Mesterhármas Saviolától

A kitûzött alapvetõ célt elérte a Barcelona, de a Camp Nouba kilátogató nézõk alighanem így is rossz szájízzel mentek a metrómegállók egyike felé a meccs után, mert Ronaldinhóék most sem nyújtottak lenyûgözõ teljesítményt, és egyáltalán nem hízelgõ rájuk nézve a 3-2-es eredmény. A hazai katalánok ugyan nem kezdték rosszul a meccset, mert gyorsan kétgólos vezetésre tettek szert, idõvel azonban föltámadt az Alavés, s megtépázta a Barca renoméját.

Azt nem nehéz megállapítani, hogy a bajnoki címvédõ igen gyenge formában van, hiszen ezt meccsrõl-meccsre igazolják a gránátvörös-kék játékosok, s e mellett aggasztó a számos egyéni hiba, mely elsõsorban a védõknél kirívó – igaz, a rossz megoldások általában ott szembetûnõk. Mert nem csak egy csapatrészre hat ki az idõszakos visszaesés, mert számos probléma van a középpályások közremûködésével, s a támadók hatékonyságával is, leszámítva persze Javier Saviolát.

A „nyúl” ismét bizonyított, ezúttal mesterhármast szerzett, s egy héten belül összesen hatszor volt eredményes, amit akárhonnan is néz az ember, bravúros teljesítmény. Más kérdés, hogy Frank Rijkaardot mindez mennyire gyõzi meg, azaz idõlegesen lehetõséget ad-e az argentinnak a további bizonyításra. Avagy másik lehetõségként, vasárnap újfent a pillanatnyilag semmiképp sem brillírozó, Gudjohnsen-Giuly duó lesz Ronaldinho társa…

A mérkõzés elsõ negyedórája ugyan még eseménytelen volt, de azt követõen már nem unatkozhattak a kilátogató nézõk, más kérdés, hogy nem csak a Barcelona játékosok mutatták be a fontosabb jeleneteket. Az elsõ jelentõsebb helyzetet a 12. percben lehetett följegyezni, mikor Arturo kínálta meg Jorquera kapuját, de fél méterrel eltévesztette a bal fölsõ sarkot. A 14. percben jött a Barca válasza, Oleguer kiváló beadását Ronaldinho vette mellre mintegy tíz méterre a kaputól, azonban csak estében tudott lõni, így gyengére sikerült a próbálkozása.

A 16. percben aztán már zörgött az Alavés hálója. Ronaldinho harcolt ki, majd végzett el szabadrúgást a tizenhatos baloldali sarkáról, a lövése kipattant Ardouin kapusról, s az arra járó Saviola közelrõl a hálóba továbbított. A játék képe ekkor még világosan mutatta, hogy az Alavés nem ússza meg egy góllal az elsõ félidõben, s a 21. percben jött is a második. Motta ívelt elõre lágyan a tizenhatos vonala felé, ahol Saviola két védõ között emelkedett, és csodás mozdulattal a jobb felsõ sarokba fejelt. Nem csak akcióból, pontrúgásból is sikerült veszélyt teremtenie a Barcának, a 31. percben Márquez kínálta meg egy 25 méteres szabadrúgásból a vendégkaput, s Ardouinnak kellett tisztáznia a jobb alsó sarok elõl.

Innentõl azonban a hazaiak visszaálltak, de mivel az Alavés gyengén játszott, aligha gondolták, hogy bajba kerülhetnek. A vendégeknek nagyon támadása sem volt az elsõ félidõben, mégis sikerült gólt szerezniük, ami nagyban köszönhetõ a Barca szellõs védekezésének. A meccs 35. percében Wellington kényszerítõzött Arthuróval, s Motta, valamint a teljes védelem asszisztálásának köszönhetõen, szépen emelt át Jorquera fölött. Az egyszeri meglepetésnek viszont volt folytatása, a 42. percben Arthuro végezhetett el szabadrúgást 25 méterre a hazai kaputól, s mivel Jorquera rosszul állította fel a sorfalat, a brazil be is talált a jobb alsóba. Hatalmas meglepetésre tehát fölállt az Alavés 2-0-ról, s egalizálni tudott még a szünet elõtt.

