A Barça szimbólumai – II. rész
Az F.C.Barcelona jelképeit bemutató sorozatunk második része következik. Elõzõ írásunkból a kedves olvasó megtudhatta, hogy milyen körülmények közepette jött létre a Klub elsõ, önálló címere, valamint azt is, hogy milyen változásokon esett át a Barça jelvénye, mielõtt elérte jelenlegi formáját. A sorozat második részében a Klub himnusza kerül, terítékre kiderül, hogy miként született meg a Klub jelenlegi himnusza, valamint szót ejtünk annak „elõdjeirõl” is.
Akik olvasták ‘Címertörténelem‘ címû írásunkat, azok tudják, hogy az 1974-es évben a Barça címere több, kisebb-nagyobb átalakuláson is átment. 1974-ben, azaz a Klub alapításának 75. évfordulóján nem csak a gránátvörös-kék klub jelvénye újult meg, hanem megszületett a Katalónia büszkeségének ma is használatos himnusza, amely a ‘Cant del Barça‘ (a Barça himnusza) nevet viseli. Tudni illik, hogy nem ez volt a Klub elsõ himnusza, azonban a címerrel ellentétben itt teljes megújulásokról van szó, azaz egyik himnusz sem emlékeztet elõdjére. Nehéz is lenne persze elképzelni olyan átalakításokat, hogy egy-egy sort csak úgy kicserélünk, mint történt ez a címerrel kapcsolatban, ahol természetesen nem sorok, hanem színek kicserélésérõl van szó. Már csak azért is, mert mind a himnuszok szövege, mind pedig a zenéjük külön-külön magában egy mûalkotás – hát még együtt -, így elképzelhetetlen, hogy egy-egy sor elhagyásával, vagy hozzátevésével egy új himnusz szülessen. Ennek szellemében Maria Espinàs és Jaume Picas egy teljesen új szöveggel álltak elõ 1974-ben, amelyet Manuel Valls zenésített meg. A himnusz premierére 1974. november 27-én – hol máshol, mint – a Nou Camp-ban került sor, nem is akárhogyan! A Klub 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségsorozaton 3600-an énekelték az Oriol Martorell által vezényelt himnuszt, amely nagyon hamar komoly népszerûségre tett szert, ami koránt sem véletlen.
Mindamellett, hogy a szövege rendívül jól magába foglalja a Barcelonával, mint várossal azonosított értékeket, kifejezi a Katalán nép vendégszeretetét, valamint a Klub szellemiségét, rendkívüli módon dallamos és ritmusos is, mind szövegileg, mind pedig zeneileg tekintve. Ennek köszönhetõen már rendkívül sokan feldolgozták a himnuszt, hol több, hol pedig kevesebb sikerrel. A következõkben egy, a 2005/-osbajnoki cím ihlette ‘Barça Toons’-t tekinthettek meg, amelynek aláfestõ zenéje – természetesen -, egy a sok himnusz feldolgozás közül.
Érdekesség, hogy míg a címer megújulásait nem lehet konkrét eseményekhez kötni, addig egy-egy új himnusz megjelenését igen. Mind a jelenlegi, mind pedig az azt megelõzõ három, valamint a centenáriumi himnusz egy, a Klub történetének fontos eseményéhez kapcsolható.
Ez alól talán részben az elsõ himnusz kivétel, hiszen 1923-as megjelenéséhez egy fontos történelmi pillanat sem köthetõ, ám ez a premier egymaga történelmivé tette 1923. február 18. napját. A debütálás alkalmával a himnuszt – amelynek szövegét Rafael Folch i Capdevila alkotta megzenésítése pedig Enric Morera nevéhez fûzõdik – Orfeó Gracienc adta elõ a Nou Camp elõdjében a Les Corts-ban.
A következõ himnuszt a Klub alapításának 50. évfordulóján mutatták be. Esteve Calzada szövegíró a ‘Barcelona, sempre amunt!‘ (Mindig a Barcelonával) címet adta mûvének, amelyet Joan Dotras zenésített meg. Tekintettel az 1949-es politikai eseményekre a szöveg katalánul íródott.
Az ezt követõ himnusz keletkezésének, még ha közvetve is, de magyar vonatkozása is van. Történt ugyanis, hogy a Kubala László fémjelezte Barcelona akkora népszerûségnek örvendett, hogy a Les Corts túl kicsinyek bizonyult a nézõk számára, így a Klub egy új stadion építése mellett tette le a voksát. Ez az új stadion, pedig – ahogy a neve is mutatja – a Nou Camp volt, amely 1957-ben nyitotta meg kapuit. Ebbõl az alkalomból született meg a Barça harmadik himnusza, amely ugyancsak katalánul íródott. A ‘Himne a l’Estadi‘ (Óda a stadionhoz) szövegét Josep Badia írta megzenésítse pedig Adolf Cabané nevéhez fûzõdik. A szöveg érdekessége, hogy a himnuszok közül ebben szerepelt elõször a „Barça” kifejezés.
Ezzel szinte végig is tekintettük a Klub himnuszait. Azért csak szinte, mert készült még egy himnusz, mégpedig a Barça centenáriuma alkalmából, amely ‘Cant del Centenari‘ (Centenáriumi himnusz) címet viseli. Ez azonban nem lett hosszabb idõre a Klub himnusza, igaz Ramon Solsona külön erre az alkalomra írta a szöveget, amelyet 1998. szeptember 22-én mutattak be. A himnusz zeneszerzõje Antoni Ros Marbà volt.
Írta: Drigo
