“Mi, culék örökké hálásak leszünk neki. Egy edző sem vállalt volna el egy olyan Barcelonát, amelyik közelebb áll a kieséshez, mint a európai kupaindulást érő helyekhez. Ez az, amit elért.”
A fenti mondat a Barcelona akkori elnökétől, Joan Gasparttól származik, aki 2003 januárjában kirúgta Louis van Gaalt a Barcelonától, véget vetve a holland második edzői korszakának, majd Anticot nevezve ki a helyére. És valóban, van miért hálásnak lenni. Gaspart elnök egyike volt a Barcelona történetének legrosszabb elnökeinek, de ez a döntése jól sikerült, nagyon jól. És az az érdekes, hogy ugyan a Barça szezonja rémes volt, a csapat nem nyerhetett semmit, mégis emlékezetessé vált Antic rövid időszaka a kispadon.
És az is érdekes, hogy ez volt Gaspart utolsó nagy döntése, mert hogy egy hónappal Antic kinevezése után maga is lemondott, és elnökválasztást írtak ki a nyárra. Ezért sem maradt végül Antic a Barcelona edzője, hiszen az elnökválasztási kampányban minden jelölt más trénerrel képzelte el a csapat jövőjét. Nyert Joan Laporta és vele együtt jött Frank Rijkaard.
Radomir Antic mindössze 24 mérkőzésen át volt a Barcelona vezetőedzője, de azok, akik 2003-ban is szurkolói voltak a csapatnak, aligha felejtik el a szerb szakember munkáját. Ő volt az utolsó edzője egy nagyon nehéz korszaknak, amikor sorozatban semmit nem nyert a Barcelona, amikor a csapat nem volt versenyképes.
Antic után, Rijkaard első éve ugyan még a felemelkedésről szólt, de már az is nagyon más volt, ekkor ugyanis már sikerült megelőzni a Real Madridot, és győzni is ellene a Bernabéuban.
De addig is, amíg az átmeneti időszak tartott 2003 tavaszán, Antic szépen hozta az eredményeket. A Barcelona mai szemmel elképzelhetetlen 15. helyen állt a bajnoki tabellán, nem voltak olyan sztárjai, akiket az elmúlt időszakban megszokhattunk. Xavi még nem teljesedett ki, Rivaldo már elment, Kluivert hullámzó volt, és egyedül is volt, ugyanakkor igaz, hogy Puyol egyre fontosabb tagja lett a csapatnak. Az igazolások általában nem tudták hozni azt a teljesítményt, amit várni lehetett tőlük. És Anticcsal sikerült nagyot fordítani, egészen a 6. helyig felérni, úgy, hogy a Bajnokok Ligájában is szerencsétlen körülmények között esett ki a csapat a Juventusszal szemben.
Antic lelket öntött egy vert csapatba, hitet adott a játékosoknak. A 24 meccse felét, 12-őt megnyert, 8 döntetlenje volt, 4 veresége. A mérleg mai szemmel nem tűnik lehengerlőnek, ezért illik újra leszögezni, hogy nagyon más időszak volt az akkori, és Antic a számok szintjén is nagyon jól teljesített.
Xavi, mint kulcsember
Szakmai szinten illik kiemelni, hogy Antic nagyon erősen támaszkodott és épített Xavi Hernándezre, már ő is meglátta benne, hogy ő jobb teljesítményre képes a csapat érdekében, hogy ha előrébb játszik, és próbálja megjátszani a támadókat. “Azt kérte tőlem, hogy legyen meghatározóbb, és keressem az utolsó passzok lehetőségét“ – emlékezett rá korábban Xavi. Antic volt az első szakember, aki erre törekedett, de Xavi karrierje egy folyamatos fejlődés volt, szezonról szezonra vált jobbá, a csapat szempontjából egyre nélkülözhetetlenebbé. Anticra ezért a lépéséért is illik emlékezni.
A legszebb Barçás labdát keresed? Itt és most megtaláltad! Irány a shop!
