Mégis felemás szezon után…

Bár elsõre ez nem tûnik valószínûnek, Giulyben és Edmílsonban mégis sok hasonló dolog van. Mindketten tavaly nyáron a francia bajnokságból igazoltak Barcelonába, ahol rögtön bajnoki címet szereztek, és mindketten ma ünneplik 29. születésnapjukat.

1976. július 10-én még senki nem gondolta volna, hogy a brazíliai Taquiritinában és a franciaországi Lyonban született két kisgyerek útjai egyszer még felnõttként találkoznak, és a világ egyik legnagyobb klubját közösen segítik majd bajnoki címhez. Más kérdés, hogy ez a mondat jövõre lehet sokkal inkább aktuális, mivel Edmílson térdsérülése miatt csak 6 meccsen játszhatott összesen 226 percet. (Érdekesség és közös pont a két játékos életében, hogy Edmílson Giuly szülõvárosában, az Olympique-ben húzott le négy évet, és távozott három bajnoki címmel a Barcához.)

A szezon tehát, amely mindkettõjük számára tartogatott jobb és rosszabb idõszakokat, mindkettõjük számára más miatt lesz emlékezetes. Edmílsonnál az említett térdsérülés miatt sokkal több volt a borús idõszak, míg Giuly a sérülései ellenére meghatározó szerepet játszott a bajnoki címet nyert csapatban. Az El Mundo Deportivo újságírói például kilenc pontot adtak Giulynek a mennyire volt fontos szerepe a bajnoki cím megszerzésében” témájú tízes skálán. Edmílson ugyanitt egy ötössel „büszkélkedhet” (csak viszonyításképpen – a többi sérülttel egyetemben övé a legalacsonyabb osztályzat).

A kilences oka lehet például, hogy a kis francia szavatartó ember. A katalán fõvárosba való érkezésekor tíz gólt ígért erre a szezonra, és bár nem minden meccsen lépett pályára sérülékenysége (párszor pedig formaingadozás) miatt, mégis eggyel túlteljesítette a tervet. Leginkább a messze átlagon felüli gyorsaságával tûnt ki a gall szélsõ, akinek a szezon végén azért a „nullszögbõl” lõtt góljait is megcsodálhattuk néhányszor.

Edmílsonnak nagyon nehéz elsõ szezonja volt. A brazil világbajnok valószínû sosem fogja elfelejteni 2004. október 3.-át, a Numancia elleni hazai mérkõzés napját, amikor egy megnyert légipárbaj után fájdalomtól eltorzult arccal rogyott össze. De a Lyon korábbi játékosa végig alázatos maradt, és mintaprofiként viselkedett a hosszú gyógyulási fázis során. Az utolsó pár mérkõzésre felépült, és néhány meccs mellett az ünneplésen is egészségesen vehetett részt.

Gratulálunk tehát a két játékos sikereihez, felépüléséhez, és a születésnapokhoz, s reméljük, a jövõi évi kerek harmincat egy még szebb szezon lezárásaként ünnepelhetik! „