A közösségi média botrány a La Masíát is érinthette 297.000 euró erejéig

A katalán SPORT vasárnap újabb exkluzív információkat közölt a Barcelonát megrázó közösségi média botránnyal kapcsolatban. Eszerint a felaprózott számlákból a La Masiához is elhelyezhettek egyszer 198.000, egyszer pedig 99.000 eurónyit.

Ahogy tegnap is írtuk, ezúttal még fontosabb kiemelni: az információk valóságalapja ezen a ponton nem ellenőrizhető, mivel más média nem tudta független forrásból megerősíteni a híreket. A PWC ráadásul vasárnap cáfolta a SPORT szombati információit, még ha azt nem is lehet kijelenteni, hogy a leírtak hamisak. Csak azt, hogy egyelőre a PWC nem jutott konklúziókra.

A legújabb részletek alapján a szándékosan felaprózott számlák közül juthatott kettő a La Masiának is, egyszer 198 ezer, egyszer 99 ezer eurónyi értékben. Ezeket egy Tantra Soft nevű cégnek kellett kifizetni, mely kapcsolatba hozható az ‘I3 Ventures’-szel. A kiadás bekerült a La Masia belső költségvetésébe, és amikor a La Masia illetékesei megpróbálták megtudni, hogy mégis mit takarnak ezen – igen jelentős – kiadások, akkor nem kaptak választ a felső vezetéstől. Csak annyiban kaptak, hogy azt mondták felülről, hogy a kiadásokat a Barcelona fizeti, a munka pedig azért került a La Masiához, mert leginkább ide kapcsolható majd a vonatkozó szolgáltatás eredménye.

Ez pedig már felhívja a figyelmet egy általános problémára, a Barcelona jelenlegi működésére. Az igazgatótanács tagjai, az igazgatók ugyanis nem tudtak az egészről, mert általában az adott területért felelős csúcsvezetők, menedzserek a döntéshozók, és nem ők. Ezek a felső vezetők pedig nem kötelesek beszámolni az igazgatóknak a napi munkájukért, nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Így fordulhat elő, hogy hiába tartozik az egyes igazgatókhoz egy-egy terület, ők sokszor nem is tudhatják, hogy mi történik a saját területükön.

És ha egy alacsonyabb rangú vezető, mint jelen esetben a La Masía pénzügyeit, számláit kezelő alkalmazottak érdeklődnek, hogy mik ezek a költségek, be kellett érniük azzal, hogy Jaume Masferrer rendelte meg a munkákat a cégtől, Román Gómez Ponti szerkesztette a szerződéseket a jogi osztályról, Pancho Schröder tanulmányozta a számokat a pénzügyi osztályról, és végül Òscar Grau vezérigazgató adta rá a végső jóváhagyást.

Amennyiben a fentiek igazak, és ennyi emberen minimum átment ez a szerződés és kifizetés is, az különösen Oscar Grau vezérigazgató szempontjából lehet súlyos – mert Jaume Masferrert már eleve felfüggesztették papíron. Ha pedig valóban így működik a napi munka a Barcelonánál, akkor ez az eset most felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a beidegződések, szabályok talán nem jók, és milyen következményekkel járhatnak.