Az elsõ kupa egy félgõzös 3-0 után

Mi másra is következtetne az ember a címbõl, mint arra, hogy a mérkõzés után most mindenki megkapja a jussát a kritikusoktól… Annak idején meg is volt ennek a megfelelõje az Eurobarcán, amelyre talán még sokan emlékezhetnek: ’A mérkõzés számokban’ címû sorozat részét képezte egy játékos-osztályzat párosítás, amelyet az El Mundo Deportivo katalán sportnapilapra támaszkodva tettünk közzé. A mostani írás talán egy hasonló sorozat kezdete lehet, amely alapvetõen a játékosok szöveges, és tízes skálán történõ értékelésére hivatott, kiegészítvén a mérkõzés összefoglalóját, illetve jó alapot szolgáltatva akár élõ, akár virtuális eszmecserékhez. Különleges lehet azonban ez a cikk hasonló társaihoz képest azért, mert a túlzott szubjektivitást ellensúlyozandó két különbözõ szurkoló és egyben hírszerkesztõ véleménye olvasható párhuzamban, csupán az ’osztályzat’ alakul ki közös munkával.

Csapatjáték:

Habár nem lehet azt mondani, hogy máris tökéletesen mûködik a gépezet, egyértelmûen vannak arra utaló jelek, hogy ez az együttes nem fogja úgy végezni, mint a Rijkaard-féle. A kulcsjátékosok – beleértve Messit, Xavit, Touré Yayát és Piquét – ugyanúgy hajtanak, nem ijednek meg semmitõl, ugyanúgy felvállalják a párharcokat, mint a történelmi triplázás elõtt. A Barca-stílus alapvetõ jegyeit sem felejtette el a Pep-Team, remekül járatta a labdát széltõl szélig, így hol Maxwell, hol Alves ficánkolt a rendkívül dekoncentrált bilbaói védõk között. Amennyiben az együttes belelendül, gyorsít majd egy keveset a játékon, és a helyzetkihasználási arányon is javít még valamelyest, talán felül is múlhatja a tavalyi formáját – bár azt kétségkívül nehéz lesz, nagyon nehéz…

Victor Valdes
T: 
Az-az igazság, hogy Valdesnek dolga nem akadt a 90 perc során, így gyakorlatilag értékelhetetlen a produkciója. Ami viszont ebbõl a két tétmérkõzésbõl is kitûnt, az a katalán portás rendkívül pontos elõreívelései. Akár szorongatott helyzetben is hajszálpontosan juttatta a labdát a tõle jó 40 méterre helyezkedõ játékosnak, így e tekintetben mindenképp érezhetõ a fejlõdés a játékában – eddig.
A:
Nehéz egy kapusteljesítményt értékelni akkor, ha védésekrõl aligha beszélhet az ember egy teljes meccs után. Ugyanakkor a profizmus egyik alapköve a koncentrációs képesség, amelyrõl Valdes még egy ilyen 90 percet követõen is tanúbizonyságot tett. A ’szökõévenként’ vezetett baszk támadások ellenére állandóan együtt élt a játékkal, és a mélységi indításokra rendszerint jól lépett ki, derékba törve a baszkok egyik legjellemzõbb fegyverét. Bizonyára komolyabb próbákra is számíthat még a kapus az év során.
Osztályzat: 6,5

Gerard Piqué:
T:
A védõk teljesítménye nemigen lehet jobb a közepesnél, hiszen a baszk csapat a félpályát is alig lépte át – ha pedig igen, azt is általában akkor, amikor a Barcelona kirúgásból igyekezett kihozni a labdát. Piqué mindenesetre néha jól támogatta a támadásokat, pontatlan passzaira pedig nem nagyon emlékezhet a katalán szurkolótábor. 
A:
Az ifjú titán játékát ismét a hátsó stabilitás, és a nagyszerû felfele passzok jellemezték. Minden okuk megvan tehát a szurkolóknak arra, hogy a tavalyihoz hasonló formát reméljenek a Barca hármasától. Egy-egy Xavihoz méltó mélységi indítással, és még kapura lövéssel is kivette a részét a támadásokból.
Osztályzat: 6,5

Carles Puyol: 
T:
Azt tette, amit minden meccsen: szívbõl játszott. Számtalanszor rávezette a labdát a bilbaói középpályás sorra, így teremtve emberelõnyös szituációt a hazai csapatnak. Védõmunkáját azonban nem tudjuk értékelni – ugyanazon okokból, mint Piquéét.
A:
A kapitány sem lesz már fiatalabb, vagy gyorsabb. A védõjátékban semmi kivetnivalót nem találhatott a nézõközönség, ahogy legtöbbször sem. A fellépéseknél azonban elõ-elõfordult, hogy Puyol elvesztette a labdát, ezzel lehetõséget adva a Bilbaónak a kontrajátékra. Senki nem kételkedhet abban, hogy a legjobb szándék és a gránátvörös-kék szív húzza õt elõre, de ezeknek a nagy részét talán már meg kéne hagyni Piquének, aki egy árnyalattal jobban oldja meg ezeket a szituációkat.
Osztályzat: 6 pont

