Gerard Piqué még a múlt szombati Clásico előtt adott egy hosszabb interjút a La Vanguardiának, melyben beszél szakmai kérdésekről, a 8-2 utáni időszakról, a klubnál folyó botrányokról, és Messiről, illetve az ő korábbi távozási szándékáról is.
Interjú, I. rész
Hogyan érzi magát? Mire volt ez a nagy csönd?
“Nagyon jól vagyok. A szezon vége egy dráma volt, és szükségünk volt időre, hogy ezt feldolgozzuk. A vakáció ideje alatt nyomtam egy reset-et, és most újra kell kezdeni.
Milyen Koemannal?
“Nagyon jók a benyomások. A mester nagyon egyenes üzenetekkel dolgozik, ami az öltözőnek tetszett, és a munkamennyiség is nőtt. Jól kezdtük a szezont, a Getafe elleni vereség egy váratlan ütés volt. Meglátjuk, hogy hogyan megy majd a Clásicón.”
Újra húzta magát? Magára ismer a lisszaboni nyilatkozata után?
“Amikor ilyen történik, valami, ami örökre benne marad a klub történelmében, akkor a vezetőknek döntéseket kell hozniuk. Magunkba nézni, és megtalálni, hogy mit szükséges változtatni, mert az nyilvánvaló, hogy az az út nem volt a megfelelő. Lehet veszíteni, de soha nem ilyen módon. Amit akkor mondtam, továbbra is egyértelműen tartom.”
Komolyan gondolt arra, hogy távozik a klubtól?
“Ha a vezetők vagy az edző, aki érkezett, nem számoltak volna velem, akkor nekem semmi problémám nem lett volna ezzel. A Barça minden más fölött áll. Ez jött ki belőlem akkor, és továbbra is így gondolom.”
Ezek a változások, amiket ön reklamált, és minden területre ki kellett volna terjednie, úgy jöttek, ahogyan elképzelte?
“Nagyon sok öröklött hiba, fogyatékosság halmozódott fel, amelyek mélyreható változtatásokat követeltek. Az igaz, hogy néhányat végrehajtottak, és talán olyanok is voltak, amiket talán nem egyszerre kellett volna mind. De észre kell venni, hogy sok dolgot másként csinálnak.”
Mit gondol, mikor indult el rossz irányba a klub?
Csúcsra értünk 2015-ben a triplázással, és onnantól kezdve a klub fejlődés helyett esett vissza, és ez a tendencia megállíthatatlan volt. Padlót fogtunk a 2-8-cal, és egy resetre volt szüksége mindannyiunknak, hogy lássuk, mi a legjobb a klub számára. Szerényen, azt sem előtt tartva, hogy senki sem feláldozhatatlan.”
Edzőt váltani fél év után (Valverdét), hiba volt?
Ahogy az argentin mondás tartja, “a hétfői lappal a kezedben” könnyű okosakat mondani. Nem fogjuk megtudni soha, hogy mi lett volna, de számomra, azt követően, hogy nyertünk két bajnoki címet, úgy, hogy vezettük a bajnokságot, kirúgni az edzőt a szezon felénél, mint terv, nem tűnt koherens döntésnek. Nem láttam logikusnak.
Nos részt vehettek a döntésben a kapitányok…
Ez a kérdés lényege. Minket összehívnak egy megbeszélésre, és átadnak egy üzenetet, és úgy tűnik, hogy jóvá kellene hagynunk vagy elleneznünk, amikor mi pedig azt mondjuk: “Uraim, ez egy olyan döntés, amit önöknek kell meghozniuk.”
Nincs a játékosoknak túl nagy hatalmuk, befolyásuk?
Igen, ezt sokszor mondják. De amikor egy klub jobban működik, a klubon belüli hierarchia is jobban le van fektetve, és minden egészségesebbnek is tűnik mindenki számára. Az elnöknek kell lennie az elsőnek, később az edzőnek kell tudnia irányítania a játékosokat. Amikor ez a hierarchia megtörik, akkor a dolgok nem működnek. Ha nekünk játékosoknak valamikor hatalmunk volt, az azért van, mert más személyek nem akarták gyakorolni a hatalmukat.”
Mi történt akkor pontosan?
Azon túl, hogy belekevertek minket az ügybe, csupán annyit tettek, hogy előre figyelmeztettek, mielőtt megtörtént volna az edzőváltás. Mi soha nem vettünk részt abban a döntésben. Igen, vagy nem? Ez a döntés rátok, újságírókra tartozik.
Milyen kapcsolata van önnek ma Bartomeu elnökkel?
