Vereség a rangadón
Fucka pihent, a többi meghatározó játékos igazságosan megosztozott a játékperceken, azaz Flores edzõ alaposan kidolgozott rendszer szerint rotálta a rendelkezésére álló keretet, így a Scavolini Pesaro elleni sorsdöntõ mérkõzésre tudtak tartalékolni meghatározó játékosai.
Winterthur FC Barcelona – Etosa Alicante 71-73 (15-17, 23-13, 16-23, 17-20)
Winterthur FC Barcelona: Ilievski (16,1,2), Navarro (13,2,0), Bodiroga (13,4,1), Davis (8,18,3), Fucka (2,0,0) Cserék: Drejer (3,0,0), de la Fuente (9,2,1), Zizic (3,4,1), Sada (2,1,1), M. Gasol (2,1,1)
Etosa Alicante: Rodríguez (10,4,3), Angulo (6,6,4), Q. Lewis (7,0,5), De Miguel (26,7,1), L. Lewis (12,5,4) Cserék: Hernandez (2,1,2), Weigand (4,0,0), Garcia (5,0,0), Junyent (1,2,1), Morentín (0,1,0)
{A játékosok nevei után zárójelben a pontok, lepattanók, gólpasszok száma látható.}
A mérkõzés rosszul kezdõdött a gránátvörös-kékek számára, mivel Angulo és De Miguel remeklésének köszönhetõen már 5 ponttal vezetett a vendégcsapat az elsõ percekben. Ezután Ilievski végezte el a rábízott feladatokat, összekapta, majd irányította a gárdát. A macedón-szlovén karmester határozottságának köszönhetõen két pontra zárkózott fel a vendéglátó az elsõ negyed végét megelõzõ dudaszó elõtt (Gregor Fucka 7 percnyi lehetõség után elhagyta a játékteret, és nem is játszott többet a mérkõzésen). A második negyedben Flores edzõ váratlan húzásokra szánta el magát, aminek következtében jelentõsen változott a játék képe. Devin Davis és de la Fuente mellett az utóbbi idõben mellõzött Drejer és Sada, valamint a sérülésébõl néhány napja visszatért Marc Gasol kapott szerepet. Ezzel a szerkezetileg (Sada, de la Fuente, Drejer, Davis, M. Gasol) is furcsa ötössel természetesen a zónavédekezés következett aminek a második negyedben meg is lett az eredménye, s ezt a játékrészt 10 ponttal nyerték meg a katalánok. A nyolc pontos elõnyük birtokában viszonylag nyugodtan pihenhettek a félidõben Davisék, de sajnos túlságosan is hosszúnak bizonyult a szünet a számukra, mert a harmadik negyedben ismételten csak vergõdtek. A fejben még az öltözõben pihengetõ Barca játékosok között az ellenfél elsõ számú erõcsatára és centere, De Miguel (26 pont, 7 lepattanó, 10 kiharcolt fault) és Larry Lewis (12 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz) azt csinált ebben az idõszakban, amit csak akart. Fucka taktikai okok miatt valószínûleg rápihent a Scavolini Pesaro elleni sorsdöntõ összecsapásra, Drejer ezúttal keveset játszott és inkább alacsonybedobóként, Zizic és Marc Gasol pedig most nem azt nyújtotta a palánkok közelében amit elvárnak tõlük. Így fordulhatott elõ, hogy Devin Davis 8 pontja, 18 lepattanója (9 támadó, 9 védõ), 3 gólpassza, 2 szerzett labdája és 10 kiharcolt hibája is kevésnek bizonyult a végelszámolásnál. (Az amerikai erõcsatárnak egyedül a dobószázaléka volt kifogásolható ezen az estén, mivel 7 mezõnykísérletébõl csak 2 volt sikeres).
A hínár-hajú” Davis végezte a piszkos munkát, miközben Ilievski (16), Navarro (13) és Bodiroga (13) támadásban próbálta meg átjátszani az õrzésükre kijelölt hátvédeket és bedobókat. A Barcelona összességében véve jól játszott, de sajnos a végén a döntõ pillanatokban mentálisan rontottak a játékosok (elõször Bodiroga ?ügyetlenkedett el? egy akciót, majd a vége elõtt néhány másodperccel Navarro hibázott el egy hárompontos kísérletet), így a vendégek örülhettek a forduló rangadóján.
Tovább tart tehát az „alicantei csoda”, de a váratlan vereségek ellenére a Barcelona is tartani tudja az eddigi pozícióját, így nincs semmi feszültség a csapat körül és azon belül sem. A játékosok igazi profikhoz méltóan viselkednek mind a vereségek mind a gyõzelmek után, mindent megfelelõen kezelnek, és az is tudatosult már mindenkiben, hogy jelen pillanatban az EuroLiga Top 16-os küzdelmébõl hátralévõ két – a továbbjutás szempontjából sorsdöntõ – forduló fontosabb, mint az ACB Liga egy-egy mérkõzése a sok közül.”
