Mint arról korábban már beszámoltunk, Franck Kessié a Barcelonában folytatja pályafutását. Az elefántcsontparti játékos átigazolásával bővül az afrikai labdarúgók névsora a gránátvörös-kékek történelem könyvében. Cikkünkben megpróbáltuk összegyűjteni azokat a futballistákat, akiknek erről a kontinensről érkezve sikerült nagy segítséget nyújtani a katalánok számára.

Egy ilyen nagy múlttal rendelkező klubnál, mint a Barcelona, a sok sikersztori mellett természetesen előfordulnak negatív végkimenetelűek is, páran mégis mindenképp legalább egy említést érdemelnek. Az egyik ilyen negatív történet Emanuel Amunikéjé. A nigériai hatalmas ígéretnek tűnt 1996-os érkezésekor, ám sajnálatos sérülései miatt (Köztük a legkeményebb a 97-es holtszezonban történt, mely miatt 2000-ig futballozni sem tudott.) mindössze 26 meccsen szerepelt a csapat színeiben. Hasonló ígéret volt a kameruni Alex Song, aki 2012-ben érkezett katalán földre az Arsenal csapatától. Song az Ágyúsoknál kulcsfontosságú játékos volt Wenger rendszerében, ez azonban a Barcelonánál már nem mutatkozott. Busquets, Iniesta és Xavi mellett persze senkinek nem lett volna könnyű dolga, Song 4 év alatt lejátszott 65 meccse mégis hiányérzetet hagyott minden szurkolóban. Samuel Okunowo szintén nagy ellenféllel állt szemben saját posztján. A nigériai szélső védő 1998-ban, 18 évesen csatlakozott a klubhoz, ahol Michael Reizigerrel kellett küzdjön a kezdőbe kerülésért. Ez és a folyamatos kisebb-nagyobb sérülések soknak bizonyultak a fiatal védő számára, Okunowonak így nem volt nagy karrierje végül a gránátvörös-kékeknél. Ezen játékosok mellett, mint már említettük, akadtak azonban olyanok is, akiknek sokat köszönhet a klub, lássuk kik is ők.

Pierre-Emerick Aubameyang (Gabon)

A lista Pierre-Emerick Aubameyang nevével kezdődik. Bár a gaboni csatár mindössze fél évet töltött el eddig a klubnál, és ezalatt akadtak felejthető mérkőzései, mégis vitathatatlan, hogy óriási szerepe volt a Xavi-csapatban a BL-t érő első 4-be kerülésért folytatott harcban, hisz 13 góljával a keret egyik legeredményesebb játékosa volt a 21/22-es kiírásban. Aubameyang januári bejelentését követően megannyi szkeptikus vélemény formálódott átigazolásával kapcsolatban, a játékos azonban minden tőle telhetőt megtéve hamarabb (14 meccs alatt, akárcsak a későbbiekben még említésben részesülő Eto’o) jutott el 10 gólig a csapat színeiben, mint Patrick Kluivert, Luis Suárez vagy Lionel Messi. A támadó jól érzi magát az együttesnél, és a vezetőedző bizalmát is élvezi, így a következő szezonban Kessié mellett őt is biztosan Barcelona mezben láthatjuk a pályán.

Seydou Keita (Mali)

Ha visszaemlékszünk Pep Guardiola 2009-es minden címet bezsebelő Barcelonájára, valószínűleg nem Seydou Keita lesz az első név, aki eszünkbe jut, pedig a Mali származású játékos kulcsfontosságú tagja volt a valaha volt egyik legjobb Blaugrana érának. A középpályás 2008-as érkezésétől kezdve alappillérnek számított a csapatnál, mindig játszott a rotációnak köszönhetően, edzője az egyik legmegbízhatóbb játékosaként utalt rá, amely nem félrebeszélés volt, hiszen például a 10/11-es szezonban a keretből ő játszotta a legtöbb meccset. Kvalitásai nem mondhatóak véletlennek, a futballista családjában többen is labdarúgással keresték a kenyérre valót, unokabátyja „Az év afrikai labdarúgója” díjat is elnyerő Salif Keita, de nem kevésbé ismert unokatestvére, Mohamed Sissoko sem. Keita 4 évet húzott le a csapatnál, mielőtt 2012-ben Kínát választotta. Ezalatt az idő alatt 188 meccsen 22 gól volt a mérlege, és összesen 14 trófeát hódított el az együttessel. A játékos 37 évesen, 2017-ben akasztotta szögre a stoplist, azóta sokat nem hallani róla, leginkább jótékonykodási feladatokat végez hazájában, Maliban.

