Abidal: “A futball az életem!”

Hitt a gyógyulásban és a visszatérésben | Az unokatestvérére emlékezett

A Mallorca elleni szombati mérkõzés egyik hõse egyértelmûen Éric Abidal volt, aki a találkozó után a Barça TV ’El Marcador’ címû mûsorának volt a vendége. A francia hátvéd mindenkinek köszönetet mondott, amiért kitartottak mellette és segítették a visszatérésben. Külön kiemelte unokatestvérét, akitõl a beültetett új máját kapta, emellett elmondta, nem gondolt a visszavonulásra a betegsége alatt.

„Köszönöm mindenkinek, aki segített”

„Szeretném megköszönni a segítséget a családomnak és mindenkinek, aki mellettem volt, nélkülük sosem sikerült volna elérnem a visszatérést. Az unokatestvérem a legfontosabb ember a gyógyulásomban, külön szeretnék köszönetet mondani neki. Életében nem volt még kórházban, de értem megtette. Én vagyok most itt, a kamerák kereszttüzében, de ebben a történetben õ a fõszereplõ.”

Harcolni mindenáron

„Mikor elmondták, hogy a daganat kiújult, ugyanúgy gondolkodtam, mint az elsõ alkalommal: folytatni az életet, alávetni magamat a kúrának, majd visszatérni – ezek voltak a célok. A futball az életem, nem akartam úgy visszavonulni, hogy ne játsszak újra. Nem akartam mindent itt hagyni, harcolni akartam a folytatásért. A szándékom az volt, hogy ha jól érzem magam, és vissza tudok térni a pályára, akkor még egy vagy két évig játszhassak. Akik hasonló helyzetben vannak, azt tudom tanácsolni, ne hagyják el magukat, ne hagyják, hogy a betegség elkeserítse õket. Sose adjátok fel a harcot, mindig van remény. Higgyetek Istenben, imádkozzatok sokat, és bízzatok azokban az emberekben, akik mögöttetek állnak.”

„Ez az én napom”

„Hiányoztak a csapattársak, hiszen õk olyanok, mintha a családtagjaim lennének. Vissza akartam térni, hogy segíthessem õket. Tito megkérdezte a mérkõzésen, hogy készen állok-e. Azt feleltem: Ez az én napom. Azért kérdezett meg, mert még nem volt alkalma edzésen is látni, így nem tudta, hogy érzem magam. Mondtam neki, hogy néhány percre már be tudok szállni. Ideges és koncentrált voltam egyszerre. Jól éreztem magam a Mallorca ellen, elvétettem néhány passzt, de ez normális egy év kihagyás után (mosolyog)”

„A Te harcod a mi erõnk”

„Tito azt mondta csapat nyári bemutatásán: ha elég erõs vagy és vissza akarsz térni, várni fogunk rád, ameddig csak kell. A Te harcod a mi erõnk. Ez valódi segítség volt számomra, világossá tette, hogy idõt kell hagynom a felépülésemre.”

„Szeretném még megköszönni Juanjo Brau erõnléti edzõnek a sok segítséget. Õ mindig azt mondogatta: ‘Gyerünk, együtt meg kell csinálnunk. Szükségünk van rád, hogy visszatérj és segíts a csapatnak’! Most, hogy már jól vagyok, még egy, kettõ, vagy három évig is itt leszek (nevet). Ha Tito pályára küld, a legjobbamat fogom nyújtani, meg akarom mutatni a társaknak, hogy nyerni akarok minden egyes elkövetkezõ mérkõzésen.”