Kattan a lakat? Rosell és Bartomeu a pácban

Letöltendő börtönbüntetés várhat Neymarra és Rosellre

Az FC Barcelona jelenlegi vezetése nem kis hézagokat, hanem tátongó lyukakat foltozott be a gránátvörös-kék hajótesten, ami nem csak a felszínen maradt, hanem kész arra is, hogy versenyezzen. A Joan Laporta által irányított vezetőség kiválóan teljesít, mind sportszakmai, mind gazdasági tekintetben és munkájuknak köszönhetően az FC Barcelona kimászott abból a gödörből, ahova az előző vezetés juttatta.

Jogerős ítéletek hiányában egyelőre csak találgatni lehet, hogy a Rosell, illetve az azt követő Bartomeu-időszakban milyen törvénytelen dolgokat követhetett el az akkori vezetés, azonban most előkerült egy régi ügy, amelynek a végén akár börtönbüntetés is várhat az érintettekre, ez pedig nem más, mint Neymar 2013-as szerződtetése. Az El Confidental információi szerint akár több év letöltendő börtönbüntetés is várhat Sandro Rosell elnökre, illetve magára, Neymarra is, amennyiben a tárgyalások lezárultával bűnösnek találják őket. A problémát az átigazolási összeg után meg nem fizetett adó jelentette. A Santos a brazil nemzeti bíróság ítélete szerint nem fizette meg az adót az alábbi összegek után, melyeket a Barça folyósított a klub részére és egyértelműen az adásvétel részét képezték:

Neymar jelölése a FIFA Év Játékosa-díjra: 2 millió euró

Egy elmaradt barátságos mérkőzés: 4,5 millió euró

Elővásárlási jog három játékosra, Neymar akadémiájáról: 7,9 millió euró

Ez az összességében 14,4 millió euró, szintén a vételárhoz tartozik és az adóalap része, így további 2,7 millió euró megfizetésére kötelezték a brazil klubot, akik csak a névleges vételár, vagyis 17,1 millió euró után adóztak. Ezzel a jogerős ítélettel egyértelművé vált, hogy a Barcelona akkori vezetése törvénytelenül járt el, így megkezdődhetnek azok a büntetőeljárások, melyek keretein belül, a Neymar átigazolásához kapcsolódó, tisztességtelen ügyleteket vizsgálják. A brazil államkincstár megkárosítása, csak az ügy egyik része, hiszen ekkor Neymar játékjogainak csak 55%-át birtokolta a Santos. A DIS és a Teisa nevű vállalatoknak, 40%, illetve 5% erejéig kellett volna részesülniük a pluszban befolyó összegből. Emellett a vád része egy állítólagos előszerződés, amit a Barcelona akkori vezetése, két évvel az átigazolás előtt kötött a brazil sztár családjával, 40 millió euró értékben. A játékjogait birtokló cégeknek és a Santosnak erről állítólag nem volt tudomása.

Neymar hivatalosan is a Barçáé

Ezekben az ügyekben kerülhet a vádlottak padjára Sandro Rosell, illetve maga Neymar is. A tárgyalássorozat októberben kezdődik, Spanyolországban. A spanyol bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a Santos ellen hozott jogerős ítéletet, ami egyértelműen alátámasztja az érintettek bűnösségét. A spanyol ügyészség, a 14,4 milliós csalási ügyben, Neymarra két év börtönbüntetés és 10 millió eurós pénzbüntetés,  míg Rosell esetében öt év börtönbüntetés kiszabását kéri, illetve az FC Barcelona is pénzbüntetést kaphat, ugyanis a katalán óriást 8,4 millió euró megfizetésére kötelezné. A DIS beadványában mindkét személy esetében hosszabb börtönbüntetést követel (Neymar – 5 év, Bartomeu és Rosell – 8 év). Érdekesség, hogy a spanyol igazságszolgáltatás Bartomeuval nem foglalkozik, az ügyészség kihagyná az ügyből, vélhetően azért, mert a teljes felelősséget az akkori elnökre hárítanák, pedig Bartomeu döntő dokumentumokat írt alá és feltételezhetően tisztában volt az átigazolás részleteivel.

Neymar 2013-as átigazolásával kapcsolatban a tartományi bíróság 2016-ban már elítélte a katalán klubot két adócsalási ügyben, de a Barçának sikerült megegyeznie az adóhivatallal és 5,5 millió eurót fizetett be az államkasszába. Ennek köszönhetően Rosell és Bartomeu hat éve elkerülhette azoknak az eseteknek a bírósági tárgyalását.

Ez csak a jéghegy csúcsa, és nem tudni még hány darab és mekkora csontváz fog kidőlni a szekrényből. Ez az ügy bizonyítékul szolgálhat arra, hogy az előző vezetőség(ek) inkompetens, korrupt és tisztességtelen volt(ak), illetve arra is következtethetünk, hogy a többi, eddig csak feltételezett botránynak is – például a Barçagate vagy Arthur Melo eladása – valószínűleg van valóságalapja.

***