Jorge Valdano szerint sokak vágya negatív színben feltüntetni Pepet
Jorge Valdano soha nem kötõdött a Barcelonához, sokkal inkább a Real Madrid történetének részese, hiszen játékosként és klubvezetõként is hosszasan szolgálta a spanyol fõvárosi klubot. Miután egy évvel ezelõtt elhagyta a Real Madrid vezetését – a José Mourinhóval való összeférhetetlensége miatt – most már függetlenként bátran nyilatkozhat olyan kérdésekrõl is, amelyekrõl korábban nem tehette meg. A héten két sajtóterméknek is beszélt annak kapcsán, hogy a Pep Team története véget ér, egyrészt az argentin ’TYC Sports’-nak, másrészt a ’Jot Down’ magazinnak. Az interjúkból a Barcelonával kapcsolatos részleteket emeltük ki.
Vannak, akik nem becsülik annyira Guardiola Barçáját
„Középszerû, nem bajnokokhoz méltó dolog, ha valaki ezt a Barcelonát nem a maga helyén értékeli, és méltatja. Amióta focit nézek, soha nem láttam még olyan csapatot, mint ez a Barcelona, melyben ennyi tehetség rejlik, ennyire nagyvonalú és sportszerû. Képes folyamatosan jól teljesíteni, és Pep meg tudta valósítani az eredeti elképzeléseket. A Barça mindig ugyanúgy játszik, de Guardiola elképzelései, variációi adták meg a lökést a siker felé vezetõ úton.”
„Guardiola bátor volt, hogy mert szembemenni azzal a recepttel, ami a fociban általános, és nagy része volt a sikerben. Pep utolsó hagyatéka, hogy a csapat vezetésébe beleültette az elképzeléseit. A klubot teljes mértékben átformálta úgy, hogy már mindenki fanatikusan hisz egy stílusban. És így jó döntés, hogy a segítõje folytatja a csapat élén. Elsõsorban a játék fontos, utána jön az eredmény.”
Az edzõk, akik az eredmény elé helyezték a sportteljesítményt
„Ennek a szezonnak az egyik legszebb jelenete számomra az Athletic Bilbao és a Barcelona meccse volt a San Mamésben. Óriási mérkõzés volt, esõvel és mindennel, ami egy jó meccshez kellett, volt benne költõiség, és heroikus harc egyaránt. Az Athletic vezetett két perccel a meccs vége elõtt, de végül döntetlen lett, ami mindkét csapatnak rossz eredmény volt. A meccs után ott voltam Guardiolával és Bielsával, és mindketten boldogok voltak, hogy fõszereplõi lehetettek egy nagy meccsnek. Azon kivételes alkalmak egyike volt ez, amikor két olyan fõszereplõt láttam, akik a játékot az eredmény elé helyezték. És mindezt a meccs lefújása után öt perccel tették meg. Mert öt nappal késõbb könnyebb ilyet tenni, de mindössze öt perccel késõbb, amikor még az edzõ lelkiállapota a meccs és a friss élmény hatása alatt van… Õk közel álltak az igazsághoz.”
Sokan megpróbálják negatív színben feltüntetni Guardiolát
„Megvan az a vágy, hogy Guardiola legyen a történet negatív fõszereplõje, a rossz. És mivel ennek a szerepnek egyáltalán nem felel meg, megpróbálják ezt eljátszani, beállítani úgy, hogy õ lényébõl fakadóan rossz. Ennek a játéknak egyszerûen ahhoz van köze, hogy mindig mindenki megpróbálta jónak és rossznak beállítani a szereplõket a fociban. Ahhoz, hogy élvezzük a focit teljes egészében, szeretni kell egy csapatot, és egy kicsit utálni kell egy másikat. Ez sokszor túl messzire vezet, sokszor már az agressziót megelõzõ hangulatot kelti, amit hasznos lenne elkerülnünk, mert soha nem tudhatjuk, hogy hol a határ. Vannak emberek, akik a határon mozognak.”
Messi:
„Õ egy zseni, aki folyamatosan, meccsrõl meccsre zseni is marad. A zseniknek általában vannak hullámvölgyeik, amit el is néznek nekik, de õ egy olyan zseni, aki folyamatosan remekel.”
„Minden egyes játékhelyzetnél azt bizonyítja, hogy más, mint a többiek. Lehetetlennek tûnt, hogy felnõjön valaki, aki ennyire hasonlít Maradonához, és mégis megtörtént, ráadásul ugyanabban az országban.”
„
