Persze, nem is azt írtam, hogy ha nálunk van a labda, akkor biztosan érvényesülünk.
Az reményt keltő számomra, hogy idén tavasszal a régóta égető problémákat megpróbáltuk orvosolni, ez pedig hosszú távon meghozhatja a gyümölcsét. Azt gondolom, hogy 2019 óta a legerősebb BL-menetelésünket mutattuk be. Nem kerültünk erős kalapba a BL-ben, de ez az első kalaposokkal elő szokott fordulni, és már az előrelépés, hogy visszakerültünk erre a szintre. A szezon elején a negyeddöntőt sokan aláírtuk volna. Persze ha már eljutottunk odáig, jó lett volna továbbmenni. Szerintem az reményt keltő, hogy ez már nem egy olyan kiesés volt, hogy a csapat 90%-át kikukáznánk és semmi jövőképet nem látnánk, mint például a Bayern München elleni égést követően. Most vannak hosszú távon reményt keltő dolgok és emberek. Vannak játékosok, akik nagyon a helyükre kerültek (Cubarsí, Raphinha, Christensen), és a PSG elleni odavágó azért azt mutatja, hogy megpróbálunk elindulni egy olyan úton, ami szakít a közelmúlt zsákutcájával, behúzva egy olyan győzelmet, amilyenre nem nagyon volt eddig példa. A nyilatkozatok nem ezt sugallják, a barcelonai média rögtön kikezdené azt, aki a játékfilozófiánk módosításáról beszélne, a hadrendünket is mindig 4-3-3-ban adja le Xavi, pedig már rég nem azt játsszuk. Ugyanakkor történtek szerintem olyan módosítások, amik már abba az irányba mutatnak, hogy a közeljövőben ez egy nemetközileg ütőképes csapat lehet, ha ezt tovább építjük, és sikerül egy jó vkp-t és csatárt igazolni.
Ez igaz, de egy mégis bejutott, egy számára nem idegen játékkal, míg olasz és angol csapat egy sem. A hatalmas tőkeinjekciókkal próbálkozó csapatok sorra elvéreztek, ezek közül csak a PSG ment tovább.