Ismerd meg a régi nagyokat!
Az elmúlt hetekben már többször is különleges történelmi írásokat olvashattak az Eurobarca látogatói, ugyanis egy olvasónk vállalta a fáradtságot, és eddig nem tárgyalt részletességgel földolgozta a klub történetének hõskorát, az 1920-as éveket. Az írás során az idõszak összes jelentõs szereplõje bemutatkozott, így Plattkó Ferenc vagy éppen Josep Samitier. Most csütörtökön és pénteken olyan játékosok kerülnek célkeresztbe, akik talán nem olyan nevesek, de akkoriban a csapat sztárjai húzóemberei voltak.
Agustín Sancho Agustina
A hátvédként és fedezetként jelentõs karriert befutó spanyol játékos 1896. szeptember 3-án Benlloch-ban született, és 1960. augusztus 25-én hunyt el Castellónban. Pályafutása során játszott a Gladiator de Sans (1911-14), a TBH Sans (1914-15), a CD Sans (1915-16), az FC Barcelona (1916-28) csapataiban. A válogatottban az 1920-as olimpián debütáló Sancho tizenkét évig volt megbízható pontja a Barcelona hátsó alakzatának. Kiválóan helyezkedett és remekül fejelt, sõt, ha nagyon kellett, gólt is szerzett. A Spanyol Kupa 1925-ös döntõjében csapata az õ találatával szerzett vezetést a Bilbao ellen (2-0). Az FC Barcelona csapatával 5-ször nyert Spanyol Kupát, és 9-szer katalán bajnoki címet. A Primera División beindulása elõtti nyáron, Torralbával egy idõben vonult vissza az aktív pályafutástól. A spanyol válogatottban 3 alkalommal lépett pályára, 1920-ban olimpiai ezüstérmet szerzett.
Romá Forns
Az FC Barcelona katalán származású játékosa, késõbb edzõje. Egyszerre volt játékos, edzõ, zenész, zongorista. Õ volt a csapat edzõje az 1928/29-es idényben begyûjtött elsõ bajnoki aranyérem idején. Mint játékos 1904 és 1913 között szolgálta a Klubot, majd 1927 és 1929 között a csapat edzõjeként aranyéremig vezette õket az elsõ ízben kiírt országos bajnokságban. Forns volt az FCB elsõ katalán nemzetiségû edzõje.
Játékosként három alkalommal nyert Spanyol Kupát (1910, 1912, 1913), és ötször katalán bajnoki címet (1905, 1909, 1910, 1911, 1913). A klubtörténet elsõ korszakának legnagyobb játékosai között tartották számon, aki kiváló lövõ hírében állt. Edzõként nyert katalán bajnokságot (1928), spanyol országos bajnokságot (1929) és Spanyol Kupát (1928). Mindent egybevetve 12 éven keresztül szolgálta szeretett Klubját. Elsõ klubja az Irish volt, utána szerzõdött a Barcába. Elsõsorban jobbszélsõ volt, de alkalmanként játszott bal kettõben is, vagy középcsatárként is. A klub legjobb góllövõi közé tartozik, sokszor volt 2. és 3. is a góllövõlistákon. Elsõ meccsét Barcelona mezben a Toulouse csapata ellen játszotta idegenben. 1913-ban vonult vissza Joan Gamper búcsúmeccsén, de az emberek a lelátóról éltették, és kérlelték: ne vonuljon vissza. 1919-ben egy meccsre visszatért, az Industria „stadion” (inkább csak pálya) megnyitójára. A Barcelona az ‘El Catalá’-val játszott 2-2-t a Katalán Bajnokságban, és Forns beírta magát a történelembe azzal, hogy õ volt az elsõ gólszerzõ ezen a pályán.
