Érdekes ez a szurkoló vs edzőkérdés pszichológiája.
Korábbi edzői kinevezések alkalmával mindíg végigfutott a fejemben, hogy melyik játékost és miért padoztatnám, lecserélném, elküldeném stb.
Xavi esetében ez a játék a fejemben, hogy mit tennék az ő helyében, teljesen kimaradt....
Xavi, ha a korábban általam többször és cinikusan emlegetett hasonlatom szerint "bármelyikünk nagymamáját" kezdőbe tenné, bizony Isten elfogadom!
Arra még nem jöttem rá, hogy ez azért van vajon, mert valóban az utolsó esélynek érzem, hogy történhet valami, vagy a teljes bizalom jele, hogy igen, ha valaki tudja, hogy mit és miért csinál, akkor az a Xavi.
Tudom, hogy csodát nem várhatok és nem is várok, mégis teljes szurkolói lelki nyugalmat érzek.
Próbáljunk meg jól, ügyesen, lelkesen játszani. Aztán, ha ez sikerül, akkor majd lépésről lépésre érdemes lehet már éredményeken is álmodozni.