A Madridról, a tripláról és Cescrõl – Gerard Piqué interjú
Gerard Piqué a tavalyi átigazolások közül ár érték arányban alighanem a legnagyobb sikernek bizonyult, hiszen az 5 millió euróért Manchesterbõl visszavásárolt futballista ma már szinte kihagyhatatlan a Barcelona kezdõjébõl, és erõsen dörömböl a válogatott kezdõcsapatának kapuján is. A védõ egy évvel a visszatérése után adott interjút a ’SPORT’ katalán lapnak, és a beszélgetés során szót ejtett az idény emlékeirõl, a Real Madridról, a jövõrõl, valamint Cesc Fabregasról is.
Egy évvel ezelõtt igazolt a Barcába. Volt már ideje felfogni, hogy ez alatt az egy év alatt mindent megnyert a csapattal?
Nehéz, de egy csodálatos év volt, hiszen minden célkitûzést el tudtunk érni, és a közönséget is teljesen magunk mögé tudtuk állítani. Amikor erre a menetelésre gondolsz vissza, büszke vagy, hogy te is a részese lehettél. De nem szabad megállnunk, mert jövõre hat trófea is játékban lesz a számunkra.
Melyik volt az idény legszebb, legemlékezetesebb pillanata?
Nagyon sok van. Iniesta gólja a 93. percben a Chelsea ellen örökké emlék marad, a 2-6, minden megszerzett cím, a római és a valenciai döntõk… Nehéz egyet választani, de ha mégis kell, akkor Andrés gólját választom, mert azzal jutottunk be a BL döntõjébe.
Viszont mindenkinek olyan érzése lehet, hogy Önnek nem voltak gyenge pillanatai.
Volt azért néhány. Például veszíteni hazai pályán az Espanyol ellen nagyon kemény mélyütés volt. Emlékszem, hogy ugyan vezettünk bajnokságban, derbit veszteni nem volt könnyû. Szintén fájdalmas volt a 4-3 a Calderónban, de abban bízok, hogy a következõ években is csak ilyen rossz emlékeink lesznek.
Hogyan viseli, hogy most már Ön is egy szimbólum a szurkolók szemében?
A szimbólum túl nagy szó. Az biztos, hogy a kezdetektõl igyekeztem kapcsolatba kerülni a közönséggel. Azzal, hogy kiskorom óta culénak érzem magam, tudom értékelni mit jelent az, hogy FC Barcelona. Ilyen alapon azonban nem lehet szimbólumnak titulálni engem. A szimbólumok Xavi, Puyol, akik már egy sikerekben gazdag pályafutást tudnak maguk mögött. Én abban bízok, hogy a jövõben elérhetem ezt.
Talán azért van különösen nagy szeretettel a közönséggel, mert velük együtt érzi magát akkor is, amikor õk a Canaletesnél ünnepelnek.
Kiskoromban gyakran mentem én is a Canaleteshez, de most már persze a csapattal együtt kell ünnepelnem… Kezdetben senki nem adott volna egy vasat sem a sikerünkért, de át tudtuk törni az elvárásokat, és a sikerünk abszolút megérdemelt.
Ezt föl lehet múlni azzal, hogy jövõre esetleg a Bernabéuban nyernek Bajnokok Ligáját?
Ez egy cél. Mi vagyunk a jelenlegi bajnokok, tehát favoritokká is minõsülünk ezzel. A Bernabéuban döntõt játszani egy olyan szempont, amit figyelembe kell vennünk, különlegesen helyzet, nem akámilyen pikantériája lenne a szituációnak, de lépésrõl lépésre kell haladnunk továbbra is.
Egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a Bernebéuban most elért 2-6 egyenértékû egy külön trófea megszerzésével?
