+1Zsono írta:Nézem az Osasuna elleni mérkőzést, amely megerősíti az elmúlt két év tendenciáit.
Van egy a klub fölött mindenben is döntő elnöke a Barcelonának, és egy igen határozatlan, a klub jövőjére, játék stílusára (legyen az régi, vagy új) befolyástalan edzője. Az igazolások során az elnök vesz sztárokat, akik máshol, más játékrendszerben jobbára sikeresek (vagy nem). Szerintem Valverdét meg nem kérdezik, kire volna szüksége neki, vagy a csapatnak. Nem a Barca játékához vesz a klub játékost, ezt mutatja például, hogy valójában másfél kreatív, irányító középpályás van a keretben, a további öt és fél java részt védekező karakter.
Ehhez képest is bizonyos játékosok, pl. Busi sérthetetlensége miatt a leginkább játékszervező új szerzeményt a (4/3/3 miatt is) szélső középpályásként nevezi. A három csatár nem lép vissza eleget labdáért, de labda nem jön a középpályáról, hiszen Busi sem irányított a korábbi években (Xavi és Iniesta mellett nem kellett).
Az edző láthatóan nem tud mit kezdeni a helyzettel (talán nem is könnyű), Messi hiányában még az egyéni képességek sem döntenek. Egy 16 és fél éves saját nevelés mer felvállalni egy az egyben játékot, a másik kettő ilyen játékos ugye sérült.
Ez a csapat sem az igazolások felől, sem pedig ha már ez az alap keret, taktikailag sincs rendbe rakva. És az elnök - én már igazán nem tudom miért - azon ügyködik, hogy vissza vegyen igen komoly áldozatokért egy két év múlva már biztosan súlyproblémákkal küszködő, gerinctelen, pénzéhes, egyre sérülékenyebb volt játékost. Ilyen helyzetben ennek a keretnek továbbra is motivációs és játék minőségbeli problémái lesznek.
Ebben a legjobb az, hogy tele vagyunk védekezőbb emberekkel, a játék is arra hajaz, cserébe úgy nyeljük a gólokat, mintha régi 2-2-6-ban állnánk fel és rohamoznánk eszetlenül, közben meg a játék sem azt mutatja.
Én folyamatosan azt érzem, hogy Valverde züllik lefele. A 2017-18-as szezon őszén, tavasza közepéig volt egy Barca idegen, DE működő koncepciója, ami visszafogott támadójátékot , DE mellette hatékony, fegyelmezett védekezést eredményezett, és ez működött, egészen tavaszig.
Akkor teljesen megtört a jég a Római vereséggel, amikor szerintem Valverde a lényegieket el is vesztette az öltözőben.
Azóta néha-néha működik a koncepciója, de egyre folyamatosabban züllik a játék képe az ad-hoc random fejetlenségbe, amit néha Messi vagy más kiment, különben meg a játék képe olyan mint Tatánál tavasszal.
Hol van már az az időszak, amikor elismerően tekintettük Valverdére, hogy milyen jól és hatékonyan összeállította a Busi-Rakéta dupla VKP tengelyt?!
Ez a fegyelmezettség már nagyon régen nincs meg, és nem csak a 2 játékosnál, hanem csapatszinten se.