A Barca One-nak adott exkluzív interjújában Hansi Flick többek között kiemelte, hogy a Real Madrid elleni rivalizáláson kívül mennyi minden lehet döntő tényező egy szezon alakulásával kapcsolatban. Beszélt stábjával való kapcsolatáról, edzésmódszereiről, a regenerálódás szerepéről, a céljairól, valamint az oda vezető útról. Az interjú végén személyesebb témák kerültek terítékre, a német edző szót ejtett alvási rutinjáról, unokáiról és egy nemrég beteljesült álmáról is.

A Clasicók

„Nagyon jó csapatunk van, és a Madrid ellen csak kétszer játszunk, ezen kívül is rengeteg mérkőzés van, amelyekre szintén fókuszálnunk kell, lépésről lépésre haladva. Minden találkozó mindig csak az újabb lépést jelenti a cél felé, ha pedig szembekerülünk a Real Madriddal, készen fogunk állni és meglátjuk, mi történik.

Flick céljai

„A klub két évvel ezelőtt bajnokságot nyert, talán egy bronzérem kivételével pedig évről évre az első két csapat egyike, a legnagyobb címekért harcol. Ez a mi célunk is idén, a legmagasabb elvárásokat kell megfogalmaznunk, kihozni a bennünk rejlő maximumot. Nem tartom jó ötletnek kitűzni, mely trófeákat szeretnénk megszerezni, felkészült csapatot szeretnék látni minden összecsapáson. Inkább a jelenben élek, a múlt és a jövő kevésbé érdekel. Az a fontos, amit ma csinálunk.”

A stílus, amit csapatán szeretne látni

„Van egy stílus, amit látni akarunk és mindenkitől 100%-ot szeretnénk látni és azt, hogy boldogok a labdával, meg akarják szerezni azt, illetve kombinálnak egymással. Ez számomra nagyon fontos, a szurkolók, a culék azt szeretnék látni, ez a mi csapatunk.”

A nyelvtudásáról és a stábjáról

„Elkezdtem tanulni, de nem egyszerű, mert rengeteg más dologra is fókuszálnom kell. Új játékosaink vannak, új stábunk van, 4 erőnléti edzővel, és 4 általam hozott szakemberrel tervezzük az edzéseket. Dellával (José de La Fuente, a kapusedző – a szerk.) és velem összesen 10-en vagyunk, és mindannyian azért dolgozunk, hogy a legjobbat nyújtsuk a játékosainknak, napról-napra. Fontos, hogy élvezzék az edzéseinket. Jelenleg ez áll fókuszban, de újra elkezdek tanulni, és remélhetőleg néhány hónapon belül mindenkivel spanyolul tudok majd kommunikálni. Sok dolgot értek már, de a beszédhez több magabiztosságra van szükségem.”

A futballon kívüli világ

„A játékosok magas szinten edzenek, rengeteg energiával, de meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy emellett megfelelően regenerálódjanak. Lehetetlen csak a maximális fókuszra törekedni, mindenkinek kell a pihenés. A stábbal egyelőre egy szállodában lakunk, amikor pedig néha elmegyünk például vacsorázni, nem sok szó esik a fociról, sokkal inkább más dolgokról, a családjainkról és a magánéletünről beszélgetünk. Mindannyiunk számára fontos, hogy legyen egy más perspektívája is az életünknek.”

Alvás és a pihenés

„Játékosként sok alvással töltött órát igényeltem, de ahogy öregszünk, beérjük kevesebbel is. Jól alszom, még a meccsek után is, amikor bizonyos szituációkat újra és újra át kell gondolnom. Tudon hogy reggel, felébredve újra átélhetem, mérlegelhetem ezeket a pillanatokat.”

A barcelonai életről

„Próbálunk minél többször elmenni ebédelni vagy vacsorázni, az éttermek nagyon szépek errefelé, egyelőre ennyit tudok mondani.”

Családja és a barátai fontossága

„A családom a legfontosabb számomra. Nyilván az egészség elhanyagolhatatlan, de az emberi kapcsolatok, a rokonokkal és a barátokkal olyan kötődéseket jelenthetnek, amit más nem. Szeretek a családom körében lenni, szintúgy a barátaimmal, és csak kötetlenül beszélgetni, ez mindennél fontosabb.”

A nagyapaság

„A legszebb dolog. Két gyermekem is van, de ez egy teljesen más szint, nagyon büszkévé tesz a látvány, ahogy felnőnek az emberek körülöttem.”

Futballon kívüli hobbik

„Nincs sok hobbim, sok évvel ezelőtt a golfot mondtam volna. A csípőműtétem óta azonban nem űzöm, a fájdalom is eltűnt, sokkal jobb érzés. Szeretek biciklizni, valamint az unokáim és alkalomadtán egy bögre kávé társaságában töltöm legszívesebben az időmet. Utóóbbi nélkül nehezemre esik felkelni…”

A médiával való kapcsolat

„Az az első angol interjúm, magabiztosan érzem magam egy ilyen hosszú beszélgetés közben is. Tetszik az itteni környezet, kellemes itt.” (az interjú körülményei- a szerk)

Az a bizonyos kívánság…

„20-23 éve dolgozom a sportban, egy Nike-s esemény keretében pedig öt-hat évvel ezelőtt meghívást kaptunk Barcelonába. A túra közben fogalmazódott bennem meg a gondolat: egyszer szeretnék itt edző lenni. Talán Ben Schusternek mondtam, aki szintén ezzel foglalkozik, hogy ez a célom, most pedig elértem, itt vagyok.”

***