Nero. írta:recrea írta:Cseszheted Te a magyar gazdasági helyzetet, ha a 250 ezer család közé tartozol, akinek végrehajtás lebeg a feje felett a devizahitel miatt, és viszik a fizuját meg a házát, ha az 1 millió nyugdíjas közé tartozol, akinek nincs 100 e Ft a nyugdíja, ha a létminimum alatt élők közé tartozol, ha olyan helyen élsz, mint Zola, ha pánikbetegseged, gerincsérved vagy magas vérnyomásod van a stresszes munkahelyed miatt, vagy amiatt, mert a vállakozásodat felzabálják a költségek meg az adók. Aztán megnézed a 100 leggazdagabb magyart és azt látod, h a Gattyán kivételével az összes a politika hátán mászva lett milliárdos, és ő az egyetlen, akit kiüldöztek az országból
hagyjuk figyelmen kívül azt, h ki hogy került rossz vagy jó helyzetbe, ez nem lényeg most, csak a tények számítanak.
Te meg ezzel azt állítod szembe, h nehéz a letelepedés Svájcban, meg nem elég az angol északra. Nincs arányban a dolog.
Csak egy példa, Egyiptom, azért mondom ezt, mert januárban végigjártam a keleti partot. Na, ott aztán van gond, háború, haldokló turizmus, katonák, robbantások, csóróság, stb. Kimegy az ember a tengerpartra vagy az oázisra, elszívja a hasist, megissza a teát, van mit ennie, van hol laknia, ott az emberek szapora levegőt nem vettek, nemhogy valamin idegeskedtek
de nekünk sokkal jobb, hisz a gazdaságunk...nem, nem jobb.
Ha lenne boldogsági mutató vagy boldogság index, a vert mezőnyben kullognánk, abban biztos vagyok.
Ezzel lehet hogy nem leszek népszerű, de senki fejéhez nem tartottak pisztolyt hogy vegyen fel hitelt. Szerintem a hitelek/kölcsönök visszafizetése 50%ban nem történik meg. Nem vagyok egy agytröszt hogy ezt megállapítsam, úgyhogy másoktól is elvárható hogy kicsit előre gondolkodjanak.
A nyugdíjasokat sajnálom kicsit, bár az sem zsákbamacska, nagyjából mindenki tudja hogy majd mennyi fog járni. Én már most tudom (még mindig nincsenek kivételes képességeim) hogy valószínűleg 0 Ft nyugdíjam lesz, úgyhogy magamnak kell félre rakni.
Az egészségügy az tényleg vérlázító otthon, akinek komoly baja van annak sajnos annyi.
Csak arra akartam kilyukadni, hogy lehet akárhogy sírni, de Magyarország még mindig a fejlett világhoz tartozik, és azon belül is a középmezőnybe van. Ez tény, nem vélemény.
Egy hiányszakmával, némi józan ésszel és kellő munkamorállal otthon is megvan legalább 250 nettó, de építőiparban tevékenykedő (nem vállalkozó, nem speciális zsenik) ismerőseim havi 2500€ fizetésért, szállásssal se akarnak kimenni Ausztriába, mert itthon is megvan a lóvé.
Te a múltkor Mercit akartál venni, és utazgatsz ide-oda.
Gondolom ez azért van mert nem vagy síkhülye és hajlandó vagy dolgozni. Akiben ez nincs meg az magára vessen.
Küzdeni kell mindenért, alanyi jogon nem jár semmi, még a Nyugaton sem.
A hiteles résszel egyetértek, pontosan ezért írtam, h ne az előzményeket nézzük (az már megtörtént), hanem a jelenlegi helyzetet. Márpedig az az, amit én írtam. Hogy kinek a felelőssége a kialakult helyzet, arról sokáig lehetne vitázni. Asszem, én tudom überelni a te "népszerűségedet", mivel én/mi a nem fizető hitelesekből (is) élek/élünk, ugyanis az életképes adósoknak segítünk. Szóval, úgy is fogalmazhatok, h jómagam annak szurkolok, h minél több hitel dőljön be a jövőben
Azért a mostani nyugdíjasoknak jósnak kellett volna lenniük, h prognosztizálják a mai magyar gazdasági helyzetet, illetve ők arra voltak nevelve egész életük során, h majd az állam (illetve az aktív dolgozók) eltartja őket a ledolgozott kb. 40 évük után, bár egy elöregedő társadalomban erről a felosztó-kirovó rendszerről egy ideje tudni, h zsákutca és nem kell hozzá közgazdásznak lenni, csak 20 éve homokba dugja a kormány a fejét ezzel kapcsolatban. De sztem a 90-es évek előtt nem is létezett az öngondoskodás szó, sokan még ma sem tudják, h mit jelent, nemh az, aki már a rendszerváltás idején is nyugdíjas volt.
Sztem Magyarországot nem Afrikával, vagy Közép-Amerikával kell összehasonlítani, hanem a környező országokkal, akkor pedig nem túl rózsás a helyzet.
Az építőipar példa is kissé sántít, azok az emberek, akik most az x-es bmw-ből szállnak ki, és szóba se állnak veled, ha nem tervasztalról készpénzért veszel lakást, 2009-2013 között éheztek, ez nem költői túlzás, nem tudtak enni adni a gyerekeiknek, mert nem volt munkájuk. És ez 10 éven belül volt, most akkora arcuk van, h őszintén kívánok nekik egy pofára esést, ebben az országban/világban az ég világon semmi nem garantálja, h nem áll be egy újabb pálfordulás az ingatlanpiacon, jósnak sem kell ahhoz lenni, h lesz még rossz világ, mivel ez a piac ciklikus, itthon is, usa-ban is, mindenhol, és ezután is így lesz.
Egyre több magyar fog kimenni dolgozni külföldre, mert itthon nem él meg, a gazdagabbak gazdagabbak lesznek, a szegényebbek szegényebbek, az olló pedig nyílik, rengeteg szektorban fognak tönkremenni a kicsik, mert nem lesz tőkéjük és kvalitásuk követni a modernizációt. Ide pedig jönnek majd a külföldi gyárak, benne az ukránokkal meg románokkal, egészen addig, amíg meg nem könnyítik tőlünk nyugatra az eu-n kívüliek munkavállalását, akkor az ukránnak is sokkal érdekesebb lesz Németország, mint Magyarország, sztem majd te fogod magad kiszolgálni a kisboltban, mert nem lesz rá munkaerő, gyerek meg nem születik.
Nekem alapvetően tetszik a témában a hozzáállásod, és marhára becsülöm azokat, akik külföldre mennek dolgozni, mert elég komolyan kimozdultok a komfortzónából, hozzáteszem, egy idő után a pénz kárpótolja ezt, de baromira nem tiszta a fejedben az itthoni kép, pedig páran már mossuk
És még egy dogot elfelejtesz, h nemcsak Rólad meg a haveri körről van itt szó, mert Ti huszonévesek vagytok, magyarázd el a 2500 eurós ausztriai meló fantasztikus lehetőségét annak a békéscsabai, kétgyerekes, hiteles, 45 éves irodista embernek, akit ma-holnap kiraknak a munkahelyéről, és egy pillanat alatt halottá válik a munkaerő piacon. Meghallgatnám azt a beszélgetést. Sarkos példa, de gondolom érthető a mondanivalója.
Ha már említetted velem kapcsolatban a dolgot, meglepődnék, ha itthon öregednék meg, mondjuk én már nem dolgozni fogok külföldön
Itthon is utálok, nemhogy majd kint
