Barcelona-Sporting Lisszabon: 3-1
Elérkeztünk sorozatunk harmadik részéhez, amit ugyan kisebb csúszással, de közlünk. Történetünk tehát ott folytatódik, amikor a Barcelona már a csoportkör nyitómérkõzésére volt hivatalos. A Josep Guardiola tréner által dirigált együttes ekkortájt nem tûnt egy verhetetlen gárdának, hiszen a bajnokságban elõbb kikapott Soriában a Numancia vendégeként, majd ikszelt hazai pályán a Racing Santanderrel. Az már persze más kérdés, hogy a Racing elleni mérkõzésen mutatott játék már-már a 2006-os Bajnokok Ligája gyõztes csapatét idézte…
A találkozó bõ összefoglalója videón
Felemás érzésekkel mehettek ki a barcelonai szurkolók csapatuk elsõ Bajnokok Ligája csoportmérkõzésére a Camp Nouba, hiszen a Pep-csapat nem azt a rajtot vette, amelyet egy újjáalakult gárdától elvárt volna a közvélemény. Az igaz, hogy a Wisla Krakkót hazai pályán úgy páholta el a Barcelona, mint Muhammad Ali fénykorában az ellenfeleit, azonban az utána következõ meccseken már korántsem az a lenyûgözõ dominancia és játék volt fellelhetõ, amit a Wisla ellen láthattunk…
Elõbb következett a Gamper-kupa, amelyen a küzdelemé volt a fõszerep, aztán jött a BL-selejtezõ lengyelországi visszavágója, ahol már ki is kaptak Xaviék. Végül, a bajnokságban is elrajtolt a katalán együttes, az már más kérdés, hogy eléggé lassú formáját választották az indulásnak Pep Guardiola fiai, ugyanis elõször kapituláltak a Numancia ellen idegenben, majd hazai pályán remiztek a Racing Santander ellen.
Ezen „remek” elõjelek után kapta fel mindenki a fejét Johan Cruyff azon nyilatkozatára, ami szerint a Racing ellen mutatott teljesítmény volt az utóbbi két év legjobbikai a Barcelonánál. A holland mester „fogadott fia”, Josep Guardiola – ha nem is ugyanúgy – , de nagyságrendileg ugyanazt nyilatkozta le a találkozót megelõzõ sajtótájékoztatón. „Az eredmények jönni fognak”, „nem aggódom a csapatom gólképessége miatt” és „hiszek a csapatban illetve a játékosokban” szószerkezet hagyták el Pep száját az ominózus sajtótájékoztatón, a gólképességrõl szóló optimista vélekedése pedig felettébb érthetetlen volt, hiszen a Wisla elleni visszavágó óta eltelt két meccsen egyetlen egy gólra volt képes a Messi vezette támadósor – azt is egy büntetõbõl érte el az argentin.…
A Sporting elleni 90 percen viszont egy teljesen más Barcelona volt a pályán, egy olyan Barca, amely élve a letámadás taktikájával, a gyors labdajáratásával és a pontról-pontra menõ labdáival már a meccs elején tudatosította az ellenfélben, hogy nem kérdés a gyõztes kiléte. A katalánok végül pár helyzet után Márquez révén meg is szerezték a vezetést – a mexikói egy szögletet követõen fejelt begyakorolt figurából a hálóba. Furcsa volt kimondani ezt a szót a katalán együttesnél, hogy begyakorolt szögletvariáció, hiszen a Rijkaard-érában nemhogy variáció, de talán egy rendesen berúgott szöglet sem volt…
A Barca egy kicsit visszavett a tempóból, de így is támadások sorát mutatta be. A szünetig azonban nem koronázta siker Eto’óék erõfeszítéseit, nem úgy a második félidõ elején, amikor is a Sporting védõjátékosai a saját tizenhatosukon belül a kameruni támadót billentették ki az egyensúlyából. Duhamel francia sípmester pedig – ha jószívûen is – , de tizenegyest ítélt, amelyet ’Samu’ értékesített is. A portugálok ezután már mindegy-mindegy alapon mentek elõre, ami révén Tonel a 72. percben szépített is egy beívelt szabadrúgás után.
A lisszaboni labdakergetõk ezután annyira csak a barcelonai Victor Valdes kapujára szegezték a tekintetüket, hogy a sajátjuk felé már nem is néztek, így egy kontratámadás után Iniesta zseniális beívelését Xavi Hernandez elõrevetõdve a hálóba lõtte. Spanyol koprodukció gyönyörû befejezéssel – 3-1-re nyert a Barcelona.
A találkozó üzenete egyértelmû volt: a Barca visszatért az európai porondra, és méltán számolhattak vele esélyesként, mert habár egy Sporting elleni mérkõzés eredményébõl nem szabad komoly következtetéseket levonni, a mutatott játékból viszont igen. Az pedig világklasszis volt, pláne, ha az elõzõ két évével vetjük össze. Mert akkor ég és föld a differencia…
FC Barcelona – Sporting de Portugal: 3-1 (1-0)
Barcelona, Camp Nou
58.354 nézõ
Vezette: Duhamel (francia)
FC Barcelona: Valdés; Alves, Piqué, Márquez, Puyol (Sylvinho, 88′); Xavi, Keita, Iniesta; Messi, Eto’o (Touré Yayá. 66′) és Henry (Pedro, 74′).
Sporting: Rui Patricio; Abel, Polga, Tonel, Caneira (Pereirinha, 79′); Romagnoli (Veloso, 64′), Rochemback, Moutinho, Derlei, Izmailov és Yannick (Postiga, 61′).
Gólok: Márquez (20′), Eto’o (büntetõbõl 59′), Xavi (88′), illetve Tonel (72′).
Josep Guardiola, a Barcelona vezetõedzõjének a mérkõzés utáni nyilatkozata:
„Igazság szerint volt jó néhány dolog, amit már jól csináltak a játékosok ma este, de sok olyan is volt, amit egyelõre nem. Nekem jobban tetszett a Racing elleni meccsünk, de ott végül döntetlent játszottunk. Persze akárhogy is van, a meccs összképe jó, alapvetõen jól végeztük a dolgunkat. Nem tudom, hogy ez most fontos gyõzelem a számunkra vagy sem, mert nekünk nem változott meg semmi a történtek hatására. A Barcánál igazán nincs arra idõ, hogy gondolkozzunk a jó vagy a rossz dolgokon.” – mondta a tréner, végül a túlzott rotációt ellenzõknek határozottan válaszolt: „Engem azért fizetnek, hogy döntsek. Így hát az egyik napon Sergio Busquetset és Pedrót tettem a csapatba, majd most egy másik meccsen másoknak adtam lehetõséget. Most majd meg kell néznem számos videót a Sporting Gijónról, és akkor döntök az éppen aktuális legjobb csapatomról.”
