Legutóbbi 11 meccsen 16 kapott gól | Hitet adó siker
Szombat este olyan gyõzelmet aratott a Barça, mely a Bajnokok Ligája továbbjutás kapcsán bizalmukat vesztõ szurkolóknak reményt adott a barcelonai visszavágó sikeres abszolválására. A Sevilla ugyanis nyilván nem ugyanazon a magas szinten, de ugyanazt a taktikát választotta, mint a Milan, ám a katalánok Villa, Tello és Messi vezérletével megfordították a találkozót. Kedden a Real Madrid az ellenfél, ahol azonban már a védekezésre is jobban kell összpontosítani, mert Cristiano Ronaldo nem fog kegyelmezni.
Korántsem volt olyan sötét a helyzet a milánói vereség után, mint ahogyan a média egy része kezelte a 2-0-s odavágót, ám tény, a Barçát megfojtotta a Milan, és mindezt úgy, hogy a katalánok instabil védelmét kihasználva még jelentõs elõnyre is tett szert. Ez az együttes már megérdemli a bizalmat, és azt, hogy ne írják le, de látva az odavágót, a kiesés immáron nagyon is lehetséges realitás.
Ezt a borús képet árnyalta egy kicsit a Tito Team szombat este a Sevilla 2-1-es legyõzése alkalmával. Ugyan érzõdött még a passzok pontosságán a milánói pofon – mert az az volt, méghozzá a keményebbik fajtából – , sikerült lehetõségeket kidolgozni a betömörülõ andalúzok ellen. Aztán a lehetõ legrosszabbkor, a szünet elõtt érkezett a vendégek vezetõ találata, aminek fényében még több dicséretet érdemel a gárda a fordításért.
A fordításért, melynek kulcsa David Villa és Cristian Tello volt. Villa fõként a sevillai védõk között várta a passzokat, beadásokat, és Alves hajszálpontos beívelését be is fejelte a kapuba. Nagyon nem is volt más helyzete, erre a Villára nagyon nagy szüksége van a Barcelonának, pláne a Bajnokok Ligájában a jelenleg kialakult szituációban.
Tello hatása a tehetségén és azon kívül, amit tud adni a csapatnak, taktikai, szerkezeti szempontból is érdekesebb. Sánchez az elsõ játékrészben nem teljesített olyan rosszul, hogy a félidei csere indokolt lett volna, de a második félidõ megmutatta, hogy Alves oldalán egy betömörülõ csapat ellen felesleges még egy támadónak ott lennie. A brazil befutja az egész jobb oldalt, ami elõl beadásokat, hátul pedig megfelelõ biztosítással minimális hátrányt jelentene. A baloldalon azért életképesebb egy-egy támadó szerepeltetése, mert habár Jordi Alba is bejátssza az egész balszélt, az õ stílusa más, kevesebb a mély beadása, sokkal inkább az alapvonalig való elfutások, mintsem a már említett beívelések jellemzik a játékát.
A Milan ellen mindenképpen növelné a Barça esélyeit, ha Villa és Tello pályán lennének, mert ezzel a gyorsaság, a kiszámíthatatlanság és a góllövõ véna egyszerre kerülnének a csapatba Messi mellé. Mindezek azonban mit sem érnek, ha az együttes nem rántja össze a védekezését a következõ napokban. Igen, súlyos a helyzet, ezt a védelmet már össze kell rántani, és nincs rá öt nap se. Valójában már szerdára, a milánói mérkõzésre rendeznie kellett volna a sorokat a Barcelonának, de nem sikerült, az eredménye meg is volt. A katalán sztárgárda az elmúlt tizenegy találkozóján mindig kapott gólt, összesen 16-ot, ami nagyon rossz mutató, és amit nem engedhet meg magának egy olyan csapat, amely mindhárom fronton diadalmaskodni akar.
A Milanra nézve Villa és Tello helyet követel magának az együttesben, a Real Madridra nézve a védekezést kell megoldania a csapatnak. Kihívások nélkül nem szép az élet, a lehetetlen pedig nem létezik.
