Támadó felfogás, hangsúly a passzjátékon | Paraguayi sikerek

Gerardo Martinót nem ismerik túl sokan az európai labdarúgásban, ami nem is csoda, lévén, hogy mind játékos korában, mind edzõként Dél-Amerikában hajtott a sikerekért, és sok esetben meg is találta azt. A szakmai elveit szinte mindenki Marcelo Bielsáéhoz hasonlítja: támadó felfogás, gondosan megkomponált stratégia, kiemelkedõ hangsúly a passzjátékon, a játékosokat, az igazi tehetségeket pedig hagyni kell kibontakozni.

Martino kivételesen tehetséges középpályás volt, klasszikus játékmester, irányító, aki viszont nem is volt kifejezetten szorgalmas a pályán, így a futásban nem jeleskedett. 16 évig volt a Newell’s játékosa, négyszer volt bajnok, egyszer Bielsával edzõként.

Visszavonulása után nem sokkal azonnal edzõnek állt, és fõként Paraguayban ért el sikereket. Összesen hét klubtrófeát nyert a Libertad és a Cerro Porteño vezetõedzõjeként, majd az ország válogatottját is irányította, amire Spanyolországban is sokan emlékeznek. A 2010-es világbajnokságon a paraguayi csapat komoly ellenállást tanúsított, és csak 1-0-ra maradt alul a késõbbi világbajnokkal szemben a negyeddöntõben.

A paraguayi válogatott kevesebb tehetséges játékossal inkább épített Martino taktikai érzékére, mint a kivételes futballistákra, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak Bielsának is, aki korábban két évig volt edzõje Martinónak, és nagyban hozzájárult a szakmai fejlõdéséhez.

Martino az elmúlt években visszatért Argentínába, hogy megmentse élete klubját, a Newell’st a kieséstõl. A célt elérte, és idén a Libertadores Kupában csak az elõdöntõben buktak el Ronaldinho Atlético Mineirójával szemben. Ezt követõen úgy búcsúzott a csapatától, hogy egy ideig pihenni fog, ám a Barcelona hívása ezt a vakációt most biztosan megszakítja.

Hogy milyen típusú szakember Martino? Sokat gondolkozik, gondosan áttanulmányoz mindent, akárcsak Bielsa. Hozzá hasonlóan a látványos, támadó felfogású játékot részesíti elõnyben, fontos a labda, a passzok, az elõkészületek, magyarán minden meccsre alaposan fel kell készülni. Az összjáték szerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni, a támadásokat nem lehet eléggé megkomponálni, de a megfelelõ stratégiáról, a fegyelmezettségrõl sem lehet megfeledkezni.

Különösen fontos lehet, hogy Martino olyan edzõ, aki becsüli a tehetségeket, és mindent annak vet alá, hogy ezek a tehetségek hogyan tudnak a leginkább kibontakozni. A sikerek az õ értelmezése szerint a futballisták adottságain és személyiségén múlnak, mert a pályán végsõ soron õk döntenek.