Bartra múltról, jelenrõl, jövõrõl | Interjú a szülõvárosából, elsõ rész
Marc Bartra lehet a szezon egyik nagy felfedezettje, ha az elmúlt hetek jó formája tartósnak bizonyul, és a fiatal védõ hosszú távon is megbízható megoldást jelent majd a Barcelonának. A játékossal az ’El Mundo Deportivo’ készített most interjút, melyben sokat beszél a múltjáról, a saját felkészülésérõl, mentalitásáról és a remélt jövõjérõl, de természetesen a csapatról is. Az interjú Bartra szülõvárosában, Sant Jaume dels Domenysben készült. Elsõ rész.
Sokszor meglátogatja a családját?
Hetente egyszer. Ha tudok, akkor szombaton vagy vasárnap jövök, ha nem, akkor hét közben. A család, a barátok mindig segítenek neked, hogy ne szállj el, és két lábbal a földön maradj.
Hogyan élik meg a sikerét?
Nem sok dolog változott. Amikor játszom, boldogabbak, mint amikor nem mennek úgy a dolgok. Például néhány hónappal ezelõtt.
A testvére, Eric, Önnel együtt ott volt a Barçában, de õ végül nem jutott el addig, amíg Ön.
Õ nagyon büszke rám. Együtt kezdtük az Espanyolban 8 évesen, és 10 évesen igazoltunk a Barçába. Õ 12 évesen elment kölcsönbe a Cornellához, ott volt egy súlyos térdsérülése, egy egész éven át nem játszott. Elkezdett tanulni, barátnõje lett és minden véget ért. Az õ esete csak segít nekem, hogy jobban értékeljem mindazt, ami velem történik.
Jól kijönnek egymással?
Nagyon jól. Ez érdekes dolog, mert kiskorunkban rémes volt, de minden megváltozott azon a napon, amikor közösen beköltöztünk a La Masíába. Az egész éjszaka sírással telt.
Melyik volt a legjobb tanács, amit az elmúlt szezonban kapott?
Kiegyensúlyozottság, és hogy mindig legyél büszke. A rosszban is találd meg a jó dolgokat.
Azt a családdal együtt döntötték el, hogy marad a Barçában vagy távozik?
Nem vetettük fel soha annak a lehetõségét, hogy elhagyjam a csapatot és nem is láttam magam soha egy másik klubban.
Ha jött volna egy középsõ védõ végül, elgondolkozott volna?
Igen, biztosan. Nagyon sokat beszéltek róla, de végül senki nem jött.
Úgy érzi, hogy Martino edzõnek köszönheti, hogy az elsõ csapatnál van?
Igen, egyértelmûen. Nagyon határozottan elutasította egy középsõ védõ leigazolásának a lehetõségét. De azt, hogy most a keret tagja vagyok, Titónak is köszönhetem. Õ is elõbb számolt velem, mint hogy igazolást keresett volna.
Most megismétlõdött a tavalyi év, még az is, hogy a Celticcel találkozott a csapat.
Igen. Eszembe jutott, amikor Masche megsérült. A sors úgy akarta, hogy maradjak, és megadta a lehetõséget a tavalyi vereség után, hogy most kiköszörüljük a csorbát a Cetic Parkban. Nagyon jól alakult a meccs nekem, lehetõségem volt bizonyítani, hogy hol tartok, különösen azoknak, akik csak kevéssé ismertek vagy kételkedtek bennem.
És a Bayern-féle csorbát is ki tudják köszörülni?
Csodálatos lenne, már csak azért is, mert ez azt jelentené, hogy megint ott vagyunk az elõdöntõben.
Az elõdöntõben vagy a döntõben?
Jobb a döntõben, ez lenne a lehetõ legjobb. Nagyon szuper meccs lenne, tele izgalmakkal.
Jól érzi magát, ha nyomás alatt van?
Igen, ez soha nem volt hatással rám.
Nem ugyanaz azért az Ifiben, a B csapatban vagy a BL-ben játszani.
A Barça utánpótlás csapataiban is van nyomás, az edzõk folyamatosan elemeznek, mindig nyerned kell. Én mindig azt mondtam, hogy a Miniestadiban több olyan nézõ van, aki csak jegyzetel, semmint hogy szurkolna.
Visszatérve a Bayernre. Õk a favoritok a BL-ben, vagy az elmúlt évek eredményei miatt a Barça?
Szerintem mindketten ugyanúgy. Nem kell a múltat elemezni, csak a jelen számít. Ugyanolyan szinten vagyunk, nincs egy favorit.
Mi lepi meg Neymarban a leginkább?
A gyors beilleszkedése a pályán és azon kívül egyaránt. Az elsõ naptól kezdve ugyanolyan, mint bármelyikünk, nem tûnik fel, hogy olyan valakirõl beszélünk, akiért sok milliót fizettek. Inkább hasonlít egy Barça B-bõl felkerült srácra. Az egyszerûségével és természetességével elérte, hogy a csapat a magáénak érezze.
Nem kellene vagányabbnak lennie?
Már így tesz, de teljesen természetesen. A pályán egyre többet mutat, egyre többet vállal, és ez az öltözõben is így van. Voltak gondjai a nyelv miatt, de nagyon nyitott, már kényelmesebben érzi magát. Most próbálkozik megtanulni a katalánt.
Visszatérve Önre. Erõsebbnek érzi magát a tavalyi önmagánál?
Igen, és érettebbnek is. Sokat edzettem, tanultam, együtt voltam a társakkal, és a világ legjobbjaitól tanulhattam, ami biztonságot ad.
Mit mond Önnek Tata?
Elsõsorban taktikai tanácsokkal lát el. Azt mondja, hogy játsszam nyugodtan a saját játékomat, de fölhívja a figyelmemet néhány apróságra. Az edzéseken azt mondta, hogy ne játsszak olyan intenzíven, amit én azért is tettem, hogy bizonyítsam, jó állapotban vagyok. De jobb inkább nyugodtan, mint megsérülni.
És mi a helyzet a támadó hozzáállásával, elõretöréseivel?
Bizonyos kereten belül, ha meg kell húznom, tegyem, ha lõnöm kell, lõjek, de ne erõltessek semmit. Az elõretörések is egy megoldást kell jelentsenek, nem pedig egy problémát. Ezt megtanultam a B csapatban, amikor néha elveszítettem a labdát és a csapattársaim le voltak maradva.
Piqué nem állítja le?
Piqué nagyon sokat segít a pályán, de elsõsorban azon kívül. Bármikor, ha velem tréfálkoznak, õ az, aki megvéd.
Inkább támadni vagy védekezni?
Folytatjuk…
