Hősies Barcelona volt a szerda esti, mely nagyon megérdemli a Kupadöntőt. A hit kihúzta őket a granadai bajból is, és most ebből a nehéz helyzetből is.

És ahogy Piqué megmondta előre: ezzel egész kép megváltozik

Mert Piqué szombaton, a bajnokságban elért Sevilla elleni győzelem után azt mondta: „Ha szerdán megfordítjuk, a szezon alapjaiban megváltozik”. És milyen igaza volt. Ahelyett, hogy a Barcelonának ne lenne esélye sem a BL-ben, sem a bajnokságban, és kiesett volna a Kupából, magyarán egy címre sem maradna sansza, most egészen másként fest minden. Nyilvánvaló, hogy ettől az évtől senki sem várhatott diadalmenetet. Messze nem is az. De önmagában az, hogy döntőt játszik a Barcelona az egyik sorozatban, óriási dolog, különösen annak fényében, hogy milyen mélypontjai voltak a csapatnak az elmúlt hetekben és hónapokban.

Most minden másként fest. Mert a kupadöntő már biztos, zsebben van. Lesz egy meccs, ahol trófeáért fog játszani a Barcelona. És bár azt nem lehet mondani, hogy a bajnokságban a Barça lenne az esélyes, de az sem jelenthető ki, hogy esélytelen lenne. A BL természetesen más eset, és aligha az idei csapat szintje. De a küzdeni tudást, a hitet és a fejlődést nagyon meg kell becsülni, mert az őszi Barcelona erre képtelen lett volna.

Mert hit nélkül nem sikerült volna

És ez sokak érdeme, az egész csapaté, mert mindenki odatette magát, mindenki hitt benne. Kiemelni azonban illik egyrészt Piquét, másrészt Ronald Koemant. Piquét azért, mert nem csak ezen a meccsen, a visszatérése óta rendszeresen látható, hogy vezére ennek a Barcelonának, olyan karizmatikus alakja, aki a legrosszabb pillanatokban is lelket tud önteni a többiekbe, aki nem törik úgy össze, és tudja, mikor és mire kell figyelni. A keret kritikája is persze, hogy 34 évesen, megkérdőjelezhető sérülés kezeléssel, és nyilvánvalóan nagyon lelassultan is húzóember tud lenni. De a karizmát nem lehet edzéseken összeszedni, nem lehet boltban sem venni, az vagy van, vagy nincs. Ő olyan vezér alkat, amilyenre mindig szükség lenne minden csapatban, és most még ráadásul egy párharcot mentő gólra is futotta.

Ez a hit, ez a koncentráltság Ronald Koeman érdeme is. Összekapta a Barçát a sokadik mélypont után is, szombaton is nagyon nagy meccset játszottak Sevillában, és most is. A focit tekintve is összeszedte e csapatot, és lélektanilag is. Új játékrendszert is alkalmazva, a 3-5-2-t, ami eddig talán a legjobb ebben a szezonban, ehhez a kerethez. És ezt a továbbjutást ráadásul úgy érte el, hogy nem Messi húzta ki a csapatot a nehézségekből, hanem más megoldásokkal jött a nagy fordítás, ami így még nagyobb érdem.

Aki csodát tett már azzal, hogy játszott

Pedri a hétvégén még mankón érkezett meg Sevillában a csapat szállodájához, ehhez képest nem hogy a keretbe került, de kezdő volt, és húzóember volt. Gólt ugyan nem szerzett, de a legjobbak egyike volt, a középpályán feltétlenül. Precíz, intelligens, védekezni is tudó, visszazáró, és főként a játéknak értelmet adó kvalitásokkal. Senki nem tudná pótolni a jelenlegi keretből.

Az egekben járhatott, majdnem a mélybe jutott…

Óscar Mingueza az összes párharcát megnyerte a meccsen, elképesztően jó meccset játszott egészen addig, amíg Ocampos be nem állt a második félidőben. Az elsőt még megnyerte a sevillaival szemben, de a másodikból sárga lap lett, a harmadikból büntető – még ha ezt inkább az argentin erőltette is ki. Ha Ter Stegen nem véd, hiába minden, amit jól csinált. De védett, és így minden más. Odafigyelt a keresztezéseknél, pontos volt a labdával, koncentrációban sem volt hiba. És a legfontosabb hosszú távon, hogy idén ugyan a mélyvízbe vetették, és volt is jó néhány hibája már. De az tagadhatatlan, hogy fejlődik, nem is kicsit.