Lépésrõl-lépésre akar fejlõdni | Mindent meg akart tenni az igazolásért

Ousmane Dembélé, a csapat új támadója a Ciutat Esportiva edzõközpontban állt a Sport katalán lap rendelkezésére az edzések között és egy nagyobb lélegzetvételû beszélgetésben mesélt magáról, gyerekkoráról, a vele szemben támasztott elvárásokról és arról, miért nem igazolt már tavaly Barcelonába. Szerény, de tudatos játékos képét mutatja magáról, aki már 10 éve a Barçáról álmodott.

Mesélj az eddigi életedrõl!

Én vagyok a legidõsebb a három testvérem közül (1 lány és 2 fiú mellett). Gyerekkoromban mindig Eure utcáin játszottam a barátaimmal Normandiában, nem messze Párizstól. Ott nõttem fel, tanultam és 7 éves koromban itt kezdtem el focizni is, hetente kétszer, hétfõn és péntekenként. Aztán a házunk mellett lévõ klubhoz igazoltam. 13 éves koromban jött a Rennes, hogy leigazoljon, így én és az egész családom a városba költöztünk. Szerettem volna, hogy a családom kövessen és õk is mellettem akartak maradni. 15 éves koromtól kezdve aztán 4 évet töltöttem el a különbözõ korosztályos csapatokban…

Aztán elkezdtél kitûnni…

Igen, nem mentek rosszul a dolgok. Az alsóbb osztályokban kezdtem el játszani, végül 2014. november 6-án debütáltam a Rennes elsõ csapatában. Emlékszem a dátumra, mert onnantól kezdõdött az õrület. Egész sok meccset játszottam (26-ot) és boldog voltam, ahogy a dolgok alakultak körülöttem.

8 éves korodban kezdõdött a szerelmed a Barçával, honnan jött ez?

Két mérkõzésre emlékszem, ami nyomott hagyott bennem. Az egyik a Chelsea ellen, amin Iniesta berúgta a BL döntõt érõ gólt. Nagyon izgultam akkor, és most mikor látom majd Andrést, emlékeztetnem is kell rá. A másik egy Arsenal elleni meccs volt, ahol az odavágón nem ment jól a Barcelonának, de a visszavágón Messi négy góljával lett 4-1. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy Messi valószínûleg nem errõl a bolygóról származik. Hihetetlen volt.

Voltál már korábban a Camp Nouban élõben megnézni a csapatot?

Nem, sajnos erre nem volt lehetõségem.

Honnan jön a szenvedélyed a Barça iránt?

Volt egy Iniesta poszterem is… Õ egy egyedi, elegáns, nagyszerû, különleges játékos. A Barcelona összes meccsét megnéztem, hogy lássam milyen jól játszik és milyen nagyszerûek, Iniesta és Messi is. Aztán megpróbáltam utánozni õket, de…

Nem sikerült?

Nehéz volt, mert olyan dolgokat csinálnak, amiket senki más. Messi nagyon magas szintet képvisel, õ a legjobb játékos a történelemben.

Ezek után viszont felmerül a kérdés, miért nem akartál a Barçához igazolni tavaly, amikor érdeklõdtek utánad?

Mert csak 6 hónapja voltam profi játékos a Rennesben. El tudod képzelni ezt? Csak hat hónapja!

Tehát túl korai lett volna?

Egyértelmûen. Tanulni akartam, játszani a Bajnokok Ligájában, megismerni, milyen a sorozat, játszani egy nagyszerû idényt egy remek csapatban, hogy fokozatosan lépjek egyre feljebb.

Egy olyan csapatba érkezni, ahol egyszerre játszott Neymar, Messi és Suárez, lehetetlen lett volna ezt a fokozatosságot tartani?

Biztos sokat tanultam volna az edzéseken, de lelassította volna a fejlõdésemet, ha nem játszom eleget. Szerencsére a Barcelona másodszor is szeretett volna megszerezni, én pedig most már nem akartam lemaradni errõl a vonatról.

Hányszor utazott el hozzád Robert Fernandez, hogy meggyõzze az átigazolásról?

Tavaly egyszer találkoztunk. Idén beszéltünk, mielõtt a Barcelona eldöntötte, hogy leigazolna, és idén nyáron is találkoztunk egyszer.

A Barcelonában akartál játszani, emiatt nem edzettél a csapatoddal augusztus 10-e után. Hogy élted ezt meg, miért csináltad?

Nyugodt voltam, csak a tárgyalások gyorsaságán múlt minden a Barcelona és a Borussia között. Tudtam, hogy türelmesnek kell lennem. Úgy döntöttem, nem akarok már velük edzeni, de ha nem tettem volna meg mindent a részemrõl, hogy a Barcelonához igazolhassak, most nagyon sajnálnám, ha nem lehetnék itt.

Mit gondolsz, ugyanazt fogják várni tõled, mint Neymartól? És, hogy lesznek összehasonlítások?

