Patrick Kluivert utánpótlás igazgató nemrég interjút adott, melyben kijelentette, hogy meglátása szerint a 20 esztendős Riqui Puignak kölcsönbe kellene távoznia, hogy folyamatos játéklehetőséget kapjon. Minden jel erre mutat, ami a jelenlegi elnökség politikájának újabb katasztrofális következménye lenne.
Xavi Hernández, aki jelenleg a katari Al-Sadd csapatát irányítja, már számtalan interjút adott az elmúlt években, és ezekben egyrészt mindig hangsúlyozta, hogy nem siet vissza Barcelonába, mert még sokat kell tanulnia. Ez minden bizonnyal így van, de nehéz lenne véletlen egybeesésnek hívni azt, hogy a jelenlegi elnökség ideje alatt végig Barcelonától távol akar tanulni a korábbi klasszis irányító. Másrészt pedig Xavi 2017 nyarán egy másik interjúban a B csapat szerepéről is beszélt:
Ezekben a napokban láthattuk, ahogy a Barça B feljut a másodosztályba. Természetesen örömmel tölt ez el, de ne higgyük azt, hogy ez létfontosságú volt. Pep Guardiola feljuttatta a negyedosztályból a csapatot, majd Busquets, Pedro, Jeffren, Víctor Sánchez és Bojan azonnal felkerültek az első csapatba. Holott előtte csak a negyedosztályban futballoztak! Semmi nem történt azonban: felvették a ritmust, hiába csöppentek bele a negyedosztályból az első osztályba. Miért is ment ez ilyen könnyen? Mert a Masíán kitűnő képzést kaptak. Ezért mondom, hogy nem kardinális kérdés, hogy a B csapat a másodosztályban, a harmadosztályban vagy a negyedosztályban szerepel. Még egyszer: boldog vagyok a sikerük miatt, de ez nem egy kulcsfontosságú szempont, ha a játékosok nevelésére és versenyeztetésére koncentrálunk. Mi a fontos? Nevelni a fiatalokat, és megtanítani nekik a játékmodellünket. Ez a prioritás. Annak kell az elsődlegesnek lennie, hogy hány fiatalt tudunk beépíteni a B csapatból az első keretbe.
Érezzük a különbséget, ugye? Puignak, akit az előszezonbeli túrák során az összes ellenfél – beleértve például a játékoskorában Puighoz képest egészen más erényeket csillogtató Gattusót is – magasztalt, kölcsönbe kellene távoznia, hogy játékperceket kapjon. Ha Kluivert itt ülne velünk szemben, meg is kérdeznénk: de mi is a cél? Miért kell máshol több játéklehetőséget kapnia? Barcelonától távol ugyanis a klub játékstílusában nem fog továbbfejlődni, ergo ugyanazon a szinten fog visszatérni, mint amennyit most tud a játékelemekből a Masíán megkapott képzés következtében. Természetesen a profi labdarúgásban kapott játékpercek valamilyen szinten hasznosak lennénk, de sokkal többet veszítene Puig, mint amennyit nyerne, ugyanis más csapatok teljesen más játékot játszanak. A labda nincs ennyire középpontban, nagyobb részt dominál a labda nélküli védekezés is, ezek pedig olyan elemek, amikben a Masiáról kikerül labdarúgók nem tündökölnek. Tökéletes példa erre Sergi Samper esete, akiről a kölcsönadásait látva azt gondolná az ember, hogy a Barça közelébe se szabadott volna engedni. Ha azonban a Barcelonában lejátszott meccseit nézzük, tökéletesen kitűnik, hogy kevesebb sérüléssel minimum hasznos tagja lehetett volna a keretnek hosszú távon.
Ahogy Xavi is mondta: a saját nevelések, akik ténylegesen a legmagasabb szintre hivatottak, képesek ugrani akár több osztályt is. Miért? Mert a Barçában arra a tudásra kell támaszkodniuk, amit már begyakoroltak 1000-szer, amik már automatizmusként jönnek elő a lábakból. Hogy eleinte hibázni fognak, mert az első osztályban jobbak az ellenfelek és nagyobb az iram? Természetesen! Többek között ezért is fontos a fokozatos és tudatos beépítés. Ha Puig még nem tart ott, akkor a Real Madrid ellen nem kell kezdetni. Ugyanakkor számos olyan hazai és idegenbeli mérkőzés van, amelynek a szintjét már egészen biztosan megüti.
Ráadásul Kluivert azt is elfelejtette, hogy ő 18 évesen debütált az Ajaxban, míg Puig már 20 esztendős. És igen, tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet összehasonlítani a különböző korok különböző csapatait. Barcelonában nagyítóval figyelnek mindent, és állandó győzelmi kényszer van, ráadásul szépen kell nyerni, míg az Ajaxnál ez „csupán” országos viszonylatban állja meg a helyét. De még egyszer: lehetőséget már bőven kaphatna a fejlődésre olyan mérkőzéseken, ahol nagy százalékban kijelenthető, hogy a tudásbeli különbség ki fog jönni. Nem arról van szó, hogy rögtön kulcsembernek kellene lennie. Ugyanakkor meggyőződésünk: ha lehetőséget kapna, rövid időn belül az lenne már a vitatéma, hogy nem érdemel-e még ennél is több lehetőséget. Ezt pedig a keret megtervezésekor figyelembe kell venni, vagyis nem kell 7 középpályással nekifutni a szezonnak, ha egy ilyen kincsed van a B csapatban…
Egy szó, mint száz: a címben Kluivert felelősségét vetjük fel, a holland pedig olyan mértékben felelős a történtekért, hogy elfoglalta a pozíciót. Talán még hisz is ebben az irányban, ezt nem tudni. Ugyanakkor az egészen biztos, hogy az egész mögött – Masía elhanyagolása – a jelenlegi elnökség áll, mely előbb vásárol a piacon olcsón vagy drágán, minthogy a saját nevelésekhez nyúljon. Utóbbiak már nem a klubfilozófia központi elemei, hanem csupán másod- vagy harmadrendű szempontok.
