Menotti szavai és egy kisebb értékelés a Pep-Teamrõl
Új szezon, a régi remények. Rendhagyó mottó, de az sem hétköznapi, amit a Barça csinál Guardiola mester irányítása alatt immáron három esztendeje. Most, hogy hétfõn elkezdõdik az új szezon, egy újabb aspektusból szeretnénk láttatni a Pep-Team sikereinek a titkát, s azt a sokszínû tehetséget, ami a játékoskeretben és a szakmai stábban jelenleg megvan az FC Barcelona labdarúgó csapatánál.
Írásom alapját César Luis Menotti szavai adják, aki még a hét elején adott egy interjút az ‘El País’ napilapnak, ahol többek közt beszélt Josep Guardioláról, az ellenpólusról, José Mourinhóról, illetve véleményt formált a Barça játékstílusáról, amit a világon mindenhol megcsodálnak.
„Guardiolából egy van, Mourinhóból nagyon sok…”
Tökéletes megfogalmazás. A Barcelona ezalatt a három év alatt szenzációs dolgokat adott a szurkolóinak, nem csak nyert, de játszva, futballozva, az elveihez hû maradva tudott feljutni a világ csúcsára. Ennyi siker után könnyû lenne arról beszélni, hogy most már jöhet egy-két sikertelenebb szezon is, ám óriási különbség, hogy míg sok helyen csak nyernek, addig a Barça szórakoztatva nyer.
A Pep-Team minden mérkõzésen úgy lép pályára, hogy támadjon, focizzon, játssza a futballt, így elérve azt, hogy például egy-egy mérkõzés kiemeltebb helyet foglaljon el az emberek emlékezetében, mint mondjuk a Bajnokok Ligája idei fináléja. Én ugyanis nem tudom rangsorolni a novemberi, Real Madrid elleni 5-0-ás sikert vagy a május 28-án elért 3-1-es gyõzelmet. Jelentõségében az utóbbi nyer, de élményben már nem ilyen egyszerû a helyzet…
„Olyan edzõ, mint Mourinho, rengeteg van. Ezek a trénerek csak gyõzni akarnak, s ha ez nem sikerül, a vereség mindenkinek a hibája, csak az övüké nem. Félreértés ne essék, láttam Mourinho edzésmódszereit és Guardioláét is, mindketten rendkívül jó edzéseket vezényelnek, ebben nincs nagy különbség. De a pályán és azon kívül nincs mirõl beszélni, Mourinhóból sok van, Guardiolából csak egy.”
Sõt, Menotti eloszlatta azokat a kételyeket, melyek szerint Guardiola az edzõi pályafutása kezdetén tõle kért volna tanácsokat: „Találkoztunk, igen, ám õ már letisztult ötletekkel jött hozzám. Nem azért jött, hogy megkérdezze, mi is a foci.”
„A Barcelonánál nincs abszolút szabadság”
Nagyon érdekes dolgokat mondott Menotti a Barcelona jelenlegi játékstílusáról, melyet egyértelmûen Guardiola filozófiájának tulajdonít. Amiben szintén egyetértek az argentin mesterrel, az a katalán tréner jelentõségérõl szóló véleménye. Menotti úgy véli, nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, mekkora érdeme van Guardiolának a Barça jelenlegi sikereiben. Még úgy is kitart ezen álláspontja mellett, ha tudja, hogy maga Pep szerény módon mindig a játékosok szerepét emeli ki.
„Biztos vagyok benne, hogy az edzõk 99.9%-a irigyli Guardiolát, és olyan akar lenni, mint õ, csak nem tudják, hogyan kell ezt csinálni. Pep egy szenzációs edzõ, aki tanult, saját szemléletet alakított ki, megérteti magát a játékosaival és meggyõzi azokat, hogy mindenben kövessék. Ennek ellenére a Barçánál nincs abszolút szabadság, hanem olyan szabályok, melynek keretein belül a játékosok szabadnak érezhetik magukat és boldogok lehetnek. Egyszóval Guardiola fontosabb, mint a játékosai. Persze, õ ezt sosem mondja ki, de mi mást is tehetne? Egyszerûen nem állíthatod magadról, hogy Te vagy a legjobb.”
Ezen sorokat olvasva az elsõdleges jelentésük mellett azon gondolkodtam el, hogy a következõ év mennyi sikert tartogathat a klub számára. A konkrét számolgatás helyett azonban arra a következtetésre jutottam, hogy ennyi siker és ennyi felejthetetlen pillanat után ennek az együttesnek nem szükséges nyernie. Fontosak a trófeák persze, mindenki örülne, ha ugyanolyan sikeres lenne a csapat, mint eddig, ám – ahogy Cruyff fogalmaz – sokkal fontosabb az örökség, amit hagysz, mint a nyert címek száma.
Ez a Barça nagy nyomot hagyott a futballtörténelemben, és szurkolók milliónak okozott megannyi örömöt. Ilyen jellegû „elõélettel” elegendõ az is, ha mindent beleadnak és játszanak.
