Beszélgetés az idényrõl

Maga Ronaldinho Gaúcho is elismerte az El Mundo Deportivonak adott interjújában, hogy ez az év nem úgy alakult számára, ahogyan kellett volna, sem egyéni szinten, sem a csapat tekintetében nem ért, értek el oda, ahová kellett volna. Saját produkciójának visszaesését egyértelmûen erõnléti problémának tartja, de fogadkozik, jövõre ismét olyan lesz, mint amilyen korábban volt. Mindemellett pedig hangsúlyozta: azért egy forduló még hátravan, csodák pedig mindig történhetnek…

Hisz a csodákban?

Igen, hiszek bennük.

Mert vasárnap csodát kell várni, s fölajánlani magukat Fortunának.

Elõször is velünk kell lennie, nekünk el kell felejtenünk a többieket, aztán meglátjuk mi lesz.

Ebben a hibáztak a derbin?

Amikor nem játszol, nehéz ezt megítélni kívülrõl. Megvolt a lehetõségünk, s hagytuk elúszni.

Azért, hogy történhessen csoda, Ön pártolja a lehetõséget, hogy jutalmat küldjenek a Mallorcának?

A futballban mindig mindenki nyerni akar, s még inkább, ha szemben találod magad egy Barcával vagy egy Madriddal, ahol természetes, hogy a maximumot fogod nyújtani.

Maxi jó barátja Önnek, beszélt már vele a vasárnapra gondolván?

Jó barátok vagyunk, de sosem beszélünk a futballról. Még nem beszéltünk róla, de logikus, hogy sok szerencsét fogok kívánni neki. Biztosan így lesz (nevet).

Gondolja, hogy gólt lõ a Bernabéuban?

Szerintem megeshet. Mindig lõ fontos gólokat, mint a Chelsea ellen is. Miért ne ismételhetné meg most?

Ha végül a Madrid nyeri a bajnokságot, akkor õk nyerték meg, vagy a Barca veszítette el?

Mindkettõ. Mi hagytuk elúszni a Ligát, õk kihasználták, de még történhet bármi.

Barca pedig nagyon jól kezdett. Mi történt, hogy így fejezi be?

Még maradt egy meccs, várni kell. Utána jön el a pillanat, hogy leüljünk, s mindent nyugalommal megvizsgáljunk a következõ idényre tekintettel.

Vasárnap elúszhat a negyedik fontos trófea ebben az idényben. Mi nem ismétlõdhet meg a jövõben?

Ebben az idényben voltak jó és rossz pillanataink, kulcsembereink sérülései, amit a csapat megérzett, volt egy kis pechünk is, mivel tavaly a labda még mindig befelé pattant… Sokkal többet kell dolgozni, mint ebben az évben, hogy magasabb szinten legyünk fizikálisan, ez rendkívül fontos. Ezzel tisztában vagyunk, s ennek tudatában készülünk a következõ évre.

És a maga személyes szintjén? Önnek is változtatnia kell valamiben a jövõ szezonra?

Már elkezdtem azzal, hogy lemondtam a Copa Américáról, így fizikálisan jó állapotba kerülhetek, hiszen idén ebben a tekintetben szenvedtem a legtöbbet. Elsõsorban tehát azt szeretném, hogy jól érezzem magam erõnlétileg, így örömmel játszhassak.

Ön szerint mi, ki a fõ felelõse annak, hogy nem nyertek címeket?

Mi magunk vagyunk a felelõsök, a játékosok. Amikor nyerünk is, mi vagyunk, amikor vesztünk, akkor is.

De ez ugyanaz a csapat, mely tavaly megnyerte a BL-t és a Ligát…

Ilyen a futball. Nem tudod megnyerni minden évben a Ligát és a BL-t.

Ezek szerint inkább a játékosok felelõsségének tartja az idei évet, mint az edzõének vagy a technikai igazgatóénak.

Õk mind hatnak a keretre. Amikor a játékosokról beszélek, akkor azt mondom, jól kell dolgoznunk együtt. Ha jól csináljuk, olyan állapotba kerülünk, hogy képesek leszünk jól játszani, ismét kiválóak lehetünk. Idén én személyesen nem voltam jó állapotban, s minden játékos tudatában van, hogy lehetett volna többet mutatni.

Mire gondol, mikor azt mondja, nem dolgoztak jól?

Én saját magamról beszélek személyesen. Nem volt ugyanannyi idõm a munkára, mint a többieknek, s ezt alaposan megéreztem. Én személyesen úgy gondolom, sokkal többet tudok dolgozni, s ennek az értelmében szeretném elkezdeni a felkészülést a következõ idényre ugyanolyan szintrõl, mint a többiek.

Mit volt nehezebb elviselni? Látni saját magát rossz formában, vagy hallani a kritikákat, hogy kövér, vagy mononukleózisa van?

A legrosszabb nem nyerni nagy címeket. A hazugságok is idegesítenek persze, de a kritikák érthetõek. Hiszen ha van egy kiváló csapatod, melyben ott a lehetõség, hogy mindent megnyerjen, s végül nem teszi, normális, hogy kritizálnak.

Ön hallott egyértelmû hazugságokat?

Én ellenem igen. Éppen akkor, mikor azt mondták, hogy kövér vagyok, meg mononukleózisom van. Ez eléggé földühített.

De lát e mögött valami különöset?

Nem. Számomra normális, hogy ha nem nyerünk, seregnyi dolgot a fejünkhöz vágnak. Ha nyertük volna, olyan lenne, mint tavaly.

Azt mondja, többet kell dolgoznia. Ebben az idényben nagyon messze érezte magát a legjobb formájától?

Fizikálisan igen. Nem éreztem jól magam annyira, hogy folyamatosan jó meccseim lehessenek. Sok idõt töltöttem ezzel, ez fárasztott, sokba került.

De úgy tekint e szint visszaszerzésére, mint a kulcsra, mely korábban önt tette a világ legjobb játékosának.

Kétségek nélkül hiszek abban, hogy olyan leszek, mint voltam korábban. Ebben az idényben voltak nagyon jó pillanataim, sok gólt szereztem, de nem volt meg az a folyamatosság, amit szerettem volna.

Ellentmondásosnak tûnik, de ez volt a leginkább gólgazdag idénye, mégsem láttuk a legjobb Ronaldinhót.

Ilyen a foci. Gólok tekintetében jó voltam, de folyamatában nem játszottam jól, s hiányzott a játék megfelelõ ritmusa. Egyrészrõl tehát jó volt a szezon, másrészrõl viszont, kiegészítve a trófeák hiányával, nem volt nagy szám.

Szenvedett a pályán?

Ez normális. Amikor erõfeszítéseket kell tenned, s ehhez hiányzik az erõd, mindig gyorsan elfáradsz, nehezen viseled.

És élvezte a játékot?

Lehetetlen úgy, mint tavaly. Az eredményektõl függünk, s ezért bíráltak minket.

„