Sziasztok!
Megérkeztem akkor az első ajánlással. Elég sokat gondolkodtam, nyilván valami ütős filmmel szerettem volna nyitni, az új beszállók miatt is, meg amúgy is. Sokféle műfajból eszembe jutottak kiváló alkotások, végül egy háborús film mellett tettem le a voksom. Az ajánlás eléggé rendhagyó lesz.
Legjobbak a pokolban – Lucssije v adu (2022)
A film az orosz-ukrán háború egy aprócska fejezetéről szól, de nem kell megijedni, semmilyen ideologizálás vagy politikai propaganda nincs benne. A fókusz a harcon van, és csak azon. A filmnek nincs klasszikus dramaturgiája, gyakorlatilag egyáltalán nem ismerjük meg benne a szereplőket, a színészi játék minimális, a fényképezéshez nem volt ötven fős profi stáb, a látvány sem ver földhöz. Miért ajánlom mégis, és mi benne a rendhagyó, tehetitek fel a kérdést. Egy mondatban: bizonyos szempontok alapján ez a világ legjobb háborús alkotása.
A filmben minden színész az orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport tagja. Nem tudom, hogy ki mennyire követte/követi a híreket, de azt kell tudni róluk dióhéjban, hogy az orosz állam finanszírozza őket, közvetlenül a politikai felsővezetés alá bekötve. A csoport így kívül esik a hadsereg bürokratikus és akadozó rendszerén, kvázi autonóm módon működve férnek hozzá a legjobb felszerelésekhez és kiképzéshez. Cserébe a legkeményebb frontharcokban vetették be őket. Nem is hiába: a háború első másfél évében elért minden jelentős orosz eredmény nekik köszönhető, szemben a nagyrészt gyenge és motiválatlan regurális hadsereggel. Na most a lényeg, hogy valószínűleg propaganda célzattal, de a Wagner vezetése együttműködést kezdeményezett egy kis orosz filmstúdióval, a téma pedig nyilvánvalóan egy játékfilm leforgatása volt. A rendező még orosz filmes körökben is ismeretlen. A forgatókönyvíró húszéves kőkemény katonai tapasztalattal rendelkezett, és a film elkészülte után meghalt a bahmuti csatában (a háború eddigi legkeményebb ütközete). És mint írtam, minden „színész” valójában profi katona, akik igazi fegyverekkel és eszközökkel, valós eseményeket és harci taktikákat bemutatva forgatták le a filmet. Természetesen vannak benne látványelemek is, de semmi CGI. Itt a géppuska csöve felforrósodik és cserélni kell; a kézigránát nem robban akkorát, mint egy atombomba; nincsenek magányosan kóborló hősök, csak folyamatosan együtt mozgó tűzcsoportok; a katonák pedig biztosítják egymást tárcsere közben. A filmben hangsúlyos szerepet kap a tüzérség és az épületharcászat, de beleláthatunk a parancsnoki központok, a tankok és a drónok szerepébe is a hadviselésben – mindezt bármiféle dokumentumfilmes fennhangtól mentesen. Mint írtam, az összes szereplő Wagner-katona, akik az orosz és az ukrán szerepeket is játsszák, de mindenféle ideológiai ömlengés nélkül, sőt több helyen (már a nyitójelenetben is) kritizálják ezt az értelmetlen háborút és a pusztítást. Ettől függetlenül teszik a dolgukat. Számomra ez egy igazán férfias film (nők nem is szerepelnek benne), a végén még picit el is gondolkoztatja az embert, de a lényeg tényleg a háborús élmény átadása a filmvásznon.
Bízom benne, hogy szoktatok legalább néha háborús filmeket nézni, mert akkor lehet igazán értékelni ezt az alkotást, ha az ember összeveti a csillirádokból készülő hollywoodi (és egyéb filmekkel). Konkrétan az olyan 10/10 háborús filmeket is lealázza, mint pl. A sólyom végveszélyben. Elsősorban tehát azoknak lesz érdekes ez a film, akik alapból is érdeklődnek a háborús-katonai témák iránt, de bízom benne, hogy mindenkiben maradandó élményt hagy. A korábban taglaltak miatt biztosan nem ez kapja majd a legmagasabb pontszámot, de nem is ez a filmklub lényege.
Szívem szerint maximumot adnék rá, hiszen a maga műfajában hibátlan, de törekedve az objektivitásra,
8/10 az értékelésem.
A film mindenki számára egyszerűen elérhető itt, feliratosan:
https://www.youtube.com/watch?v=ULbhjXBpsYs
A Wagner-csoportról pedig csak annyit, hogy mint bizonyosan sokan tudjátok, 2023 nyarán szembefordultak az orosz politikai vezetéssel, elfoglaltak egy orosz nagyvárost (Rosztov-na-Donu), és utána több tízezer katonával és teljes nehézfegyverzettel megindultak Moszkva felé. Valószínűleg soha ki nem derülő politikai okokból végül megálltak, és behódoltak újra Putyinnak. Természetesen a csoport legfőbb vezetőjét ezután rejtélyes repülőgépbaleset érte, a csoportot pedig teljesen kivonták az ukrajnai harcokból. Napjainkban újra Afrikában tevékenykednek, ahol szert tettek eredetileg is a hírnevükre, de immár sokkal szorosabb állami kontroll alatt.
a héten jövök az értékeléssel.
(messideco)