A BL-döntõ hõse

Juliano Belletti pályafutását kapusként kezdte, majd serdülõként már a védelem jobb oldalán játszott, így posztja miatt kevés lehetõsége akad a gólszerzésre a mérkõzéseken. Barcelonában töltött évei alatt is csak egyetlen gólt szerzett tétmérkõzésen, mégis a legjobbkor talált be: a Bajnokok Ligája döntõjében a gyõztes gólt a brazil szerezte.

A Barça kettese 1976-ban született Cascavelben, Paraná államban. A német nagyszülõktõl származó ifjú 1994-ben igazolt a Cruzeiróhoz, mely a Belo Horizonte legismertebb klubja címmel büszkélkedhet, s többek között ott játszott Ricardinho vagy Junior Baiano. Öt alkalommal kapott játéklehetõséget elsõ szezonjában, míg 1995-ben már tizenhétszer lépett pályára. A következõ szezonban klubcsere következett: Juliano következõ állomása az elõzõ otthonától 480 kilométerre lévõ Sao Paulo lett. Kiváló csapattársak mellett játszhatott, (mint például jelenlegi klubtársa Edmílson) s 13 mérkõzésen egy gól volt a termése. Az ezt követõ szezonokban azonban egyre kevesebb szerepet kapott, s hátráltatta egy súlyos sérülés is. Kölcsönbe Minas Geiras államba került, az Atlético Mineiro gárdájához. Élete legjobb brazil szezonja következett, hiszen jobbhátvédként ötször mattolta a kapusokat. A Brazil Bajnokság döntõinek eddigi leggyorsabb gólja is a nevéhez fûzõdik. Kiváló játéka miatt Sao Paulo természetesen visszarendelte Bellettit, s a következõ két idényben ismét ott szerepelt. 2001 márciusában játszotta elsõ válogatott mérkõzését Ecuador ellen. A 2002-es világbajnokságra utazó keretbe meghívót kapott, majd Cafú cseréjeként öt percet játszhatott a Törökország elleni elõdöntõen. Világbajnok lett Brazíliával, így megnyílt elõtte az út az öreg kontinensre”.

A jól mozgó bekk kegyeiért nyáron a Villarreal és a Valencia versengett. Kontinensváltását segítette, hogy (német õsei ellenére) olasz útlevéllel is rendelkezett. Végül a „sárga tengeralattjáró” szerezte meg, körülbelül négy millió euróért. A friss világbajnok sokat tett hozzá a kicsapat nagyszerû szerepléséhez a következõ években. Beverekedték magukat az Intertotó Kupa döntõjébe, majd innen továbbjutva meg sem álltak az UEFA Kupa elõdöntõjéig. Belletti kiváló formában játszotta végig az idényt, s nem volt meglepõ, hogy több sztárklub is szerette volna soraiban tudni Julianot. A gránátvörös-kékek megközelítõleg három millió eurót áldoztak rá, õ volt a Joan Laporta elnök elsõ igazolása, mikor második szezonját kezdte az elnöki bársonyszékben az ügyvéd. A Barça jobb oldala sebezhetõ pontnak számított a brazil érkezése elõtt, hiszen az elõd holland Reiziger nem nyújtott egyenletesen jó teljesítményt az együttesben. Az erõsen átalakult Barcelonában kulcsszerepet szántak Bellettinek, aki élt is a lehetõséggel. Beverekedte magát a kezdõ tizenegybe, és elsõ idényében összesen 39 mérkõzésen lépett pályára a különbözõ versenysorozatokban. A következõ nyáron ismét jelentõs változások mentek végbe a katalánok keretében, de Belletti megtartotta folyamatos kezdõ tagságát, és oszlopa lett a bajnok Barcelonának. Gyakori felfutásaival és beadásaival próbálta segíteni a támadásokat, jól eltalált távoli lövései is veszélyt jelentettek, de a kapuba a szezon során nem sikerült betalálnia.

