A kapitány diagnózisa

A Getafe elleni vereség után igazán elvetette a sulykot Carles Puyol, aki akkor nem ítélte igazi csapatnak a Barcát, s komoly, összetett problémákat vélt fölfedezni a gárda teljesítményében. A katalán ‘SPORT’-nak adott interjújában most visszakozott a csapat kapitánya, és õ is csatlakozott az optimisták táborához, akik szerint a jövõ nem fest rosszul a Barca számára.    

Mi van a Barcával, kapitány úr?

Kétarcú csapat. Otthon olyan, amilyet mindannyian látni szeretnénk, azonban idegenben nem hozza az elvárt eredményeket. Nyilvánvaló, hogy javulnunk kell ez utóbbi kategóriában, s biztos vagyok benne, hogy el is fogjuk érni a célunkat. Megvan hozzá a játékoskeret és maguk a játékosok. Csak annyi a feladatunk, hogy mindannyian, együtt, egy irányba haladjunk, s még egységesebbek legyünk.

Miért alakultak így a dolgok?

Minden idényben vannak nehézségek, kellemetlen percek. Nem számít felmentésnek, de nagyon fontos játékosaink megsérültek, ez is nehezítõ körülmény volt. Én bízom a csapatban, képesek vagyunk följavulni.

Txiki arról beszélt, hogy idegen pályán hiányzik az együttesbõl az agresszív védõjáték. Így látja Ön is?

Ezt nagyon sok nézõpontból lehet vizsgálni. Az ellenfelek is teljesen másként játszanak ellenük a Camp Nouban, illetve a saját pályáikon. Ehhez a körülményhez is jobban kell alkalmazkodnunk, s idegenben másként kell fölvennünk a harcot az ellenfelekkel. Olyan a játékrendszerünk amilyen, de nem feltétlenül szükséges, hogy mindig mi legyünk a kezdeményezõ fél, mert így sokszor kapunk kontragólokat. Ezzel is számolnunk kell, kockáztassanak õk!

Mit akar ezzel mondani?

Többet kell várni az ellenfelekre. Nem lehet mindig kezdeményezni, hiszen ezzel jó esélyünk van arra, hogy kontrából kapunk gólt. Nem kell mindig tartani magunkat egy stílushoz, egy taktikai elképzeléshez, rajzhoz. A többi nagy csapat legalábbis nem játszik ezzel a kötelezettséggel. Senki sincs kötelezve arra, hogy egy úton-módon játsszon, ezzel ráadásul meglephetjük az ellenfeleinket.

A Barca a korábbi idények során gondolkozott ilyenen? Váltott stílust?

Nagyjából ugyanazzal az elképzeléssel futballoztunk, ugyanazzal a játékrendszerrel, de ezt is lehetett variálni olyan apróságokkal, hogy éppen ki volt a középcsatár például. Ha ezt a posztot éppen Ronaldinho tölti be, mélységben kicsit visszajön, hogy megkaphassa a labdát. De akárhogy is van, végül Rijkaard dönt majd.

A csapat tavalyi tehetetlensége nem változott nagyon ez évben…

A helyzet hasonló, s mind’ tudjuk, hogyan ért véget a történet akkor. Mi akarjuk a legjobban, hogy a dolgok jól alakuljanak.

Azzal vádolta meg a gárdát, hogy nincs megfelelõ csapatszellem. Megerõsíti?

Még eléggé forrófejû voltam a meccs után. A csapatszellem általában véve nem rossz, ahogy azt tapasztalni is lehetett néhány mérkõzésen. De az a helyzet, hogy Getafében hiányzott belõlünk a megfelelõ játékintenzitás.

Most meghátrál?

Nem. Elemeztem a meccset. Nem szóltam semmi másról. Ezen a meccsen hiányzott belõlünk a szükséges gyorsaság, a tempó, hogy egységben játsszunk. Maximálisan bízok a csapatban, s bízom benne, hogy jól jövünk ki a helyzetbõl.

Több olyan automatizmus is van, melyek elvesztek a csapat korábbi tulajdonságai közül, így például a támadók által gyakorolt letámadás. Ennek már búcsút lehet inteni végleg?

