Ilkay Göndogan egy évet követően távozott a Barcelonatól és visszatért korábbi csapatához, a Manchester Cityhez. Ebben a cikkben azt vizsgálom meg, hogy a 33 esztendős játékos milyen teljesítményt nyújtott az előző idényben, és miért jelent(het) hatalmas problémát a távozása.
Gündogan az előző idényben a csapat egyik legfontosabb, legjobb, legkiegyensúlyozottabban teljesítő játékosa volt. 53 mérkőzésen, 4179 perc alatt 5 találatot és 14 gólpasszt jegyzett, tehát az egy meccsre vetített gól+assziszt átlaga 0,41 volt. Előkészítés, kreativitás terén rendkívül jó mutatókat hozott, nem csak a csapatban, hanem a La Ligán vagy akár a topbajnokságokon belül is és felülmúlta korábbi önmagát. Ráadásul úgy produkálta ezeket a hihetetlenül jó számokat, hogy általában mélyen, a duplaszűrő egyik tagjaként futballozott, persze ezt (részben) kompenzálta, hogy sokat játszott és ő végezte el a pontrúgások többségét. Progresszív átadásokban, illetve a támadóharmadba és a tizenhatoson belülre passzolt labdák tekintetben is az élmezőnyben zárt.
Kivette a részét a hátulról történő építkezésből, rendre legalább 90%-os pontossággal passzolt és remekül választotta meg, hogy mikor kell gyorsítani vagy lassítani a játékot, ezáltal segített abban, hogy a csapat labdával irányítsa, kontrollálja a találkozót. Mindezeken felül, az Almería elleni idegenbeli bajnokin kívül, amelyen sárga lapos eltiltás miatt nem léphetett pályára, mindig bevethető volt, ami nagyon kevés játékosról volt elmondható az előző szezonban. Az 53-ból 51 összecsapáson lépett pályára, 45-ször kezdőként és a lehetséges játékpercek 87 százalékát töltötte pályán. A mostani volt az első sérülése 2021 ősze óta (!) és utoljára a 2016/17-es évadban hagyott ki legalább 10 meccset különböző problémák okán. Összegezve, Gündogan egy rendkívül tapasztalt, intelligens, sokoldalú, többféle szerepkörben is klasszis szintet hozó játékos, akinél a kora ellenére nem látszanak a visszaesés jelei, sőt, emellett jó eséllyel lehet rá számítani a mérkőzések zömén.
Gündogan sérülései, forrás: Transfermarkt
Gündogan eladását – elnézést, ingyen elengedését, leírni is borzalmas – nem lehet azzal védeni, hogy sok középpályás található a keretben és a harmadik legjobban kereső játékos (volt) évi 18,75 millió eurós fizetéssel. Gavi keresztszalag-szakadásból + meniszkusz sérülésből tér vissza ősszel, Pedri és Olmo meglehetősen sérülékeny, De Jong elhúzódó felépülése rendkívül aggasztó (az is lehet, tovább fog tartani, mint a Barátok Közt), Fermín még nem húzóember, Casadó és Bernal pedig teljesen nullkilóméteresnek számít felnőtt szinten. Arról nem is beszélve, hogy a két Marc mellett De Jong és Gavi tud játszani mélyebben, a védelem előtt, Gündo tavaly nagyrészt itt futballozott, méghozzá remekül. Ez és a korábban leírtak alapján kijelenthető, minden bizonnyal a csapat meg fogja érezni a triplázó Manchester City csapatkapitányának hiányát, nem kicsit.
Amellett, hogy Gündogan elvesztése komoly érvágás, tökéletes és újabb példa arra, hogy a vezetőségben – amely Laportából és az elnök haverjaiból áll – teljes a fejetlenség, a kapkodás, nem tudnak/akarnak előre tervezni, gondolkodni. Hibák, rossz döntések sorozata vezetett odáig (Nike-deal, Barca Sudios…), hogy be kellett áldozni valakit egy luxusigazolás regisztrációjának oltárán (és még ez sem elég), a választás pedig a 82-szeres német válogatott játékosra esett. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy csupán egy évig tartott Gündogan barcelonai karrierje, ez a házasság sokkal többet ígért ennél. Azt pedig még jobban sajnálom, hogy amikor a nyilvánosság előtt mondta ki őszintén és korrekt módon, nem bántóan, mit gondol bizonyos dolgokról, nem értették meg.
Egy ideális világban ő lett volna az elsőszámú csapatkapitány ebben a szezonban. Ehelyett Laportáék „munkásságának” újabb áldozata lett.
***
