Egy újabb nap Dániában
A Barcelona nyári igazolása, Mark van Bommel tegnap már megírta a világnak elsõ élménybeszámolóját, s ma folytatja a naplóját a legfrissebb események mesélésével. Így a mai írásában például már helyet kap az elsõ egymás közötti játék története is.
Tegnap ott hagytam abba, hogy elkezdtük a sziesztát délután. Miután fölkeltünk, uzsonnáztunk egy kicsit, hogy legyen erõnk a délutáni edzéshez. A tréning igazán jó volt: három tíz perces mérkõzést játszottunk tizenegy a tizenegy ellen. Elég jól éreztem magam, annak ellenére, hogy volt különbség ahhoz képest, amit Hollandiában megszoktam. A Barcánál sokkal kisebb területet kellett bejátszanom a középpályán, míg Hollandiában jóval nagyobb távolságok között játszottam. De nekem ez is tetszik. Miután visszatértünk a hotelba, elfogyasztottuk a jól megérdemelt vacsoránkat, hogy visszanyerjük az erõnket, majd kicsivel késõbb elmentem a hotelban a számítógépekhez. Fölmentem az internetre, hogy megnézzek különbözõ nemzetközi futball oldalakat, köztük a PSV és a Barca oldalát is. Hiszen az is érdekelt, hogy láthatom-e a naplóm elsõ részét.
Késõbb beszéltem a feleségemmel és a gyermekemmel, mielõtt elmentem aludni, de az a kellemes meglepetés ért, hogy fölhívtak a korábbi PSV-s csapattársaim is. Õk a Párizsi repülõtéren voltak, s éppen akkor érkeztek vissza a koreai túrájukról. Közülük beszéltem egy olyan játékossal is, akit nagyon jól ismertek: Philip Cocu-vel.
Ma reggel szerencsére frissen keltem, nagyon jól és sokat aludtam. Lementem reggelizni, nagyon ízlett, amit kértem. Rántottát ehettem, ami remek volt. A nap elsõ edzésén nagyon jól éreztem magam. A változás a korábbiakhoz képest annyi volt, hogy az esõt mára fölváltotta a napsütés, és a hõmérséklet is magasabb lett Aarhusban. Az edzés végeztével jöhetett az elsõ sajtótájékoztató. Megpróbáltam spanyolul beszélni, azonban alkalmanként kicsit megakadtam, viszont Txemi Terés segítségével már nem volt olyan bonyolult. Segítenek nekem, hogy szólhassak az egész világnak. A segítség amit az egész csapat nyújt, talán a leginkább csodálható dolog. Õk mindig mellettem vannak, bármikor ha segítségre van szükségem számíthatok rájuk, s igazság szerint ezért nagyon hálás vagyok nekik.
Késõbb elmentem enni, és most egy jó sziesztára vágyom. Lesz edzés, és ki tudja, talán majd megismétlünk egy remek játékot a Playstation-on Gióval és Larssonnal. Köszönöm mindenkinek, hogy ismét elolvassátok amit írtam. Mindenkinek minden jót!”
Mark van Bommel „