Lamine Yamal 16 évesen a középiskolai tanulmányainak záróvizsgáira készül, azonban egészen különleges forgatókönyv az övé, hiszen emellett a rövidesen kezdődő Európa-bajnokságon is részt vesz. Elmondta, hogy elvitte magával Németországba a könyveit is, mert a tanulást online végzi. Ő a spanyolok egyik sztárja, aki a következő évek egyik legnagyobb dobása lehet. Egy évvel ezelőtt még gyakorlatilag senki sem ismerte, most pedig, a Barcelonában történt berobbanása után teljesen megváltozott az élete. Ha kimegy az utcára, kétméterenként megállítják, de a Barcelona támadóját családja és barátai veszik körül. Igyekszik ugyanolyan életet élni, mint eddig, amíg a futball megengedi neki.
A második németországi edzés után Lamine Yamal exkluzív interjút adott a Mundo Deportivónak. Csak arra gondol most, hogy a végsőkig kiélvezze az EB minden pillanatát.
Tizenhat éves vagy, meghatározó szerepet töltesz be Barcelonában és a spanyol válogatottban is, készen állsz arra, hogy szembenézz az első nagy megmérettetéseddel a válogatottal? Hogyan változtatta ez meg az életed?
„Egy bevásárlóközpontban néztem a barátaimmal a 2021-es Európa-bajnokságot, most pedig itt vagyok és játszani fogok ezen a tornán.”
Alcaraz nemrég egy interjúban kifejtette, nem figyeli, hogy Nadal, Federer vagy Djokovic mit ért el abban a korban, amiben ő van. Tisztában vagy azzal, hogy Messi, Cristiano vagy Mbappé mit csinált a te korodban?
„Nem gondolkodom ezen túl sokat, mert azok más idők voltak. Elsősorban a jelenre, a mostra próbálok koncentrálni, ami az Európa-bajnokság, és az előttünk álló mérkőzések.”
Az, hogy néha ezekhez a futballlegendákhoz hasonlítanak, nem rémiszt meg?
„Ezek az összehasonlítások az emberektől jönnek, de én megpróbálok önmagam lenni, a saját játékomat játszani, és szeretném, ha az emberek arról ismernének fel, aki vagyok.”
Idén szinte példátlan pillanatokat éltél át. Ki segít neked ennek kezelésében?
„Főként a szüleim, a barátaim… hogy nyugodt legyek. Próbálom fenntartani ugyanazt az életet, mint korábban, és ez tartja a lábam a földön, akárcsak ők.”
Rodri az edzőtábor elején elhalmozott dicséretekkel. Azt mondta, hogy más dolgokat hozol a csapatba. Más játékosnak érzed magad ebben a válogatottban?
„Igen, igaz, hogy az utóbbi években nem volt annyi szélső a válogatottban, mint korábban, vagy hogy egyre kevesebb van belőlük. Itt van most Nico és én is, de mi mindig azért játszunk, hogy segítsünk a válogatottnak, és nagyon örülünk, amikor ezt elismerik.”
Mikor élvezed a legjobban a játékot?
„Amikor nálunk van a labda, de azt is, amikor egymás után váltakozva támadunk az ellenfelünkkel. Nyilván egyetlen szélső sem szeret magasan betömörülő védelmek ellen játszani, itt a válogatottban pedig nagyon élvezem, hogy ez nem így van.”
De melyik az a pont, amikor azt mondod: „Gyerünk, menjünk. Jól fogunk szórakozni, csináljuk”
„A válogatottban amikor Nicóval játszom, a másik csapatnak be kell rendezkednie hátul az ő és az én oldalamon is, és ilyenkor jobban szórakozom, mert több lehetőségem van egy az egy elleni szituációkat kialakítani.”
Nagyon jól cselezel, dolgozol ennek a fejlesztésén?
„Ez olyasmi, amit saját magaddal hozol, és egyszerűen ez kijön belőled. Egész életemben ezt csináltam, gyerekkorom óta így játszom. Ezen nem lehet dolgozni.”
Egy éve robbantál be, mind Barcelonában, mind a válogatottban, de ez az Európa-bajnokság lehet az első komoly dobásod.
„A Bajnokok Ligája és az Európa-bajnokság két olyan torna, ahol megmutathatod, nemzetközi szintéren hogyan tudsz teljesíteni és mindenki lát téged. A nyomás helyett ez valami olyasmi kellene, hogy legyen, ami motivál és megmutatja, ki is vagyok valójában.”
Csapatszinten egyértelmű a cél, de személy szerint te valamilyen kihívást vagy célt állítottál magad elé?
„Azt, hogy élvezzem a dolgokat, mert akkor érzed magad a legjobban. Szóval szeretném élvezni az első Európa-bajnokságomat.”
Az elmúlt hónapokban adott interjúdban elég világosan fogalmaztál, de az Európa-bajnokságon való szereplésed kizárja az olimpiai részvételedet?
„Ezt már mondtam. Nyilván attól függ, hogy meddig jutunk, de úgy gondolom, hogy az Európa-bajnokság az utolsó dolog, ami még hátravan ebben a szezonban, és remélem, hogy a végéig élvezhetem.”
Beszéljünk Luis de la Fuentéről, mit kér tőled az edző?
„Amit Barcelonában is kérnek tőlem: helyén legyen a fejem, ne csináljunk őrültséget a meccsen, érezzem jól magam és úgy játsszak, ahogy tudok.”
Az első ellenfél Horvátország. Egy olyan ellenfél, amely sok gondot okozott már a spanyol válogatottnak. Mit vársz a meccstől?
„Nagyon nehéz dolgunk lesz. Horvátország egy olyan válogatott, amely nagyon erős ezekben a sorozatokban, egy olyan ellenfél, amelyiknek nagy tapasztalata van, amelyik tudja, hogyan kell játszani. Nyilvánvalóan győzelemben reménykedem, de nagyon nehéz lesz.”
Ez lesz az első mérkőzésed a horvátok ellen, láttad őket mostanában?
„A legutóbbi világbajnokságon, Brazíliában és Argentína ellen. Mindegyiket láttam a tévében.”
Emlékszik még arra a cselsorozatra, amit Messi mutatott be Gvardiollal szemben?
„Igen, ő egy nagyszerű játékos. A City-ben játszik, ami számomra a világ egyik legjobb csapata, ráadásul kezdőként, ehhez nagyszerű játékosnak kell lennie. Nagyon várom már, hogy játszhassak ellene.”
El tudod képzelni, hogy Messiéhez hasonló cselsorozatot mutatsz be ellene?
„Nem, jobb, ha rögtönözve történik.”
Ki lehet a legfőbb esélyes?
„Azt mondják, hogy nincs sok olyan játékosunk, aki világklasszis a posztján, de ezeket a sorozatokat az a csapat nyeri, amelyik a legjobban játszik, mint például Argentína a világbajnokságon. Itt minden azon múlik, hogy jó vagy-e a meccseken, amiket játszol.”
Miben kell erősnek lennetek?
„Védekezésben kell erősnek lennünk, támadásban pedig azt kell tennünk, amit mindig is csináltunk.”
Folytatás…
***
