Az 50. Barcelona edzõ
Az már korábban eldõlt, hogy július elsejével a Barça korábbi kiválósága Josep Guardiola veszi át Frank Rijkaard helyét a Barcelona kispadján. Joan Laporta ezen döntésével az is egyértelmûvé vált, hogy õ lesz a Klub félszázadik edzõje, és egyben tizenötödik katalán trénere is.
Az F.C. Barcelona közel 109 éves történelme során eddig 49 tréner irányította a labdarúgó csapatot, közülük 14 volt katalán származású. Guardiola kinevezésével mindkét statisztikai adat egyel nõtt, hiszen amellett, hogy õ lesz a Klub 50. edzõje még ízig-vérig katalán is. Az elsõ ilyen edzõ Romà Forns volt, aki két esztendõn át, 1927-29-ig irányította a csapatot, ráadásul az õ vezetésével szerezte meg a Barça története elsõ bajnoki címét az 1928-29-es szezonban. Sikerei ellenére a Klub vezetése nem kívánt katalán edzõkkel dolgozni az elkövetkezendõ tíz évben.
Az 1939-es évtõl kezdõdõen azonban megváltozott ez a tendencia, azaz a Klub vezetése elõszeretettel alkalmazott katalán edzõket: Josep Planas (1939-41), Ramon Guzman (1941-42), Josep Samitier (1944-47) és Ramon Llorens (1950) személyében. Ezt az idõszakot követte egy viszonylag hosszabb szünet, majd 1956-tól kezdõdõen szinte csak katalán szakemberek irányították a gránátvörös-kék alakulatot, közel másfél évtizeden keresztül. Ez a korszak Domènec Balmanya edzõsködésével indult, aki 1956 és 1958 között irányította a csapatot, majd õt követte Enric Rabassa (1960), Lluís Miró (1961), Josep Gonzalvo (1963), Vicenç Sasot (1964-65), Salvador Artigas (1967-69) és Josep Seguer (1969-70). Seuger után viszont egy szakadás következett be ezen a téren, igaz ugyan, hogy Joaquim Rifé személyében ismét katalán edzõ került a kispadra az 1979-ben, ám tõle a szezon végeztével meg is vált Josep Lluís Núñez akkori elnök. Érdekesség, hogy Rifé kinevezését és vesztét is a Valenciának „köszönheti”. Elõdjét Lucien Müller-t azután menesztette Núñez elnök, miután a csapat 4-1-es gyõzelmet követõen a visszavágón 4-0-ra alulmaradt a Valenciával szemben, így kénytelen volt búcsúzni a Király Kupából. Az edzõváltás megtette a hatását, hiszen a Rifé-Torres edzõpáros KEK gyõzelemig vezette a csapatot, megszerezve ezzel a Klub elsõ fontosabb nemzetközi trófeáját. Ám egy évvel késõbb ismét a Valenciával találta magát szemben a gránátvörös-kék alakulat, igaz ezúttal a KEK-ben, ám a párharcból ismét a Valencia került ki gyõztesen, Rifé pedig elõdje sorsára jutott…
Núñez elnök regnálása során (1978-2000), nem is próbált ki más katalán szakembert, így fordulhatott elõ, hogy a 2001-02 szezonig a Barça edzõi posztja szinte teljesen „katalán-mentessé” vált. Ekkor azonban érkezett a mindmáig utolsó katalán edzõ; Carles Rexach személyében. Rexach számára nem volt ismeretlen a poszt, hiszen korábban néhány, rövidebb perióduson keresztül már irányította a csapatot: elõször 1988-ban Luis Aragonés betegsége miatt egy Király Kupa meccsen edzõsködött. Majd az 1990-91-es szezonban Johan Cruyff szívpanaszai miatt kilenc meccsen keresztül ült a padon vezetõedzõként, miután pedig a hollandust menesztette Núñez elnök 1996-ban, a szezon hátralévõ meccseire Rexach lett ideiglenesen a Barça edzõje.
Most pedig Guardiola személyében megérkezett az újabb katalán mester a Barça kispadjára, reméljük hasonló sikereket ér majd el, mint elõdje, Frank Rijkaard edzõsködése elsõ éveiben. Az ötven Barça edzõ közül egyébként Guardiola a huszonharmadik, aki korábban játékosként is szolgálta a gránátvörös-kék óriást. Elõdei közül; Greenwell, Forns, Plattkó Ferenc, Planas, Guzman, Nogués, Samitier, Fernández, Llorens, Balmanya, Miró, Kubala László, Gonzalvo II, César Rodriguez, Artigas, Seguer, Muller, Rifé, Romero, Rexach, Cruyff valamint De la Cruz ölthette játékosként magára a Barcelona mezét.
Írta: Drigo
Rövid videó a katalán edzõkrõl:
