A Bajnokok Ligája szombati döntõje elõtt a madridi MARCA interjút készített Johan Cruyffal, a Barcelona korábbi játékosával és edzõjével, hiszen õ volt annak a csapatnak a trénere, mely a klub történetének elsõ BEK-serlegét házhoz hozta 1992-ben. Az interjú során természetesen beszélt a szombati fináléról is a szakember, ám a beszélgetés elsõ részében még más témák is szóba kerültek. Így a holland szólt a jelenlegi vezetéssel való kapcsolatáról, a klubnál uralkodó gondolkodásmódról, illetve a másik két BL-gyõztes edzõrõl, Rijkaardról és Guardioláról is.

Az egykoron a Wembley-ben látott Barça jelenti a jelenlegi csapat alapját?

Ez a csapat úgy változott, ahogyan a klub gondolkozott. Tehát inkább csak saját magunkra figyelni, és egyáltalán nem foglalkozni azzal, hogy mit tesznek a többiek. És a sikert nem csak trófeákban szabad mérni, hanem a kivívott presztízsben is.

És a spanyol válogatottnak van köze a Dream Team-hez?

Természetesen van. Számos olyan válogatott játékos van jelen pillanatban, akik ezt a játékot gyakorolják évek óta. És ehhez logikusan csatlakoznak mások is a csapatban, egy játékstílussal meg tudod fertõzni a többieket is.

Ön javasolta egykoron Rijkaard és Guardiola szerzõdtetését is, mint vezetõedzõt, pedig egyikük sem számított tapasztaltnak. Miért?

Az emberek rengeteget beszélnek a tapasztalatról, anélkül hogy tudnák, ez mi is valójában. És a többség azt sem tudja, mi szükséges ahhoz, hogy valaki a Barcelona edzõje legyen. Nekik kettõjüknek adott volt a megfelelõ játékos karrier, az intelligencia, az erõs jellem a döntéshozatalhoz. Ráadásul mind a ketten hozzá voltak szokva ahhoz, hogy utánpótlásból kikerülõ játékosokkal dolgozzanak. Ez az alap. És a nyomás? Õk mindig együtt éltek a nyomással.

Milyen értékeket adnak át az edzõk általában a La Masíában?

Elõször is azt, hogy mindig gyõzelemre játssz, de nem csak ez fontos, hanem a gyerekek nevelése is. Azért játssz, hogy élvezd a játékot, és tiszteld az ellenfelet is.

Nem gondolja, hogy sokan kicsit igazságtalanok Rijkaarddal, akit kicsit elfelejtettek mostanra?

Ez nagyon igazságtalan, nem is kérdés, de ilyen az élet. Sok esetben az emberek el akarnak felejteni dolgokat, amiknek pedig nagyon is jelen kellene lenniük. Az egyik ilyen érték tisztelni azokat, akik csodálatos munkát végeztek. Más országokban mindenki tudja, hogy mit tett Frank. A saját házad táján esetenként nem szeretnéd észrevenni azt, amire büszke lehetnél.

Milyen alapelvek uralkodtak annál a Barçánál?

Amikor én a Barçához kerültem, a csapat nem volt igazán jó állapotban, a Madridnak viszont óriási csapata volt a ’Quinta del Buitre’ révén. Barcelonában mindenki folyamatosan panaszkodott, hogy a többi csapatnak állandóan szerencséje van, és a játékvezetõk is mindig mások javára fújnak. A mi mentalitásunk azon alapult, hogy neked kell a legjobbnak lenned, mert akkor nyerni fogsz. Ezt csináltuk. Ez egyszerûen gondolkodásmód: elõbb nézz szét a saját házad táján, és ne máshol. Ilyen alapokról indultunk.

Mostanában felcserélõdtek a szerepek a Madrid és a Barça között?

Ez már megtörtént a Dream Team ideje alatt is. A Madrid hibázik, ha azzal törõdik, hogy mit hogyan csinál a Barça. Saját magára kell figyelnie, és arra törekednie, hogy fejlõdjön, hogy formálja a saját csapatát. Mert egy bajnokság során végeredményben csak kétszer találkozol a legnagyobb ellenfeleddel, úgyhogy nincs szükség arra, hogy kifogásokat keress.

Nagyon nehéz volt visszaadni a tiszteletbeli elnöknek járó kitüntetést?

Azért volt nehéz, mert a helyzet eleve rossz volt. Nem voltam kifejezetten boldog, már csak azért sem, mert az egész kampány alatt használták a nevemet az engedélyem nélkül. És ezt nem fogadom el. Tiszteletbeli elnöknek lenni óriási felelõsség mindenki felé, viszont ha a vezetésbõl nem tisztelnek, akkor jobb, ha visszavonulót fújsz. Így könnyû döntés volt.

A Rosellel való kapcsolata javíthatatlan?

Én nem beszélek vele semmirõl. Õ is teszi a maga dolgait és én is az enyémeket. Volt vele kapcsolatom, és elmondtam neki azt is, hogy miért vittem vissza az érdemérmet. Az, hogy ezek után nem tett semmit, megértem, ilyen a gondolkodásmódja. És minden joga megvan ehhez, ahogy én is éltem a jogommal, hogy visszaadom. És most már nem mondom el a véleményemet. Nem pártolom azt, amit a mezzel és az Uniceffel tettek, de mivel nem számítok semmit… Ha nem érdekes a véleményem, akkor minek legyek ott?

Folytatjuk…