“Én nem akarok rosszul kijönni senkivel, de voltak esetek…
Tudna példát mondani?
(Hosszú csönd) A közösségi médiás ügy. Én, mint a Barça játékosa, azt látom, hogy a klubom pénzt költött már nem csak arra, hogy klubon kívül állókat kritizáljon, akik történelmi kapcsolatban állnak a klubbal, hanem aktív játékosokat is. Pénzt költött, olyan pénzt, amit most tőlünk kérnek, játékosoktól. Ez pedig egy botrányos dolog… kértem magyarázatokat, és azt mondta nekem, hogy “Gerard, én nem tudtam.” És én elhittem.
(…)
Aztán később azt látod későbbi ügyeknél, hogy az a személy, aki a felelős volt, hogy leszerződtesse ezeket a szolgáltatásokat, még mindig a klubnál dolgozik.
Jaume Masferrer…
Pontosan. És ez nagyon fáj. Azért mondom el itt is, mert már korábban mondtam az elnöknek is személyesen. És mit szeretne, mit mondjak? Fájdalmas? Igen. Tehetek ellene még valamit? Nos, nem tehetek. A kapcsolatom az elnökkel lehet szívélyes, de vannak dolgok, amik megmaradnak.”
Ez a seb volt az akadálya annak, hogy meghosszabbítsa a szerződését az elmúlt időszakban? Ez az, amire a klubnak küldött közös faxukban azt mondják, hogy “nem megfelelő”?
“Nem. Ez nagyon egyszerű. A klub kommunikálja felém és más játékosok felé is, hogy a járvány miatt a klub nagyon szenved gazdaságilag, és ebben a szituációban a Barça minden más személy felett áll. A Barça mindent megadott nekem, úgyhogy a rendelkezésükre álltam. Azt mondják, hogy minden pénz, amiről le tudok mondani ebben az évben, a jövőben megkaphatom. Számoltunk, és megadtam egy összeget.”
Ezzel nem adósítják el előre a következő klubvezetést?
“Szerintem segítjük a klubot. Lehetséges, hogy a hátizsák nagyobb lesz a jövőben, de ahhoz, hogy legyen jövő, így kell cselekednünk.”
Egyrészről hosszabbít, másrészről viszont aláírja azt a faxot, a csapat többi tagjával együtt, megtagadva azt, hogy leüljenek tárgyalni együtt mindenkivel…
Ezek különböző dolgok. Személyesen minden játékos szabadon elfogadhatja a klub javaslatát. Más dolog az, hogy arra kényszerítenek egyoldalúan minket, és hogy olyan módon tegyék ezt, ahogyan tették. Ezen a ponton a legkisebb mértékben sem értek egyet.
A formák?
“Ezt akkor küldték, amikor nagyon sok játékos a válogatottjánál volt, ugyanabba a zsákba helyezve minket, mint minden más dolgozót.”
És jött a fax…
“Mint kapitány, védem a csapat érdekeit, és azt a döntést hoztam, hogy aláírom a papírt. És itt egy egységes öltöző vagyunk. Aztán meg azt mondják, hogy az öltözőben megtört az egység, és még nem tudom mit.
Nem volt feszültség a témában? Megtörténhet bármilyen közösségben, ha a fizetések csökkentéséről van szó…
“A négy kapitány nagyon egységesek voltunk, és aláírtuk mind a faxot. Számos megbeszélésünk volt a csapattal, elmagyaráztuk, és mind egységben lépünk fel.”
És a pályán hogyan mennek a dolgok?
“Vannak fiatal játékosaink, mellettük veteránok, de jól összedolgozunk. Jó az öltöző.
Folyamatban van egy bizalmatlansági indítvány a klubnál… várta, hogy így lesz?
“Nekem az a konklúzióm, hogy a klub jobban életben van, mint valaha. Elérni 20.000 aláírást a jelenlegi szituációban számomra botrányosan magas számnak tűnik. Az, hogy ilyen sok ember van, aki fellázad, amikor nem tudsz megnyilatkozni a járvány miatt, azt mutatja, hogy a klub nem alszik.”
Mikor lenne jó szavazni?
“Ebbe a témába nem megyek bele. Legyen most vagy márciusban. Ami megérdemli az elismerést, az a mozgósítás, ami azt bizonyítja, hogy egy nagyon is élő klubhoz tartozunk.”
Ön elmenne szavazni a referendumon?
“Gyakorolnám a szavazati jogomat, mint socio.”
Nem mondaná el a szavazata értelmét…
(Nevet) A szavazat bizalmi dolog, személyes.
Folytatjuk!