Alfa írta:
Tudom csak kedden jár la a határidő, de már kitaláltam életem első ajánlást és mivel holnap úgyis pihi van a legtöbb embernek kiírom még ma
. Tehát az általam ajánlott film a
The Big Short ( A nagy dobás) .
remélem nem látták sokan. Ez se teljesen szokványos film, én inkább nevezném egy ismeretterjesztő filmnek mint egy életrajzi vígjáték-drámának. Remélem nem üldözök el senkit se a filmklubból
.
Ui: A hölgy fórumozótársaknak üzenném, hogy benne van Ryan Gosling és Brad Pitt is úgyhogy érdemes megnézni
.
Maradjon, de innentől figyeljünk arra, hogy aránylag ismert, híres filmet ne hozzunk. Ugye a Nagy dobás is ide tartozik, hiszen Oscar-díj jelölt. Az előző körben volt ajánlva a Hetedik is, szóval nyugodtan maradhat
Láttam is amúgy a filmet, elemzéssel a hét második felében jövök.
The Two Escobars:
Engem teljesen sokkolt ez a film. Belegondoltam, hogy amikor ez az eset történt, akkor kezdtem el járni iskolába és itt Magyarországon milyen kis laza életem volt akkor, amikor egy másik kontinensen bármikor meghalhatsz, nem kell ahhoz rosszat tenned, csak rossz helyen lenned (persze ez itt jelen volt Európában is, csak a mértéke nem volt Kolumbiához hasonlítható).
Akkor ugyan még nem néztem a vb-t, max egy kicsit apával bele-bele kukkantottam, de nem kötött még le, viszont utána pár évvel tisztában voltam, hogy van olyan játékos, hogy Valderrama, vagy Higuita.
Elképesztő abba belegondolni, hogy a kolumbiai futball lényegében azért szárnyalt abban az időben, mert a drogbárók a klubokon által mosták tisztára a pénzüket, meg ugye szerették is a focit és lényegében élőben manager-eztek.
A film tényleg pozitív emberként próbálja bemutatni a drogbáró Escobar-t, pedig aztán tényleg minden volt csak az nem. Példának felhoznám, hogy megölette azt a bírót, aki a csapata ellen fújt. Viszont egy dologba nem lehet belekötni, hogy tényleg szerette az országát, főleg az elnyomott szegényeket. Emiatt egy picit tisztelem is.
Nagyon bejött a filmben, hogy a nagy része archív felvétel, ami nagyon durva, hiszen Pablo a nép között élt és nem félt a kameráktól. Ez is olyan hihetetlen, hogy senki sem lőtte le, ölte meg, vagy tett volna kísérletet. Gondoljatok bele, hogy nap, mint nap látod Pablo Escobar-t, a világ legsikeresebb drogbáróját, azért ez némiképp félelmetes.
A végén sokkoltak az adatok, mikor mesélte a narrátor, hogy amikor kiszálltak a drogbárók a kolumbiai fociból, mennyi csapat került csődbe.
Szegény másik Escobar-ról egy szó sem esett, tipikus olyan embernek ábrázolta az alkotás, hogy visszahúzódó, csak teszi a dolgát, Iniestához vagy Xavihoz tudnám hasonlítani. Milyen teher lehetett egy ilyen embernek bejárni a börtönbe a báróhoz, csak unaloműzésképpen focizgatni.
A legsokkolóbb adat pedig az USA elleni meccs előtti szakaszban jött. Most komolyan, hogy lehet olyan lelki teher alatt focizni, hogy tudod, a családodat elfogták. Szerencsétlen Escobar meg tényleg szerencsétlenül ért ahhoz a labdához és abban a pillanatban mire gondolhatott. A többi csapattársa tekinteteit is érdemes figyelni, direkt vissza is tekertem, meg lelassítottam.
Nagyon örülök, hogy rábukkantam erre a remekműre, elfogult is vagyok, de egyértelmű, hogy azért hoztam, mert nekem nagyon tetszett, így nálam:
The Two Escobars: 10/10
Új tagok is jöjjenek nyugodtan, befogom írni őket, csinálok egy normális táblázatot, csak már késő van, vagyis inkább korán
)
hét közepén jön az új darab 
