymar áttette székhelyét Párizsba. A Barcelona elvesztette a világ jelenlegi harmadik legjobb játékosát. Az okok a mai napig nem kristály tiszták. Talán rossz viszonyt ápolt a vezetőséggel vagy szimplán új kihívásokra vágyott, esetleg jó barátja, Messi árnyékából szeretett volna kitörni az Aranylabda megszerzése érdekében? Nem tudni, a lényegen úgy sem változtat, Neymar már a múlté. Felvetődhet a kérdés, hogy a jelenlegi piaci viszonyokat tekintve mennyire megfizethetetlen egy top tízes játékos szerződésében szereplő 222 millió eurós kivásárlási záradék. Mint kiderült, semennyire.

A megfelelő pótlás mizériája

Nehezen ébredezett a vicc tárgyává vált vezetés a bekapott méretes pofonból, az idő pedig egyre inkább ellenük dolgozott. A középpálya minőségi pótlása mellé nyakukba szakadt az MSN kihulló láncszemének méltó helyettesítése is. Megjelentek az első lehetséges utódok Ousmane Dembélé és Philippe Coutinho személyében. Megkezdődött a klubok közti keringő.

Paulinho a nyár kakukktojása

Szinte mindenkit váratlanul ért a bejelentés, hiszen a Barcelona nem szükségszerűen egy ilyen kvalitású játékost keresett a kreativitás újraélesztésére és a gondok megoldására. Ellentmondott egymásnak edző és elnök. Valverde a nyilatkozataiban arra utalt, hogy személy szerint semmit nem tud a játékos lehetséges érkezéséről, míg Bartomeuék állították, hogy az edző kifejezett kérése volt Paulinho. Ennek tükrében elgondolkodtató, mennyire volt ez kizárólagosan sportszakmai döntés, vagy esetlegesen történtek olyan események a háttérben, amelyeket a mai napig homály fed. Mindenesetre Paulinho eddigi teljesítménye feledteti a leigazolásának megkérdőjelezhetőségét.

Dembélé, Coutinho flúgos futam

A Barcelonát már nagyon sürgette az idő Neymar távozását követően, hiszen szinte kevesebb, mint egy hónap volt hátra az átigazolási ablak zártáig, és a problémák még mindig megoldásra vártak. Elkezdődött az offenzíva a Dortmunddal és a Liverpoollal szemben. A helyzet nem volt egyszerű, hiszen a klubok – tudva, hogy a Barcelona minimum 222 millió euróval rendelkezik – bőségesen megkérték játékosaik árát. Kezdetben a Dortmund és a Pool tárgyalni sem kívántak, és 150 millió eurós árcédulát akasztott legjobbjaik nyakába. Talán a piaci árak elszabadulását legjobban a következő példa szemlélteti. A Nou Camp felújításának és bővítésének előre tervezett büdzséje 600 millió euróban lett megszabva. Ha ehhez viszonyítjuk Dembélé és Coutinho fejenkénti 150-150 milliós árát, és mellé tesszük Neymar 222 milliós összegét, akkor érzékelhetjük, hogy a három játékos értéke megegyezik Európa egyik, ha nem a legszebb stadionjának a renoválási értékével. Két fecske azonban nem csinál nyarat, a Barcelona kiszemeltjei pedig árukhoz képest korántsem top tízes spílerek.

Nevetséges ajánlatok

A Barcelona az idő hiányában és tudván a célpontok klubjainak álláspontját mégis megpróbált taktikázni. 80-90 milliós fix összeget és teljesülő feltételek fejében fizetendő pluszok formájában kívánta tető alá hozni üzleteit. Mindenhol zárt fülekre találtak. A Barcelona vészhelyzetében talán kifizetendőbb lett volna egy kezdeti, elgondolkodtató, fix 130 millió eurós csekk meglengetése a célok mihamarabbi elérése érdekében.

Dembélé gyötrelmes megszerzése

Sikerrel zárult, mégsem mondhatnánk rá, hogy mesébe illő történet. A transzferben a kivárás és a taktikázás dominált a Barcelona részéről. Több ízben próbálkozott a klub, mire a Dortmund az utolsó előtti pillanatban beadta a derekát. A deal létrejötte nem a Barça jó taktikájának és szakmai profizmusának volt köszönhető, hanem a játékos akaratának és magatartásának. Ha Dembélé nem ennyire elszánt, akkor még most is a Bundesligában rúgná a bőrt. Az, hogy a támadó részéről az edzésmunka megtagadása saját döntés volt vagy barcelonai ráhatás következménye, a mai napig nem ismert.