A második félidõ azonnal Barca helyzettel indult: Saviola iramodhatott meg egyedül, de miután rosszul jött ki egy cselbõl, oda volt a ziccere. Pár perccel késõbb azonban már a vendégek veszélyeztettek, s ott folytatták, ahol az elsõ félidõ végén abbahagyták. A Barcelona pedig még nagyobb bajba kerülhetett volna, mert Márquez „a múlt hétvégi szereplésével összhangban”, levette egy labdát Wellingtonnak, akinek a lövését már csak Puyol tudta elrúgni a gólvonal elõl. S, hogy ez sem csak egy kósza lehetõség volt a vendégek részérõl, azt a következõ szöglet bizonyította, amibõl Arthuro fejelhetett tisztán – azonban egy méterrel mellé.

Ami pedig az igazán nagy gond volt: a Barca a második játékrészben a hibák mellett nem hajtott a gólok érdekében, s ez helyenként a közönség nemtetszését is kivívta. Egy gól azonban még volt a csapatban, egészen pontosan Saviolában, mert a lelkes támadó a 62. percben harmadszorra is mattolta Ardouint. Egy ügyes kombináció után Xavi emelt bokából a védõk mögé, Saviola pedig kapásból, fél fordulattal ellõtt a kapus mellett.

3-2-es hazai elõnynél már nagyjából megnyugodott a meccs, az Alavés kényszerûségbõl lecserélte a két húzóemberét, Wellingtont és Arthurót, ami jelentõsen rontotta a támadójátékukat. Egy kapufára azért így is tellett az erejükbõl, Ogbeche parádés emelését Jorquera csak távolról szemlélte, és jókora szerencséje volt a Barcának, hogy nem egyenlített ki ismét a baszk gárda a 71. percben.
Végeredményben ugyan gyõzött a gránátvörös-kék tizenegy, viszont a játékra most sem lehet túl büszke a gárda, s külön ki kell emelni a rengeteg hibát, melyet védekezésben vétenek rendszeresen Márquezék. A továbbjutás ezzel együtt megvan, a Barcelona a legjobb nyolc közé jutott a Király Kupában, s várhatja a sorsolást, valamint most már egy kemény, elsõ osztályú ellenfelet.

FC Barcelona-Alavés: 3-2 (2-2)
Összesítésben: 5-2
Barcelona, Camp Nou
39.723 nézõ
Vezette: Pérez Lima

FC Barcelona: Jorquera; Oleguer (Zambrotta, 66′), Puyol, Márquez, Sylvinho, Motta (Edmilson, 73′), Xavi, Gio, Ezquerro (Giuly, 46′), Ronaldinho és Saviola.

Alavés: Ardouin, Edu Alonso, Gaspar, Mateo, Angel, Carpintero, Lacen, Gabri (Elton, 65′), Arthuro (Ian, 71′), Gentil és Wellington Paulista (Ogbeche, 61′).

Gólok: 1-0: Saviola, 16′. 2-0: Saviola, 21′. 2-1: Wellington Paulista, 35′. 2-2: Arthuro, 42′. 3-2: Saviola, 62′.
Sárga lapok: Gaspar (29′), illetve Gio (77′).

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Javier Pedro Saviola

Teljesen világos, hogy – a tegnap nem védõ – Valdésen kívül csak Javier Saviola teljesítménye dicsérhetõ az utóbbi hetek alapján. A nyúl nem csak eredményes, hanem küzd is a mérkõzéseken, s viszonylagosan nagy mezõnymunkát vállal. A három gólja közül az elsõ ugyan szerencsés volt, de másik kettõ remek csatárteljesítmény, s összegezve, csak felsõfokon lehet beszélni a produkciójáról.

„