Nem. Õszintén, nem hiszem. Neymar egy nagyszerû játékos, klasszis, a világ egyik legjobbja. Fiatal vagyok még, azért vagyok itt, hogy tanuljak és hogy a lehetõ legtöbb mindennel hozzájáruljak a Barcelona sikereihez.

Mit mondott neked Mbappé, miután a Barcelonához igazoltál?

Õ egy nagyon jó „kolléga”. Általában telefonon beszélünk, de az átigazolás miatt most még többet. Örül nekem. Próbált megnyugtatni, ahogy teltek a napok és az átigazolás végére nem került még pont, mondta, hogy csak idõ kérdése lesz. Nagyon boldog volt, mikor sikerült aláírnom, de én is boldog vagyok. A legjobbakat kívánta nekem és én is ugyanezt kívánom neki.

Õ már Párizsban van, te pedig Barcelonában. Mit várhatunk az érkezésedtõl Barcelonában?

Az elsõ célom az volt, hogy csatlakozzak a csapathoz. Jó teljesítményt akarok nyújtani a pályán és persze megnyerni minden lehetséges trófeát a csapattal.

A korábbi edzõd a Borussiánál, Thomas Tuchel azt mondta rólad, hogy a jövõ Aranylabdása lehetsz. Te is így látod? Törekszel rá, hogy elnyerd?

Túlságosan is szeret engem…

Tehát te nem így látod?

Ne hallgassatok rá [nevet]. De most komolyan. Nem ez életem célja. A célom, hogy a világ legjobbjaitól tanuljak, hogy a csapathoz csatlakozzak. Csak 20 éves vagyok még. A személyes sikerek nem mozgatnak nagyon.

Ismét kiemelted, hogy még csak 20 vagy, éppen csak megérkeztél egy nagy klubba túl sok profi tapasztalat nélkül, ismeretlen területre, a nyelv is új lesz… Megijedtél az elsõ napokban?

Nem ijedtem meg, nagy hatással van rám ez az egész helyzet. Arra koncentrálok, hogy felvegyem a ritmust, mivel nem edzettem két hete. Amit tudok ezen kívül tenni az annyi, hogy megismerjem, hogyan mûködik itt minden és beilleszkedjek.

Mit csináltál azokban a napokban, míg vártál az átigazolásra?

Délutánonként futottam kicsit, bár az utolsó 5 napban nagyon meleg volt, így ez kimaradt. De leginkább a telefonon lógtam, hogy tudjam, hogyan állnak a dolgok.

Ideges voltál?

Igen, kissé, de éjszaka azért tudtam pihenni. Késõn érkeztem a csapathoz, de végül sikerült. Nem mérgesedtek el emiatt a kapcsolataim, én csak szerettem volna, ha az egész minél elõbb befejezõdik. Most edzenem kell ismét és formába kerülni.

Amíg várakoztál, terrortámadás történt a La Ramblán. Mit gondolsz errõl?

Párizsban voltam, mikor hallottam. Láttam a TV-ben mindent, ami történt. Szörnyû esemény volt ez Barcelonának, Katalóniának, Spanyolországnak és az egész világnak. Soha nem fogom megérteni, miért tesznek emberek ilyet.

Idõbe fog telni, míg beilleszkedsz?

Nem tudom, remélem nem. Itt máshogy játszanak, ez egy másik értelmezése a futballnak és remélem sikerül alkalmazkodnom hozzá.

Egy másik nyelvét beszélik a futballnak…

Igen, így van. Szükségem lesz arra, hogy minden információt begyûjtsek, de feltételezem Digne, Umtiti vagy Theo ebben sokat fog segíteni.

Theo? Chendri?

Theo jó barátom. Játszottunk a válogatottban is. Sok mindent mondott nekem, mivel sok évet töltött el a korosztályos csapatokban. Most Nantesban van, de mindig kérdezgettem, milyen az élet Barcelonában, milyen a klub, milyenek az edzések. Rengeteget beszélgettünk a futballról. [Theo Chendri 2013-tól 2016-ig játszott az ifjúsági csapatokban Barcelonában, tavaly nyáron igazolt a Nanteshoz – a szerk.)

Milyen lesz hozzászokni ehhez az új „nyelvhez”?

Itt a játék a labdabirtoklást, passzokat jelenti, sokat néztem korábban a TV-ben. Remélem, megtanulok ebben is jól játszani, bár az én erõsségeim a sebességem, a támadás egy-egy ellen, kettõ ellen…

Meglep, hogy mennyit beszélnek róla, jobb vagy ballábas vagy?

Nem én vagyok az egyetlen játékos, aki jól tud játszani mindkét lábával. Rengetegen vannak, itt a Barçában is. Mindig is, gyerekkoromtól fogva, mindkét lábammal jól akartam játszani, mert nem akartam korlátozni magam. Itt remélem még tovább fogok ebben is fejlõdni és mentálisan is erõs leszek.

Az tényleg fontos itt…

Igen, nagyon. Muszáj, hogy legyen valami a fejedben, hogy érvényesülhess és megértsd a Barcelona játékát. A lehetõ leggyorsabban alkalmazkodnod kell…