Voltak momentumok, nem szabad ezeket sem elvenni, de van az a fránya közhely is, hogy minden csapat annyit játszik, amennyit az ellenfele hagy neki.
Ennél többet viszont egy szikrával sem láttam, pedig kerestem kifejezetten az átütőerő tekintetében.
Ennek viszont a nyomait sem fedeztem fel. Biztosan vak vagyok, de ez a teljesítmény nekem nem igazán úgy jött át, hogy a "bajnokok teljesítménye".
Fociztunk, ahogy a meccs megkívánta, nem voltunk nyomás alatt, nem voltunk ellenállásra kényszerítve. Játszottunk egy "szórakoztató edzőmeccset".
Természetesen más volt, mint a Rayo ellen, ennyire vak nem vagyok én sem....
Ugyanakkor nekem továbbra is hiányzik a csapat alakuló karaktere, határozottsága, avagy nevezhetném úgy, is hogy tökössége.
Jelenleg még nem látszik szerintem semmilyen markáns fejlődési irány. Fejlődünk? Mihez képest és miben?
Jobb lett a védelmünk? Avagy a csapatvédekezésünk? Statisztikailag ez úgy tűnik, hogy igaz, de valóban éles nyomáspróbákon nem igazán sikerül(t) átcsúsznunk. Persze ez már nem csak és kizárólag a védelmen múlt. Szóval hamar visszatérünk a csapatszintű fejlődés kérdéséhez. Kivétel pedig csak a szabályt erősíti.
Mi a Barcelona vagyunk. Nekem az sajnos helybetopi, de leépülés is lehet - nézőpont kérdése -, ha annak kell örülni, hogy bárkiről is a csapatből tízből jó esetben háromszor írhatjuk "ma hozta a tőle elvárható szintet"....
Aki nem képes tízből nyolcszor "szintet" hozni, abban semmi potenciál nincs, legyen az játékos vagy az egész csapat. Arról nem is beszélve, hogy a Ligán túl tavasszal már sehol sem voltunk(vagyunk) érdekeltek. Szóval a meccsszámok szóra sem érdemesek. Annyi a meccsnapunk, mint a Gironának.