Exkluzív interjú Messivel – I. rész

A futball nehézségei | La Masia | Messi-függőség

Az FC Barcelona világklasszisa, Lionel Messi egy hosszabb hangvételű exkluzív interjút adott a ‘SPORT’ újságírójának. Az interjút a hossza miatt két részletben közöljük. Az első részében az argentin többek között a futball nehézségeiről, a La Masiáról, illetve a ‘Messidependenciáról’ is ejtett szót.

 

 

Már sírtál Argentínáért… és a Barcelonáért?

“Igen, voltak könnyek ebben a klubban. Sok év, sok pillanat volt. Emlékszem a Bajnokok Ligája elődöntőjére az Inter ellen, a másik pedig a Chelsea ellen, amikor kihagytam egy büntetőt. Eleresztettük az esélyét annak, hogy bejussunk a döntőbe azokban az években, és megnyerjük a Bajnokok Ligáját. Megérdemeltük volna, hogy megnyerjük a Bajnokok Ligáját.”

Iniesta beszélt depresszióról, tapasztaltál valami hasonlót?

“Nem szenvedtem depresszióban, ahogy Andrés mondta magáról. De átéltem néhány szomorú pillanatot, amikor nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Mint minden munkában, amikor a dolgok nem működnek, akkor szenvedsz.”

És te sem vagy kivétel…

“Átéltem néhány nehéz időszakot, például az adóhivatalnál is. Nehéz volt, ahogyan rám támadtak, és mondtak dolgokat rólam, a családomról, az apámról, a népemről. Úgy éreztem, Madridból támadtak rám, és nehéz volt. Kiszolgáltatott helyzetben éreztem magam, de szerencsés voltam, hogy támogattak a hozzám közelállók, Barcelona, Katalónia és a katalán újságírók. Ez tartotta bennem a lelket.”

Mit gondolsz, miért történt mindez?

“Ez volt a parancs, hogy rám támadjanak, megüssenek, és kihasználják a gyenge pillanatunkat. Ez egy parancs volt Madridból. Ez így volt. Tudtam. De hiába tudtam, bosszantott és fájdalmat okozott nekem.”

Tervezted, hogy elhagyod Barcelonát akkor?

“Nem. Ez egy nehéz év volt, mert volt egy sérülésem is. Ez volt a brazíliai világbajnokság éve. Ez bonyolult történet volt, mert sok mindent mondtak, amik helytelenek voltak.”

Ezután egy másik Messit láttunk, újra feltaláltad magad a VB után?

“Nem, nem, nem. Ennek semmi köze nincs hozzá. A családom, a feleségem, a gyerekeim mindig támogattak. Mindig elszigeteltem magam ettől, hogy jól érezhessem magam velük. A pályán való újítás magától jött, a körülményeknek és a pillanatoknak köszönhetően. A meccstől függően kényelmesebben éreztem magam hátrébb indulva, anélkül, hogy ne tudnék az ellenfél tizenhatosáig érni, ez tetszett nekem. Minden magától jött.”

Ahogy Jordi Alba mondta, te is mindig azt szeretnéd, hogy a Madrid veszítsen?

“Nyerni akarok. Hogy mit csinál a többi csapat, az nem érdekel. Barcelonai játékosként, és amikor már nem vagyunk versenyben, soha nem akarom, hogy a fő riválisunk nyerjen. De először is, magam szeretnék nyerni.”

Szerinted nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a La Masiára?

“Ez a klub filozófiája, különösen az elmúlt években. Guardiola óta több játékos jött fel az akadémiából. Az utóbbi időben valóban elveszett ez egy kicsit, és fontosabb játékosok hagyták el az akadémiát egy másik csapat érdekében, ahol nagyobb esélyt láttak maguknak.”

Megérted ezt? Vagy aggodalomra ad okot?

“Furcsa, hogy a világ legnagyobb klubját elhagyják egy kisebb miatt, egy nagyobb esélyért, mert ilyen fiatalon nem akarnak várni. Csapatok jönnek értük Angliából vagy Németországból, mint a 16 éves srácért, akinek megígérték, hogy edzhet és játszhat az első csapattal [Sergi Gómez, a Dortmundban – a szerk.]. Nyilvánvalóan ez nem történhet meg mindenkivel, de vannak olyan játékosok is, akik megérdemlik ezt az esélyt itt is, ami megmutatná a gyerekeknek, hogy nem lehetetlen a Barcelona első csapatába kerülni.”

Számodra mi a Barça-stílus?

“Egy kicsit az, amiről most beszéltünk. A klub filozófiája az, hogy a gyerekeket az akadémián keresztül juttassák föl, ugyanazt a játékot játszva. Néha a játékosok kívülről jönnek, és nehéz nekik alkalmazkodni a Barça stílusához. Könnyűnek tűnik, de nem az. Ezzel születtünk és sok időt töltöttünk a klubnál, tudván, hogy miről szól, hogyan játszanak, hogyan lehet egy lépéssel előrébb járni, amikor megkapod a labdát, tudva, hol vannak a csapattársak. Nem könnyű alkalmazkodni, nem számít, mennyire jó az új igazolás. Nyilvánvaló, ha minőségi és profi játékos vagy, gyorsabban alkalmazkodsz, de ez mindig időbe telik. Ez a klub filozófiája, amely különbözik a többitől.”

Hogyan változott meg az utóbbi időben?

“Mint klub, igyekszünk fenntartani ezt. De különböző edzők más-más filozófiával játszanak, máshogy gondolkoznak a futballról és a játékról, és ez a stílus ezért az évek elteltével megváltozott. Ez minden pillanatban a menedzsertől függ.”

Amikor azt mondják, ‘Messidependencia’ [Messi-függőség – a szerk.], mit érzel?

“Ez őrültség, hogy a világ legjobb klubja egy játékostól függ. Ha ez a helyzet, akkor valami nincs rendben, mert a Barcelona nagyszerű játékosokkal rendelkezik. A legmagasabb szintű játékosokról beszélünk, a világ legjobbjai, és őrültség azt mondani, hogy a Barcelona tőlem függ.”

Láttunk tőled néhány nagy gólörömöt az utóbbi időben. Tervezted őket?

“Nem. Mindegyik spontán volt. Ez csak a boldogság, miután szinte valami lehetetlent értünk el, mint a PSG ellen. Aztán ott van az egyik a Madrid ellen, amelyek mindig különlegesek, mert mindig nyerni szeretnénk.”

Szeretnél mondani valamit ezekkel a gólörömökkel, ahogyan ott állsz a szurkolók előtt?

“Nem. Csak hagyom, hogy magával ragadjon az öröm.”

Folytatjuk…