Az országos bajnokság elsõ kiírásában a rajt meglehetõsen pocsékra sikeredett. Az elsõ hét fordulóban 4-szer kikapott a csapat, és az éllovas Real Madridtól hét ponttal leszakadva a kilencedik, utolsó elõtti helyen rostokolt. Következett az Espanyol elleni derbi, amelyet Josep Sastre góljával 1-0-ra megnyert a Barcelona utóbb kiderült, ez fordulópontnak bizonyult. A lendületbe jövõ csapat megnyerte a következõ 6 mérkõzését – többek között a Real ellenit 1-0-ra, újfent Sastre góljával -, ami azt jelentette, hogy esélye nyílt a bajnoki cím megszerzésére is. Az utolsó fordulóban a Real kikapott Bilbaóban, a Barca nyert az Irún ellen Sastre és Manuel Parera duplájával, így pontegyenlõség alakult ki a két csapat között. Csakhogy a katalánoknak volt egy elmaradt meccsük, így az õ kezükben volt a döntés, amivel éltek is: a házi gólkirály, Parera duplájával 2-0-ra nyertek az Arenas Club de Guetxo ellen, azaz õk nyerték meg a Primera División elsõ kiírását. A gyõzelmet követõen Forns elbúcsúzott a csapattól, és helyét James Bellamy foglalta el a kispadon.
Romá Forns pályafutása után kutatva sehol sem találtam adatot életkorára, születési, ill. halálozási idejére. Mintha meg sem született volna, csak egy kitalált személyt köszönthetnénk a hõskor egyik csillagában.
AZ 1920-AS ÉVEK SIKEREI
Primera División
1929 – Bajnokcsapat: MANUEL VIDAL HERMOSA (kapus), FRANCISCO PLATTKÓ (kapus), ENRIQUE SAURA, BUSSOT, EMILIO WALTER BURKHARD, CRISTÓBAL MAR-TI BOLELLA, JOSÉ CASTILLO, JOSÉ GARCIA OBIOLS, ANDRÉS BOSCH GIRO-NA, RAMÓN GUZMÁN MARTORELL, EMILIO SAGI SAGIBARBÁ LINÁN, JOSEP SAMITIER VILLALTA, PATRICIO ARNAU PERICAS, JUAN RAMÓN i PERA. ANTONIO GARCÍA GARCÍA, MANUEL PARERA I PENELLA, JOSEP SASTRE PERCIBA, ANGEL AROCHA GUILLÉN, RAMÓN CAMPABADAL, VICENTE PIERA PLANELLAS, RAMÓN PARERA II PENELLA, ESTEBAN PEDROL ALBA-REDA. EDZÕ: ROMÁ FORNS
Spanyol Kupa
1920: Ricardo Zamora – Coma, Galicia, Ramón Torralba, Agustín Sancho, Josep Samitier, Vinals, Félix Sesúmaga, Martínez, Paulino Alcántara, Plaza
DÖNTÕ: FC Barcelona – Atheltic Bilbao 2-0
Martínez, Alcántara
1922: Zamora – Planas, Surroca, Torralba, Sancho, Samitier, Vicente Piera, Martínez, Grácia, Alcántara, Emilio Sagi Sagibarbá
DÖNTÕ: FC Barcelona – Real Unión de Irún 5-1
Alcántara (2), Torralba, Samitier, Grácia
1925: Plattkó Ferenc – Planas, Emilio Walter Burkhard, Torralba, Sancho, Domingo Carulla Bertrán, Just, Piera, Samitier, Alcántara, Sagibarbá
DÖNTÕ: FC Barcelona – Arenas Club de Guetxo 2-0
Samitier, Sancho
1926: Plattkó – Planas, Emilio Walter Burkhard, Torralba, Sancho, Carulla, Just, Piera, Samitier, Alcántara, Sagibarbá
DÖNTÕ: FC Barcelona – Athletic Club Madrid 3-2 h. u.
Samitier, Just, Alcántara
1928: Ramón Llorens – Emilio Walter Burkhard, Mas Mirandas, Ramón Guzmán, José Castillo, Carulla, Piera, Josep Sastre, Samitier, Angel Arocha, Sagibarbá
DÖNTÕ: FC Barcelona – Real Sociedad 3-1
Samitier, Arocha, Sastre.
Írta: Varga Tamás
