Sok helyzet, csak egy gól

A szokásos forgatókönyvét ma sem dobta el maga elõl a Barcelona, mely hazai pályán, a játék képe alapján könnyedén, több góllal megnyerhette volna a Levante elleni találkozót, ezt az esélyt azonban a helyzetei elszórakozásával elvesztette, a meccs így még az utolsó percekben is döntõ fordulatot vehetett volna. A katalánok ettõl függetlenül megérdemelten gyûjtötték be a létfontosságú három pontot Samuel Eto’o góljával, s így megtartották a vezetõ helyüket a Primera Divisonban.

Alapjába véve a papírforma teljesült be vasárnap este a Camp Nouban, hiszen a Barcelona tovább javította a kiváló hazai mérlegét, és ismételten izgalmassá varázsolta egy meccsét, bár most másként, mint például két hete a Mallorca ellen. Akkor helyzetet is alig dolgoztak ki Ronaldinhóék, s úgy tudtak a hajrában gyõztes gólt lõni, most azonban a majd egy tucatnyi tiszta ziccer sem volt elég ahhoz, hogy lezárják a küzdelmet 1-0-s állásnál.

Így a Levante a végsõkig reménykedhetett, s ha szerencséje lett volna, egy pontot el is csíphetett volna a katalán arénából. Frank Rijkaard pedig mindent a támadójátékra helyezett ezen az estén is, elõre látva a biztos alaphelyzetet, a Levante erõteljes védekezését. Éppen ezért ismét pályán volt egyszerre Xavi, Iniesta és Deco is a középpályán, a Ronaldinho, Messi, Eto’o triót támogatva. Más kérdés, hogy végsõ soron nem a középpályások érdeme volt a sok gólhelyzet – melyek javarészét azért a második félidõben alakították ki a hazaiak – hanem a támadóké.

Az elsõ játékrész azonban még igencsak akadozó támadójátékot hozott a Barca szemszögébõl, hiszen alig volt gólhelyzete a gránátvörös-kékeknek. Egy Zambrotta beadás után Deco szerezhetett volna gólt még az elsõ tíz percen belül, majd a következõ jelentõs esemény már a katalánok vezetõ találata volt. A 28. percben Messi váltott ritmust, és húzott befelé a tizenhatos vonala mentén, elõbb Xavi került ziccerbe a középre adásából, majd Ronaldinho elõl mentettek, a második hullámban érkezõ Eto’o viszont megtalálta az utat a háló felé a labda számára. Ehhez némi szerencse is kellett persze, hiszen a játékszerhez többen is hozzáértek, míg az a hálóig elért, de senki sem tudott végül menteni.

A második félidõben fokozatosan vállalt egyre nagyobb kockázatot a Levante, ami több területet, s ezzel együtt sokkal több ígéretes támadást jelentett a Barcelonának. Ebbõl a helyzetbõl Leo Messi próbált a leginkább profitálni, aki számos szép egyéni megmozdulással próbált helyzeteket teremteni, gyakran sikerrel – az pedig már nem rajta múlott, hogy Eto’o és Ronaldinho is nagyon pontatlan volt a befejezéseknél. Igaz, percekkel a vége elõtt maga Messi is ki tudta hagyni a kihagyhatatlant, s néhány méterrõl a kapufára tudott lõni egy jól érkezõ beadást.

A 92. percben jött el a Levante számára az-az esély, ami általában minden olyan találkozón megjelenik, ha a másik csapat nagyon sok ziccert kihagy. Reggi ugyan lökte a beadott labdáért folytatott harcban Valdést, de mivel a játékvezetõ nem fújt, az érkezõ Kapo könnyen a hálóba lõhetett volna. Végül ezt nem tudta kivitelezni a középpályás, és az ellentámadásból ismét Ronaldinho elõtt volt tiszta gólhelyzet, de ezt sem tudta gólra váltani a brazil.
Végül maradt az 1-0, ami ugyan nem túl látványos eredmény, ám roppant értékes. Ugyanakkor ez a hazai siker is csak akkor érne igazán sokat, ha a következõ fordulóban sikerülne legyõzni a idegenben Real Sociedadot.

FC Barcelona-Levate UD: 1-0 (1-0)
Barcelona, Camp Nou
65.000 nézõ
Vezette: Clos Gómez

FC Barcelona: Víctor Valdés, Zambrotta, Puyol, Thuram, Gio (Oleguer, 62′), Xavi, Iniesta, Deco, Messi, Eto’o és Ronaldinho.

Levante: Molina, Descarga, Álvaro, Alexis, Rubiales, Camacho, Berson (N’Diaye, 72′), Tommasi (Ettien, 58′), Riga, Kapo és Salva Ballesta (Reggi, 77′).

Sárga lapok: Zambrotta, Deco, Berson, Rubiales és Alexis.
Gól: Eto’o (28′).

A mérkõzés legjobbja (az Eurobarca értékelése szerint): Lionel Messi

A legtöbb veszélyt, a legtöbb helyzetet Messi teremtette meg a Barcelona számára, és nem rajta múlt, hogy nem nyert sokkal magabiztosabban is a hazai csapat. Ez még akkor is igaz, ha az utolsó percekben õ is megmutatta, hogyan kell kihagyni a kihagyhatatlant.

„