Vissza kell szerezni. Ennek szellemében fogunk dolgozni.

Rossz állapotban van a csapat fizikálisan?

Nem tudsz minden meccset ugyanolyan intenzitással lejátszani. Voltak sérüléseink is, és voltak, akik szünet nélkül mindig végig ott voltak a pályán. Nagyon sokan két teljes meccset játszottak minden héten, mialatt az ellenfelek az egész hét alatt egy találkozóra készültek, ellenünk. Így frissebbek is voltak. A csapat jó fizikálisan, ez nem probléma.

Akkor az a baj, hogy elveszett a sikeréhség?

Van bennünk ambíció, hogy címeket nyerjünk. Az újak is nagy vágyakkal jöttek hozzánk, s mi, akik már tavaly is itt voltunk, tanultunk a leckébõl. Nekünk játékosoknak van a legnagyobb sikeréhségünk, a fõszereplõknek, hiszen mi élveznénk ki a sikert leginkább.

A sorsolás most válik majd csak igazán nehézzé…

Most következnek azok az ellenfelek, akik elõrébb vannak a tabellán. Jó lesz, bízok a csapatban, most kell bizonyítanunk, hogy hol szeretnénk végezni.

Be tudják bizonyítani, hogy a csapat kijavítja az elmúlt idény hibáit?

A csapat nagyon jól kezdett. Az igaz, hogy volt két döntetlenünk idegenben, de a játék nem volt rossz, s ezen a vonalon kell folytatni. Idegenben nem sikerültek a dolgok, ebben a tekintetben kell fejlõdnünk.

Ronaldinho alkalmas célpontja minden kritikának. Hogy látja õt?

Igazságtalan minden kritika során rá koncentrálni. Nagyon fontos tagja a csapatnak, aki segíteni fog nekünk a céljaink elérésében. Együtt kell lennünk, egységben. Mikor rosszul játszunk, nem csak rá kell figyelnünk, s õt felelõssé tennünk.

Viszont nincs azon a szinten, mint volt egykor. Egyre gyengébb lesz?

Nem. Fiatal, fizikálisan erõsebb, technikailag a világ egyik legjobbja, mint mindannyian tudjuk. Nem lesz rosszabb, nagyon sok ideje van még a futball elitjében.

Személyesen Ön kibírna még olyan idényt, mint a tavalyi?

Remélem, hogy nem kell. Nagyon kemény dolog volt számunkra, egészen tragikus befejezéssel. Remélem, hogy ez most jól alakul.

Ön visszatért a szélre, azonban hallani lehet olyat, hogy nem érzi olyan jól magát a jobb oldalon.

Annyi mindent mondanak, anélkül, hogy kinyitnám a számat… Aki engem ismer, tudja, hogy számomra a legfontosabb a csapat, hogy segíteni tudjak a csapatnak. Nincs bajom azzal, hogy a szélen kell játszanom, hiszen évekig játszottam ott. Még akkor sem mondanám, hogy nem játszom egy poszton, ha kényelmetlenül érezném ott magam. Mint például balszélsõként, ahol szintén játszottam, de nem panaszkodtam.

Olyan híreket is mondogattak, hogy Ön akarta távol tartani egy-egy csapattársát a kezdõcsapattól.

Ez nem igaz. Nem ez a dolgom, s nem így viselkedem. Egyszerûen rengeteg dologról beszélnek, s az utca embere elhiheti ezeket a híreszteléseket. Általában nem szoktam azzal fáradni, hogy cáfoljak híreket, de ezt mindenképpen kell, mert súlyos vád.

Decóval, Eto’óval, Henryval, Ronaldinhóval a csapatban… Nincs túl sok kakas a tyúkólban?

Nem. Mindannyian számítanak. Minõségi játékosok, s számukra mindig van hely. Még akár jöhetnének mások is. Õk nagyon jó játékosok, örülnünk kell nekik, s velük együtt gyõzelemre törni.

Optimista a közeljövõt tekintve?

Biztos vagyok benne, hogy elõre fogunk lépni. Van minõség a keretben, s bízok benne, hogy ennek megfelelõen a dolgok változni fognak.