A szupersztár döntött | Ziccerekben gazdag Clásico | Nyílt a Liga

Lionel Messi földöntúli teljesítményével a Barcelona ismételten gyõzni tudott a Santiago Bernabéuban, és ezzel életben tartotta bajnoki reményeit a Real Madriddal szemben. A végig nyílt sisakos, sok helyzetet, látványos játékot hozó mérkõzésen a Madridnak volt több gólhelyzete, de a Barcelonának volt Messije, aki 2-2 után, emberelõnyben, a meccs utolsó támadásából megnyerte a meccset a csapatának.

Támadásokban és helyzetekben gazdag elsõ félidõt játszott egymással a Barcelona és a Real Madrid, ahol a kapura inkább a hazaiak voltak veszélyesek, de nem volt olyan mértékû a fölényük, hogy a 45 perc végén igazságtalan lett volna az 1-1-es eredmény. A Madrid jobban kezdett, több olyan támadása volt, ahol már a kapusnak is közbe kellett avatkoznia, de a Barcelona idõvel beszállt a meccsbe, ugyanúgy voltak gólveszélyes akciói, csak talán kevesebb kapura tartó lövéssel.

Neymar hiányát egyértelmûen érezte a Barcelona, nem is azért mert Alcácer esetleg ne játszott volna jól a helyén, sokkal inkább azért, mert Alcácer középcsatárként inkább töltött be elõkészítõ szerepkört, amiben viszont messze nem tudott olyan eredményes lenni, mint Neymar. A támadások így még a szokásosnál is jobban függtek Lionel Messi egyéni megoldásaitól, és Andrés Iniesta támadás elõkészítéseitõl. Suárez nem játszott kifejezetten jó meccset.

A Madrid a vezetõ gólját a 29. percben szerezte, egy szöglet után Marcelo beemelésére Ronaldo lesrõl, Ramos nem lesrõl indultak, Ramos lõtte kapura a labdát, ami kijött a kapufáról, de a hosszú oldalon Casemiro közelrõl a hálóba lõtt. Szerencsétlen, elkerülhetõ gól volt.

Öt perccel késõbb aztán a Barça elõhúzott egy olyan támadást a tarsolyából, amibõl többet tudott csinálni még évekkel ezelõtt: egy elõre passzolt labdát Rakitic készített le nagyon elegánsan üres területre, jött Messi, túljutott a védõin lendületbõl, majd Navas mellett el tudott lõni. 1-1! A félidõig hátralévõ idõben inkább a Barcelona állt közel a vezetés megszerzéséhez, mint a Madrid, ettõl függetlenül a második félidõben ismét a fõvárosiak kezdtek jobban, és a kapura sokkal veszélyesebben.

A Barcelonából hiányzott a mozgás, a támadásoknak ekkor nem volt mélysége, a Madrid letámadása ugyanis többnyire már csírájában elfojtotta ekkor a próbálkozásokat. A Barcelonának szerencséje is volt, hogy nem kapott gólt az elsõ tíz percben. Abban persze már a Madridnak volt szerencséje, hogy a Barcelonából éppen Alcácer került nagy ziccerbe az 56. percben, és abban is, hogy Casemiro pályán maradhatott még a meccsnek ebben a szakaszában is…

A második félidõ elsõ tíz perce után ismét összeszedte magát a Barcelona, a Madrid sem tudott folyamatosan olyan presszinget alkalmazni, mint addig, ismét kiegyenlítettebbé vált a meccs. Mindkét kapu elõtt adódtak nagy helyzetek, semleges nézõk számára feltétlenül szórakoztató találkozó alakult ki. A Barcelona sok hasonló Clásicót volt képes aránylag simán megnyerni idegenben is az elmúlt években, az, hogy ez a meccs is ennyire hullámzott, és ennyire nem tudott élni az elõtte lévõ rengeteg területtel a csapat, erõs kritika, egyben az idei Barcelona tökéletes tükre volt.

Helyzetekbõl nem volt hiány, a meccs harmadik gólja mégsem egy kidolgozott támadás végén, hanem egy váratlanabb, távoli lövésbõl esett. A 73. percben Iván Rakitic egy lövõcsel után a bal lábára cselezett majd lõtt is, és lõtte ki nagyon pontosan a hosszú sarkot.

A meccs utolsó szakaszába lépve természetes volt, hogy a Madrid támadott, és tett meg mindent a vezetés megszerzéséért, azonban a 77. percben Sergio Ramos egy szükségtelenül kemény belépõért – Messivel szemben – azonnali piros lapot kapott. Ezzel óriási lehetõséghez jutott a Barcelona, bõ tíz perccel a meccs vége elõtt emberelõnyben és gól elõnyben volt, Piqué révén óriási ziccere is akadt a gyõzelem bebiztosításáért. Ez kimaradt, és erre rá is fizetett a katalán csapat, mely nem tudta teljesen kontroll alatt tartani a játékot, és emberelõnyben is engedett teret a Madridnak.

Marcelo baloldali beadására érkezett a frissen, csereként beállt James Rodríguez, és egészen közelrõl, nagy erõvel a hálóba lõtt. 2-2, 5 perc volt még a meccsbõl. Érdekesség, hogy a Barcelona ezt követõen sem tudott fölényt kialakítani, hiába játszott létszámfölényben, szinte csak a Madridnak voltak lehetõségei.

Ez így volt a ráadás pillanataiig, amikor a saját térfelérõl megindult Sergi Roberto, lendületet adott a támadásnak, Gomeshez passzolt, õ a mellette elfutó Albának, aki már várta a tizenhatosra befutó Messit, a „bolha” pedig nagy erõvel kilõtte a kapu jobb oldalát. A zseni megnyerte a Barcelonának.

Ezen a mérkõzésen is bõven kijöttek az idei Barça gyengeségei, hullámai, az a tény, hogy már nem képes úgy a kezében tartani a játékot, mint a korábbi években általában. Hogy mégis sikerült újfent gyõzni Madridban, az egyrészt köszönhetõ a Madrid gyengébb helyzetkihasználásának, másrészt Lionel Messi földöntúli képességeinek, aki megnyerte ezt a klasszikust is a Barcelonának.

A Liga ezzel ismét nyílt, folytatás hazai pályán az Osasuna ellen.

Real Madrid – FC Barcelona: 2-3 (1-1)
Madrid, Santiago Bernabéu
81.044 nézõ
Vezette: Hernández Hernández

Real Madrid: Keylor; Carvajal, Nacho, Ramos, Marcelo; Casemiro (Kovacic 70′), Kroos, Modric; Bale (Asensio 39′), Benzema (James Rodríguez 82′) és Cristiano Ronaldo

FC Barcelona: Ter Stegen; Sergi Roberto, Piqué, Umtiti, Jordi Alba; Busquets, Rakitic, Iniesta; Messi, Luis Suárez és Paco Alcácer (André Gomes 70′).

Gólok: Casemiro (28′), Messi (33′, 90+2′), Rakitic (73′), James Rodríguez (86′).
Kiállítva: Ramos (77′).