Daniel Alves:
T:
Õ az a jobb bekk, aki eleve 5 pontról indul. Minden meccsen a lelkét is kifutja, és ha nem is megy neki az adott 90 percen, akkor is fel-le rohangál, így lelkesedése és motiváltsága az etalon lehet. A Bilbao elleni mérkõzésen azonban nem nyújtott kiemelkedõt, ám amit megoldott, azt jól csinálta, így teljesítménye az átlagnál jobb, de láttunk, és bizonyára fogunk is még látni ennél sokkal jobban futballozó Daniel Alvest. 
A:
Jöhetnek az ellenfél támadásai, de lehet, hogy a teljes meccset az ellenfél térfelén kell lejátszani, Daniel Alves megoldja. Ahogy megszokhattuk. Utóbbi eset forgott fenn vasárnap, jöttek is a hibátlan rövid passzos játékok, a cselek, a még szinte kezdés elõtt megállított baszk kontrák. A kiharcolt büntetõ pedig csak a hab volna a tortán, ám a tavaly õszi-téli Alves cukrászdához szokott közönségnek ez nem feltétlen elég. Hiányoznak ugyanis a beadások, továbbra is. Kísérlet ugyan mindig akad bõven, azonban egyelõre, a tavaly tavaszi formához hasonlatosan igen kevés megy jó helyre, illetve egyáltalán tudatosan valamely csatárt megcélozva.
Osztályzat: 6,5

Maxwell Andrade:
T:
A legkellemesebb csalódás. Mindannyian tudtuk, hogy személyében egy technikás, ám az olasz ligában edzõdött, és ezáltal fegyelmezett védõt igazolt a Barcelona, tegnap pedig bebizonyította, hogy nem érdemtelenül esett rá a választás Sylvinho pótlására. Sokat futott, eladott labdája alig volt, többnyire tetszetõsen oldotta meg a támadó feladatát, a védekezõt viszont sallangmentesen és egyszerûen.
A:
Az új játékosoknál az ember vagy szokatlanul kritikus, vagy nagyon is elnézõ. Ezt legtöbbször az illetõrõl alkotott addigi vélemény, illetve az adott játékos ára dönti el. Elõbbi hiányában, és a 4,5 milliós árat tekintve Maxwellel nagyon elnézõ lehet bármely szurkoló. Kellemes meglepetés azonban, hogy erre semmi szükség, a játékos remekül teljesítette elsõ tétmérkõzését a kritikus katalán közönség elõtt. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Abidalnak fel kell kötni az alsónemût, beszéljünk akár a támadást segítõ, akár a védekezõ játékról. Játéka eddigi egyetlen negatívuma a kevés, és aránylag gyenge beadás.
Osztályzat: 7 

Touré Yaya:
T:
A Barca elefántcsontpartija mindig hozza azt, amit tud, csupán néha ez jobban, néha kevésbé mutatkozik meg. A vasárnapi mérkõzésen az utóbbi történt, mivel szenzációs szereléseket védekezõi szerep híján nem kellett bemutatnia, a támadásban pedig – egy zseniális szólón kívül – nemigen vállalt szerepet. Mindenesetre pontos passzai és nagy munkabírása így is az átlagos osztályzat fölé emeli õt. 
A:
Rosszul kezdõdött Yaya számára a Szuperkupa visszavágó, hiszen sokszor szabálytalankodott, reklamált (többnyire jogtalanul), és a sárga lapot is hamar zsebben érezhette. Annál jobban belemelegedett viszont a játékba mintegy fél óra után, és nagyszerûen segített ott, ahol tudott. A középpálya stabilitását biztosító ’elefánt’ ugyanis a szokásos mellett most játszott söprögetõt, és cselezett például Alves helyén, az ellenfél alapvonalánál is, eredményesen.
Osztályzat: 6 

Seydou Keita:
T:
A védekezésben világklasszist nyújt, szinte mindig kisegíti az aktuális balhátvédet, emellett pedig rengeteg alkalommal felér a kapu elé fejelni vagy lõni. A Bilbao ellen viszont egyiket sem tette igazán, elõbbit, mert nem kellett, utóbbi pedig most valamiért kimaradt. 
A:
Egyre inkább azonosulni tud a Barca gyors passzos játékával, amely különösen a középpályát jellemzi, azonban ez sokszor még csak hátrafelé megy. Nehéz az embernek Iniesta posztján megállni a helyét, ám akkor is ki lehet jelenteni: van még hova fejlõdni a mali játékosnak, fõként kreativitást, elõre játékot tekintve. Kissé sokat szabálytalankodik, ha nem is kifejezetten durvák a megmozdulások.
Osztályzat: 5,5

