Hetek, hónapok óta téma lehet Philippe Coutinho helyzete a Barcelonánál. Azt mindenki láthatja, hogy a brazil kiszorult Ernesto Valverde kezdőcsapatából, ami ellen nem is nagyon emelte fel senki a szavát, mert nem is volt oka rá senkinek. A helyzete természetesen nem szükségszerű, hogy végleges legyen, sőt, bőven van idő, hogy változtasson rajta. De az látszik, hogy könnyű dolga nem lesz, ha Barcelonában szeretne sikereket elérni, és most már nem is csak rajta múlik, hogyan alakul.

A spanyol sajtó a Levante elleni meccsel hirdette ki, hogy Coutinho padlót fogott, a kupameccsen nyújtott gyenge teljesítményével jutott el az eddigi katalóniai pályafutása mélypontjára. A megállapítás könnyen lehet, hogy igaz, ilyen rossz helyzetben még nem volt Coutinho Barcelonában, hiszen nem elég, hogy nem játszik általában, most még élni sem tudott a bizonyítási eséllyel. Rosszul játszott, 17 labdát veszített, közelében sem volt annak, amit tőle el lehet, és el is kell várni.

Bátran mondhatja mindenki, hogy Coutinho alulmúlja a várakozásokat, hiszen ő a Barcelona történetének legdrágább játékosa, 120+40 millió euróval, akinek a vállára kellene vennie a csapatát akkor, ha nincs ott a pályán Messi és Suárez. Egy beérett, sokat tapasztalt, brazil válogatott sztár. Tegyük hozzá csendben, akkor sem ártana vezérként szerepelnie, ha ők ketten játszanak, hiszen őt nem „jó játékosként”, hanem abszolút húzóemberként, világsztárként szerződtette a Barcelona egy évvel ezelőtt. A két kategóriát megkülönbözteti egymástól, hogy az igazán nagy játékosok kiegyensúlyozottan, folyamatosan képesek olyan teljesítményre, amivel vezetik a csapatukat, és nem csak időről időre villannak fel. Előbbire lehet csapatot építeni, utóbbira nem feltétlenül.

És Coutinho a Barcelonában eddig mutatott teljesítményével inkább azt támasztja alá, hogy ő nem üti meg egy világsztár szintjét, pedig lehetőséget, játékperceket kapott erre bőven. Jó teljesítményei voltak időről időre, de az világosan látszik, hogy ha hosszú távon Coutinho lenne a Barcelona vezére, papíron legjobb játékosa, akkor komoly bajba kerülne a csapat, és más célokért küzdene egy szezonban, semmint hogy Ligát vagy BL-t tud-e nyerni.

A kritikusoknak tehát van igazuk, Coutinho lehet, hogy nem akkora kaliberű játékos, mint az sokan gondolták, gondolják róla. Az, hogy nagyon jó játékos, persze szintén nem vitatható. De a kialakult helyzet maximum részben az ő hibája. Őt ugyanis a Barcelona vezetése elsősorban azért vásárolta, mert látta előre, hogy Andrés Iniesta hosszú távon nem marad a csapat játékosa, de ha marad is, akkor is rászorul a tehermentesítésre. Másodsorban azért is igazolta, mert képes szélső támadóként is játszani, és ha Dembélé nem igazolná a benne látott tehetséget, akkor elő lehet venni a príma „B tervet”, Coutinhót.

És az igazi probléma itt van: a klub elköltött 120 + 40 millió eurót egy játékosra úgy, hogy az sem volt világos, hol lesz az ő helye a jövő Barcelonájában. Hogy egyáltalán kérdés tárgyát képezheti az, hogy hol fog játszani egy ilyen drága játékos. Ennek a gyümölcse a jelenlegi szituáció, ami egyrészről jó hír, más részről rossz.

Miért rossz hír? Mert beigazolódott, hogy bár a klub vezetése azt szerette volna, ha Coutinho lesz Iniesta utódja, az látható, hogy nem lesz az. Egyrészt meg nincs olyan védőmunkája, mint egy eleve középpályán szocializálódott játékosnak, és vele együtt a Barça egyensúlyát veszíti. Ezt ismerte fel Ernesto Valverde a szezon első másfél hónapja után, amikor rengeteg gólt kapott a csapat. Onnantól kezdve játszanak Rakitic mellett Arthur vagy Vidal. Klasszikus középpályások. Másrészt pedig azért nem lesz belőle jó középpályás a Barcelonában, mert Coutinho inkább erős a befejezésekben és a cselezésben, mint az előkészítésben és a passzjátékban.

És miért jó hír? Mert Dembélével – jelen pillanatban úgy néz ki, hogy – nem húzott olyan rosszat a vezetés, bármekkora kockázatot is vállalt. A francia még rutintalan, nem is annyira okos talán, mint más játékosok, nincs képe arról, milyen kell legyen az élete egy profi futballistának. De a tehetsége és a fizikai adottságai bőven adottak ahhoz, hogy ott legyen a Barcelonában, és ha emellé érettség is párosul, szép karrierje lehet gránátvörös-kékben is. Legalábbis most így néz ki. Ez pedig egy kellemes problémát idéz elő: Dembélé támadóként többet tud hozzáadni a Barcelona összteljesítményéhez, mint Coutinho támadóként. A príma „B terv”, még mindig ott van, ha Dembélé ismét elaludna az x-box előtt…

Azonban Coutinho itt esett a klubvezetés tervezésének az áldozatává, ő ugyanis nem B tervnek jött. És nem is lehet senkit olyan felfogással vásárolni 120 + 40 millió euróért, hogy „valahol majd játszik, biztosan megoldja.” A klub ezt tette, és Coutinho ezért került bele ebbe a negatív spirálba. Utólag nyilván könnyű okoskodni, ez tény. De a sportszakmai tervezést tekintve hiba volt azt gondolni, hogy ő lehet Iniesta utódja, ami a fő elképzelés volt. Valverde edző is bőven adott neki esélyt és időt ezen a poszton. Az idő azt mutatta, hogy a csapatnak nem ez a jó irány. Támadónak persze kétségtelenül most sem lenne rossz játékos, ha folyamatosan játszana, és ismét rendben lenne az önbizalma. Ám innentől ez inkább múlik Dembélén és az ő fejlődésén, semmint Coutinhón, aki egy érett játékos, életkorát tekintve pályafutása csúcsán.

Ha Dembélé fejlődése jó irányban halad, akkor szerény arra az esély, hogy Coutinho támadóként húzóembere legyen a Barcelonának a következő években. Középpályán valószínűleg még kevesebb esélye lehet, még akkor is, ha esetleg más edző folytatja a nyártól.

Azt még korai lenne kijelenteni, hogy Coutinhónak hosszú távon nem lesz helye a Barcelonában, mert eleve nem telt el olyan sok idő ebben a szituációban. Akkor kell elgondolkozni más megoldáson, esetleg váltáson, ha a jelenlegi folyamatok tartóssá válnak, mert akkor már a Barcelonának sem lenne érdeke, hogy maradjon egy „B terve” olyan fizetési költségekkel, amik egy húzóemberhez passzolnak.