A 2005 – 2006-os szezon is jól indult a csapatnak, hiszen a Betis ellen megnyerte a Spanyol Szuperkupát. Belletti visszafogott teljesítménye meglepõ volt a közönség számára, s Rijkaard a bajnokság egy részében a kispadon jegelte a brazilt, s csak csereként jutott. Talán azért, mert a védõ szerepkör mellett Belletti kissé sokat foglalkozott a támadásokkal és gyakran nem ért vissza pozíciójába az ellenfél akciójakor. A helyére Oleguer húzódott ki, aki jó teljesítményt nyújtott és elõnyt élvezett a brazillal szemben. Ekkor került vissza az együttesbe a sokáig sérült Edmílson a védekezõ középpályás helyére, a belsõ védõket Márquezt és Puyolt pedig nem tudta kiszorítani Juliano. Csereként beállva segített, amikor tudott, a mérkõzések során egyre jobban „összeszedte magát”. A 2005 – 2006-os futballév során 27 bajnoki mérkõzésen játszott, s ismét bajnok lett csapatával. Emellett tíz európai kupameccsen lépett a zöld gyepre, s legemlékezetesebb pillanata a Bajnokok Ligája döntõjéhez kapcsolódik.

Erõsebbnél-erõsebb csapatokat vert ki a Barça a BL-bõl, mire eljutott a párizsi fináléig. A várva-várt mérkõzésen gyõzelem esetén a katalánok másodszor szerezhették volna meg az európai klubfutball legjelentõsebb trófeáját. A kezdõ tizenegyben jobbhátvéd poszton Oleguer kapott lehetõséget, Belletti pedig a cserepadon ült. A mérkõzés nem a gránátvörös-kékek forgatókönyve szerint kezdõdött, hiszen az Arsenal veszélyeztetett és a harminchetedik percben egy szabadrúgás utáni fejesbõl Sol Campbell megszerezte a vezetést. A krónikához hozzá tartozik, hogy ekkorra már emberhátrányban játszottak az angolok, Lehmann kiállítása miatt. A második félidõben Rijkaard cserélt, a 71. perben pályára küldte Bellettit, ami – mint késõbb kiderült- nyerõ húzásnak bizonyult. A 76-dik percben Eto’o egyenlített, majd a 80. percben a gyõztes gólt is megszerezte a Barça. Egy levágódó Iniesta próbálkozást Belletti szedett össze a 16-os elõterében, Larssonhoz passzolt, majd a svédtõl visszakapott labdát négy méterrõl a kapuba lõtte úgy, hogy a játékszer Almunia cserekapus lábán is megpattant. Hatalmas feszültség szabadult fel a csapatban mely eztán már nem engedte ki kezébõl a gyõzelmet és 1992 után ismét Európa csúcsára ért – Belletti hathatós közremûködésével.

A gyõztes gólt a brazil kisfiának ajánlotta, s mivel hazája válogatottjának VB keretében nem kapott helyet (Cafú és Cicinho volt elõtte a rangsorban) a szezon érdemi része ezzel le is zárult Julianonak.

A 2006-2007-es idény ismét nagy kihívást jelent mind a Barçának, mind Bellettinek: a csapat szeretné megtartani vezetõ szerepét Európában, Belletti pedig szeretné visszaszerezni helyét a kezdõcsapatban. Ha a támadások mellett a védekezésre még jobban ügyel az amúgy jól szerelõ bekk, erre minden esélye megvan.

Adatlap

Teljes neve: Juliano Haus Belletti
Születési hely: Cascavel (Brazília)
Születési idõ: 1976. június 20.
Magasság: 179 cm
Testsúly: 74 kg
Eddigi klubjai: Cruzeiro (1994 – 1995); Sao Paulo (1996 – 1999); Atletico Mineiras (1999 – 2000); Sao Paulo (2000 – 2002); Villarreal (2002 – 2004); FC Barcelona (2004 -)
1. meccse a Barcában: 2004. augusztus 29. (Racing Santander – FC Barcelona 0 : 2)
Bajnoki mérkõzések / gólok: 406 / 25 – (ebbõl 83 / 3 Spanyolországban)
Válogatott mérkõzések / gólok: 20 / 1
Sikerei: Világbajnok Brazíliával (2002), Spanyol Bajnok (2004-2005; 2005-2006), Spanyol Kupa gyõztes (2005), Bajnokok Ligája gyõztes (2006), Spanyol Szuperkupa gyõztes (2005)”