Xavi Hernandez:
T:
Fáradhatatlan, de technikás. Egy világklasszis, de ha szükséges, a legegyszerûbb módszerekkel segíti csapatát. Ahogyan vasárnap is. Mozgatta az együttest, pontos passzokkal szolgálta ki a társait, sõt, ezennel helyzetei is voltak, viszont azok kimaradtak. Amennyiben Messi nem duplázik, könnyen a találkozó legjobbjává válhatott volna.
A:
A katalán karmester is csupán hozta a szokásosat, labdát nemigen vesztett, ellenben szinte csak jó helyre passzolt. Gólpassz, illetve fél-gólpassz azonban most nemigen volt a játékában, többek közt azért, mert még neki is szokni kell Ibrahimovic mozgását, akár csak fordítva, a svédnek a játékstílust. Sokat lehetett azonban a befejezõ csatár helyén is látni Xavit, kis termetével átrobbanva az utolsó védõk közt, kapu felé terelve a beadásokat. 
Osztályzat: 7,5

Thierry Henry:
T:
Az idei szezon egyik nagy kérdése, miként teljesít majd a tavaly végre Bajnokok Ligáját is nyerõ francia. Az év eleji két tétmérkõzés azonban megmutatta, ’Titi’ nem égett ki, és újabb trófeákhoz akarja segíteni a Barcát. Ráadásul a vasárnapi játéka is felettébb jó volt, párharcokból is gyõztesen jött ki, pontatlanul pedig csak nagyon ritkán passzolt.
A:
Messinél kevesebb kreativitással megáldott játékos lévén, a franciának valószínûleg nehezebb lesz megtanulni majd Ibrával játszani, és ez érzõdött is a meccsen, a szokásosnál egy árnyalattal kevesebbet volt játékban. Mozgása azonban mit sem változott a tavaly tavaszi formához képest, többször is veszélyes helyzetbe keveredett, ám a labdakezeléssel akadtak gondok, mert többségében hosszú indítások után alakult ki ilyen helyzet. Letámadásban, védekezõ munkában továbbra is mintaként állhat a csapat többi csatára elõtt.
Osztályzat: 6,5

Lionel Messi:
T:
A meccs elején még számos pontatlan passza és rossz megoldása volt, utána azonban „belemelegedett”, és jobbnál jobb összjátékokkal jelentkezett. Az elsõ góljánál ügyesen kicselezte a védõjét, a másodiknál pedig amellett, hogy magabiztosan végezte el a tizenegyest, annak kiharcolása elõtt kiosztott egy kötényt az õt blokkolni igyekvõ baszk védõnek…
A:
Nagyon laposan kezdõdött, azonban annál eredményesebben végzõdött a kis argentin számára a mérkõzés. Talán igaza van Pep Guardiolának abban, hogy Leónak szüksége van a nyomásra az igazán jó teljesítményhez, hiszen máskülönben nem hajt annyit, unatkozik. Érzõdött is ez a kezdés után, a félig lefutott Szuperkupa találkozón. Amikor azonban ráérzett a társra Ibrahimovic személyében, szebbnél szebb megoldásokkal szolgálták ki egymást. Kettejük közül Messi fejezett be klasszis módon és nagyon elegánsan egy támadást, majd a passzát követõ büntetõt is magabiztosan értékesítette.
Osztályzat: 8,5  

Zlatan Ibrahimovic:
T:
Sok szkeptikus volt a svéd leigazolása ügyén, egy kicsit még több lett a Gamper Kupán való – egyébként alapvetõen pozitív – bemutatkozása után, azonban most azokat is megnyugtatta, akik eddig kételkedtek benne. Ha kellett, cselezett, ha kellett, egy érintõbõl továbbította a játékszert, ha pedig úgy hozta a helyzet, ollózott… Így tovább, ’Ibra’! 
A:
Maxwellel ellentétben az ember vele igencsak kritikus lehet, fõként az ára, de talán a korábbi csapataiban látott mentalitás alapján is. Nála sem volt azonban ok semmifajta erõs kritikára, mert várakozáson felül teljesített, egyedül a gól hiányzott a játékából. Gólpassz Messinek, néhány kísérlet, amelyet Iraizoz bravúrral védett, valamint trükkök és bámulatos passzok, amelyeket utoljára talán Ronaldinho idején tudhatott falain belül a Camp Nou, ilyen mennyiségben legalábbis.  Osztályzat: 8

Cseresor:  
Pedro: A becserélése után – fõként a már visszavett tempónak köszönhetõen – nem tudott semmi újat hozni a Barcelonának, így a lelkesedésén kívül most mást nem hozott magával a pályára.
Bojan: Gólt lõtt, ám ezenkívül õ sem volt igazán aktív.A kritikát viszont most mellõznénk, hiszen mégiscsak szinte az elsõ labdaérintésébõl gólt lõtt.
Busquets: Sablonmentesen focizott, hiba nélkül. A játékperc mennyisége illetve a meccs ritmusa végett nem tudott már kitûnni.

Írta: B.Tamás, Andris