Görcsös kapaszkodás Coutinhóba

Ekkor a Barça számára már teljesen ismert volt a Liverpool nyílt álláspontja. Hiába volt átigazolási kérelem, mivel a szerződés nem tartalmaz kivásárlási záradékot, Coutinho nem eladó, maximum 200 millió euró ellenében. A Barcelona azonban kötötte az ebet a karóhoz, és alternatívák keresése helyett az átigazolási időszak utolsó hetében is sorozta a Poolt ajánlatokkal. A transzfer kútba esett, az ablak bezárult.

Érdekes nevek, a minőség ismét elmaradt

Mikor az elnökség nyaka körül kezdett kellemetlenül szoros lenni a hurok, az utolsó pillanatokban a spanyol média újabb neveket dobott be Angel Di Maria és Jean Seri személyében. Ismét csak főhetett a culék feje, hiszen hol van az ígért világklasszis? A szavak csak szavak maradtak, és a Barça középpályájának megerősítése kérdőjel maradt az átigazolási szezon lezárta után is. Utólag kiderült: a klub tényleg próbálkozott Di Maria és Seri leigazolásával, azonban az előző játékos esetében a Barça sokkalta a PSG által kért 70 millió eurót, míg az utóbbi esetében végül a Barcelona az utolsó pillanatban lépett vissza a transzfertől.

Elfordulás a Masiától

A Barcelona kezdi elhagyni gyökereit, és kevésbé fordít figyelmet a Masia tehetségeire, pedig legnagyobb sikereit a jól beépített, saját nevelésű játékosainak köszönhette. Távozott Seung-Woo Lee és Jordi Mboula, akik az utánpótlás legnagyobb tehetségei között voltak számon tartva. Jelenleg a Hellas Verona és az AS Monaco első keretét erősítik. Az utóbbi évek tendenciáját figyelve pedig egy-két éves jó teljesítmény után több tíz milliós tételért megpróbáljuk őket visszacsábítani. Mindezek fejében már most izgulhatunk, mi lesz a legnagyobb tehetségnek kikiáltott Xavi Simons sorsa a Barcelonánál.

Eladások, avagy a totális csőd

A szakmai vezetés második legnagyobb feladata a nagy létszámú keret csökkentése lett volna. A nyáron szinte minden összejött, sajnos rossz értelemben. A vezetés feje felett összecsaptak a hullámok. és Neymar pótlásának nehézségei háttérbe szorították a távozókat. A ballasztot nem sikerült kidobni. A legnagyobb gondot a mellőzött játékosok fizetése okozta. Kereslet volt több játékosra is, de nem voltak hajlandóak engedni barcelonai fizetésükből. Így az érdeklődés nem jutott el egy esetben sem az üzlet nyélbe ütéséig, csak kölcsönadásig.

Komikus kivásárlási záradékok

Neymar 222 millió eurós kivásárlásából kiderült, hogy nem létezik már az a szó a futballban, hogy megfizethetetlen. A barcelonai játékosok szerződésére alapvetően jellemző, hogy alacsony összeg szerepel a szerződésük e pontjában. Távozott Neymar, de Sergi Roberto nevetséges 40 milliós záradéka is beindította a vevőket. Több klub is megkörnyékezte, és csak Roberto elkötelezettségének köszönhető, hogy nem lett ismét karcsúbb a keret egy meghatározó emberrel. Megemlíthetjük Samuel Umtiti 60 milliós kivásárlási árát is. Látva eddigi briliáns teljesítményét, nyáron a francia bekkért is özönleni fognak az ajánlatok.

Klubikonok szerződéshosszabbítása

Iniesta és Messi szerződése körül paprikássá fokozódott a helyzet. Bartomeu lenyilatkozta már a nyáron, hogy a hosszabbítások megköttettek, már csak a bejelentés hiányzik. Iniesta cáfolta az elnököt, míg Messi azóta sem szólalt meg az ügyben. Messi esetében közölte a klub, hogy teljes az egyezség, és csak a tökéletes napra várnak, ami a bejelentést illeti. Úgy látszik, az a nap még nem kelt fel, és hivatalos bejelentés továbbra sincs.

Benedito és a bizalmatlansági indítvány

Ez már inkább tekinthető a nyári zűrzavar következményének. Az indítvány létjogosultságát jelzi a pártoló tagok által történelmi mennyiségben aláírt ívek száma. Az indítvány végül sikertelenül zárult, de a magas számú aláírásszám jelzés értékű lehet a klubvezetésnek.

Minden culé számára egyértelmű, hogy a fejétől bűzlik a hal. Vajon mikor éri a csapatot egy madridihoz hasonló hullámvölgy, és mikor kerül előtérbe ismét a vezérkar alkalmatlansága? Több hibázási lehetőség nincs, a sír megásva, a kérdés csak az, mikor kerül betemetésre.

Írta: Krupánszki Máté