Cesc, Alves, Alexis és Villa kritikája | Valdés és Adriano kérdõjelek
Az FC Barcelona elõtt egy izgalmas nyár áll, hiszen mindenki látja, hogy változás kell, ám annak mértéke egyértelmûen megosztja a közvéleményt, mely egyelõre csak találgathat, miben látja a megoldást a szakmai stáb. A korai találgatások egyike, ami a spanyol sajtó egészét jelenleg átjárja, a gyepszõnyegen látottaknak a tükörképe: Alexis, Cesc, Villa és Alves adósak maradtak a jó teljesítménnyel, Valdés a bejelentése, Adriano a sérülékenysége miatt távozhat.
Változás kell, ez egyértelmû. A szurkolók drasztikusabb eszközökhöz folyamodnának, míg a szakmai stáb bizalma nyilvánvalóan még él néhány olyan labdarúgóban is, akikben ott a potenciál, de ezt huzamosabb ideje nem képesek felszínre hozni. Tito Vilanova fejébe nem láthatunk bele, azt viszont, amit láttunk hétrõl hétre, könnyû szavakba önteni néhány játékos kapcsán.
Cesc, Alves, Villa és Alexis
Cesc Fábregas 2011 nyarán nagy reményekkel érkezett vissza Barcelonába, ám azóta két jól sikerült õszi formán kívül nem sikerült igazolnia sem azt, hogy Messi posztján lehet alternatíva komoly meccseken, sem azt, hogy Xavi utódjaként irányítani tudja a gárdát. Az elsõ szezonja után Fábregas azt mondta, Guardiola túl sok taktikai elemet kért tõle, így az idény végére megzavarodott, ami párosítva azzal, hogy elsõ évét játszotta gránátvörös-kékben, elfogadható magyarázat volt. Az idei teljesítményére azonban már nem lehet mentség, és ezt a Camp Nou is tudja: a hazai szurkolók már számos alkalommal kifütyülték Cescet, legutóbb a Bayern elleni szerdai vereség alkalmával tudatták a középpályással, hogy ez nagyon kevés.
Alexis Sánchez is nagy reményekkel érkezett 2011 nyarán, és habár az elsõ fordulókban megsérült, utána játékba lendült, és gólokat szerezve, gólpasszokat adva igazolta szerzõdtetésének jogosságát. A második szezonja a látottakból kiindulva totális siker lehetett volna, ám hogy végül miért nem lett az, azt vélhetõen még Sánchez sem tudja, mert a bizalmat és a játéklehetõséget megkapta. A kapu elõtt azonban folyamatosan bizonytalankodott, márpedig egy támadó elsõdleges feladata a gólszerzés, és csak másodlagos az egyéb hasznos tulajdonsága, mint például az akarat, a szorgalom és a védekezõmunka.
Alves és Villa helyzete nagyjából azonos volt, mivel a tavalyi idényre egyikük sem emlékszik vissza szívesen – a brazil végig formán kívül futballozott, Villa pedig még a 2011-es Klubvilágbajnokságon szenvedett súlyos sérülése miatt hagyta ki az egész szezont. Annak ellenére, hogy mindkettejüknek voltak jó pillanatai is a szezonban, kétségtelen, hogy mostanra már egyik játékos sem pótolhatatlan. Alves ugyan javult és a mentalitására nem lehet panasz, de a védekezési hibái aggasztóak és visszatérõek, míg Villa borzasztóan veszített a gyorsaságából, és az AC Milanon kívül komoly ellenfél ellen nem tudott veszély forrása lenni.
Adriano és Valdés
Valdés a télen bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a szerzõdését, és 2014 nyarán mindenképpen távozik a nevelõ egyesületétõl. Habár a szakmai stáb és a vezetõség is úgy foglalt állást, hogy ha Valdés nem akar mindenáron távozni, akkor õk igényt tartanak a játékára a következõ idényben is, ám mostanában felerõsödtek azok a hangok, miszerint akár már 2013 nyarán távozhat a kapus. Logikus lenne ellenben az is, ha Valdés maradna, hiszen így kapust nem kellene igazolni, aminek következtében több pénz jutna a támadósor és a védelem megerõsítésére.
Adriano esete rendkívül érdekes, a brazil õsszel barcelonai pályafutása legjobb formájában futballozott, kiszorította Alvest is a jobb oldalról, és méltán fogadhatta a gratulációkat nem csak a teljesítményéért, hanem a gólerõsségéért is, a Valencia és az Atlético Madrid elleni hazai bajnoki meccseken bombagólokat szerzett. Rendkívül bosszantó azonban a sérülékenysége, mely miatt nem lehet vele állandóan számolni. Ráadásul egyértelmû, hogy minden egyes sérülés után újra fel kell vennie a ritmust, azaz ez az állapot sem a játékosnak, sem a csapatnak nem egészséges.
Neymar a prioritás
A katalán klub vezetõsége már kijelentette, hogy Neymar iránt érdeklõdik az egyesület, és miután a brazil nem hosszabbított a Santosszal, minden bizonnyal a háttérben már megkezdõdtek a tárgyalások a brazil megszerzéséért, amely nem lesz olcsó üzlet. Ennek következtében tehát szinte biztos, hogy lesznek távozók, akik nem csak a helyet, de a szükséges pénzügyi forrásokat is meg tudják teremteni a kiszemeltek leigazolására.
