“Lett önbizalmam, a Clásico pedig… egy ajándék”

Vermaelen a nagy változások okáról, Messiről, Hazardról...

Thomas Vermaelen számára sokáig úgy tűnhetett, hogy soha nem lesz olyan csillagállás, ami alatt ő folyamatosan játszik és sikeres a Barcelonában. Idén azonban végre ez is megtörtént, így most már ő is és a klub is egészen másként látják a kapcsolatot. Vermaelennel a brit ‘The Guardian’ készített interjút, ennek egyes részleteit közöljük alább. 

Végre folyamatosság, és egy Clásico is

“Az első évemben sérült voltam az egész szezonban, és csak egy meccset játszhattam, a Deportivo ellen, amikor már bajnokok voltunk. A következő szezonban úgy 20 meccset játszottam (összesen 18-at – a szerk.) sokat közülük csereként beállva, nem kezdőként. És most volt egy sorozatnyi meccsem, amikor azt éreztem, hogy végre kezdhettem. Úgy próbálsz meg készülni a meccsre, mint amilyen általában egy meccs, mindent úgy csinálsz, ahogy általában, és ez a fajta rutin ad számodra stabilitást és nyugalmat. De azért mélyen tudod, hogy most egy Clásicót fogsz játszani, ami nem csak egy meccs a sok közül. Ez az a meccs, amit mindenki megnéz, és ez volt az igazi teszt a számomra.”

“Ismerem a képességeimet, szóval tudom, hogy mire vagyok képes, és hogy tudok segíteni ennek a klubnak, de ez mindig attól függött, hogy milyen állapotban voltam, mennyire éreztem magam jól, és ezeken a meccseken most pontosan ezt történt. Önbizalmat szereztem, és a Clásico olyan volt számomra, mint egy ajándék, mert Javier
(Mascherano) is visszatért arra a meccsre, és nem voltam biztos benne, hogy kezdeni fogok. Úgyhogy nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy játszattam azon a meccsen.”

“Amikor egy klub le akar igazolni téged, mindig azt is nézed, hogy ők hogyan játszanak. Nekem nem lett volna jó dolog egy olyan csapathoz igazolni, amelyik hosszú labdákkal operál. Megnézed a filozófiájukat, és úgy érzed, összepasszoltok.”

Barcelona más, mint a többi klub

“Az emberek fejében egy téves kép él arról, hogy milyenek a védők Barcelonában, mert azt gondolják: ez könnyű munka, hiszen ők mindig csak támadnak, támadnak, támadnak. De az elvárások nagyon magasak. Az ellenfél térfelén játszunk, és ez nem csak úgy megtörténik. Ez azért van, mert folyamatosan nyomás alatt tartjuk őket. Ha viszont kiengeded őket, akkor mi leszünk nyomás alatt, úgyhogy mindig csak nyomnod kell, nyomnod kell. Ez pedig azt eredményezi, hogy a kapudtól 50 méterre védekezel, ami nem könnyű dolog. Ahogy az sem, hogy ki kell hoznod a labdát. Sokszor könnyebb lenne egyszerűen előrerúgni, aztán kész. De ez nem a mi játékfelfogásunk, és ez élvezetesebb játékot is hoz így.”

“Korábban, a Barcelona előtt is szoktam volt kihozni a labdát, de még mindig vannak dolgok, amik mások itt, mint bárhol máshol. Ez egy kicsit… nem találom a megfelelő szót… fejlettebb.”

Hazard és Messi

“Természetesen nagyon nehéz bárkit is hasonlítani Messihez, aki ennyi évig ilyen szinten játszott, de vannak közöttük hasonlóságok. Mindkettőjüknek alacsonyan van a súlypontjuk, ezért nagyon gyorsan könnyen tudnak fordulni. Ott van bennük a meglepetés ereje, egyszerűen nem tudod, hogy merre akarnak menni. És még ha a Chelsea szenved is egy kicsit, láttam Hazardot gólt lőni a Watford ellen, úgyhogy ő jó formában van, és ismerem, hogy mire képes: világklasszis játékos. Eden nagyon sokra lehet képes, de nagyon nehéz bárkit is Messihez hasonlítani.”
Unibet promóciós kód itt elérhető.

“Ő hihetetlen. Ha arra blazírozol, hogy Messi majd az egyik irányba megy, úgyis a másik irányba fog menni. Azt gondolnád, hogy ezt csak a meccseken mutatja meg, de ő ezt nap mint nap megcsinálja az edzéseken, ami engem a leginkább lenyűgöz. Amikor befelé húzva vezeti rád a labdát, és amilyen gyorsan csinálja, rendkívül nehéz levédekezned. Tudhatod, hogy valószínűleg a bal lábával akar majd lőni, de ő egyszerűen mindig gyorsabb. És nagyon jól tudja játszani a 10-es, játékmester pozíciót is, és szolgál ki másokat”

“Ő a színtiszta tehetség, neki minden természetesen jön. Talán neki ezek a dolgok nem is különlegesek, de számunkra nagyon is annak tűnik. Ő egyszerűen megcsinálja, és csinálja tovább a dolgát. Különösebben nem éli bele magát abba sem, és nem sértődik meg, ha valaki szerelni próbálja. Vannak pillanatok, amikor látod, hogy mit csinál, és egyszerűen csak nevetni tudsz. Még a kispadon is egy meccs alatt, ha éppen nem játszol, sokszor ugyanúgy nevetsz, amiatt, amit látsz tőle, mint otthon a kanapén.”

Luis Enrique Angliában, éppen a Chelsea-nél?

“Úgy gondolom, hogy jól működhet. Szerintem hasonló lehetne, mint Pep Guardiola a Manchester Citynél. Behozni egy kis spanyol hatást az angol futballba lehet hogy egy kis időt követel, de nagyon jól tud működni.”

“Jó kapcsolatom volt Luis Enriquével. Nagyon jól megérti magát a játékosokkal. Tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy a játékos jól érezze magát. Ha arra kérnél, hogy soroljam fel a legjobb edzőket, akikkel együtt dolgoztam, őt is mindig említeném. Most több lehetőséget kapok arra, hogy játsszak, de ezért még nem fogom azt mondani, hogy rossz edző, mert nála kevesebbet játszottam.”