Yaya Touré (Elefántcsontpart)

Bár nem sok afrikai játékos viselte valaha a Barcelona szerelését, Kessié ennek ellenére nem az első ilyen labdarúgó lesz saját nemzetén belül, poszttársának, a közönségkedvenc Yaya Tourénak ugyanis 2007-től 3 szezonon keresztül megadatott már ez a lehetőség. Az elefántcsontparti 10 millió euró ellenében érkezett a Monaco csapatától, és rögtön az első szezonjában jó teljesítményt tudott nyújtani. Ennek ellenére a folytatás mégsem volt olyan fényes. Guardiola a védekező középpályás posztján inkább Sergio Busquetset preferálta, valamint kisebb-nagyobb konfliktusok is kialakultak a felek között, Yaya karrierje vége felé egy interjúban rasszizmussal vádolta egykori edzőjét, ugyanis szerinte bárhol irányított, ott baja volt az afrikai játékosokkal. A kialakult helyzetnek köszönhetően szép fokozatosan Touré egyre kevesebb lehetőséghez jutott, amelyet végül 2010-ig tűrt, ekkor igazolt a Manchester City csapatába. Ennek ellenére mégis a sikeresebb afrikai játékosok közé sorolható, 118 meccsen szerepelt a katalán együttesben, ahol 6 gólt is szerzett, valamint számtalan sikerben vett részt, például ő is a keret tagja volt a 2009-es triplázás során. A középpályás 2020-ban hagyott fel az aktív futballal, azóta 2 klubnál, Az ukrán Olimpic Donecknél és az orosz Ahmat Groznijnál tevékenykedett segédedzőként, ám pár hónap után mindkét helyről menesztették.

Samuel Eto’o (Kamerun)

Ha azt kérnénk egy Barcelona drukkertől, hogy említsen egy afrikai játékost a klub történelméből, valószínűleg 10-ből 10-szer Samuel Eto’o nevét hallanánk válaszként, nem véletlenül. A kameruni támadó a valaha volt legjobb afrikai játékosok közé tartozik, és ezen titulus eléréséhez a gránátvörös-kékek csapatában is 5 esztendőn keresztül keményen dolgozott. Eto’o 2004-ben érkezett az együtteshez, és már első éveiben emlékezetes teljesítményt nyújtott a 04/05 és a 05/06-os szezonban is bajnoki címet ünnepelhetett társaival, de 2006-ban a Pichichi-díj is őt illette, amit a Marca nevű spanyol sportújság jutalmaz a legtöbb gólt szerző játékosnak. Eto’o barcelonai karrierjének Guardiola érkezése, és a spanyol edzővel való konfliktusa vetett véget. A kameruni szerint Pep nem értette meg igazán az akkori Barcelonát, és inkább Messire kezdett építeni, pedig elmondása szerint az az ő érája volt/kellett volna legyen. Utolsó szezonja a már többször említett 2009-es volt, ezután nyáron az Interhez került, ahonnan cserébe Zlatan Ibrahimovic játékjogát szerezte meg a klub. A legendás csatár 5 szezonja alatt 199 tétmeccsen 130 gólt szerzett, valamint 8 trófeát zsebelt be ez idő alatt a katalánokkal. A visszavonulás mellett 2019-ben döntött, Eto’o azonban nem zárkózott el sem a futballtól, sem a nagyvilágtól, 2021 vége óta például a Kameruni labdarúgó-szövetség elnöki pozícióját is ő tölti be.

***