Vannak, akik ezt így vették. De az is csak három pont, egy bajnoki meccs, ami óriási morális lökést adott nekünk az idény utolsó szakasza elõtt. A 2-6 után jött a Chelsea elleni visszavágó, ahol a 93. percben tudtuk megszerezni a gyõztes gólt. Annyi csodálatos benyomás, élmény ért minket, hogy a csapat nem tudott megállni és azon gondolkozni, hogy mit ért el egészen addig.
Sokan úgy gondolják most, hogy innentõl éveken keresztül a Bernabéuban elért 2-6-ról fognak beszélni, ahogy történt korábban a mitikus 0-5 esetében is.
A történelem nagyon fontos eredményeken, eseményeken alapszik, és a 2-6 egy ezek közül. Büszke vagyok arra, hogy ott lehettem a pályán, ott voltam abban a kezdõ tizenegyben.
Hogyan értékelné a piac földrengésszerû mozgását Florentino Pérez munkája eredményeként?
Vártuk. A nagy csapatokon mindig ott van a nyomás, hogy nyerjenek címeket, és amikor egy évben nem nyersz semmit, ahogy most történt a Madrid esetében, arra van szükséged, hogy nagy játékosokkal erõsítsd meg a keretet. Olyanokat választottak, mint Kaká vagy Cristiano, hogy a Liga is fantasztikus legyen. Sokkal erõsebb lesz a bajnokság.
Félnek attól, hogy megszámlálhatatlanul sok történetet fognak most majd hallani a hírességek, a csillogás Real Madridjáról, az elmúlt év mintájára, amikor mindenki félelemrõl, megfagyásról beszélt a Barca kapcsán, hogy végül el fogja veszíteni a bajnokságot.
Ehhez hozzá vagyunk szokva. Szeretem ezt hallgatni, mert ha ezt mondják, az azért van, mert valójában félnek valamitõl. Amikor elindult ez a „fagyás kampány” rólunk, még motiváltabbak voltunk, mert láttuk, hogy õk aggódnak. Látták, hogy mind a három címért harcban állunk, és végül ezt el is értük. Úgyhogy csak remélem; jövõre is indítanak ilyen kampányokat, mert az biztosan azt jelenti majd, hogy nekünk jól halad az idény.
Tehát immunisak az ilyen kommentárokra?
Lepattan rólunk. Egyik fülön be, a másikon ki.
Nem tudom, de kérdezem, hogy örömmel el tudná nézni, amint Cesc Fabregas barátja lenne a „galaktikus igazolások” egyike…
Nem hiszem, hogy ez bekövetkezhet. A futballban persze nem mondhatod, hogy lehetetlen, de szerintem nagyon kevés esély van arra, hogy Cesc valaha is a Madridba igazoljon.
Végül a briliáns ’87-es generáció ismét egyesülni fog?
Biztos, hogy egyik nap ismét egymásra találunk. Cesc végül Barca mezben fog játszani, mindig is mondtam. Õ ugyan ezt elhallgatja, de én mindig ugyanazt mondom neki.
Ferguson hányszor bánhatta meg, hogy hagyta Önt elmenni Manchesterbõl?
Nem tudom, és nem is szeretnék a fejével gondolkozni. Ez egy közös döntés volt. Õ is úgy döntött, hogy ez lenne a legjobb nekem, és én is ezt gondoltam. Nagyon hálás vagyok neki, mert egy nagy lehetõség elõtt álltam, hogy visszatérhettem a Barcába.
Mit gondol azokról a kritikákról, miszerint sértõ lehetett a „Ki nem ugrál Madridista” – kiszólása a triplázás ünneplésén.
Ez egy olyan téma, amit szeretnék lezárni. Nem támadtam senkit, nem voltam tiszteletlen, de az talán igaz, hogy az ünnepléseken jobb, ha saját magunkra koncentrálunk, nem pedig az elsõszámú ellenfelünkre.
Bekészítette már a füldugóit a legközelebbi Bernabéubeli föllépésére?
Nincs semmi gond. Nem lenne jogos, ha ezért kikezdenek velem, de ezzel nyilván nem tudok mit kezdeni.
