A vezetõség a sok bukás után a nyáron újfent vizsgázik
Az FC Barcelona elsõ kerete jelentõs megújítás elõtt áll, hiszen a már mindent kétszer megnyerõ kulcsemberek természetes éhsége az újabb trófeák iránt nem maximális, így köréjük kell olyan klasszis játékosokat beépíteni, akik még fel akarják falni a világot. A katalán egyesület az elmúlt években – arra alapozva, hogy a kerete világklasszis – sokkal inkább a pénzügyi takarékosságot nézte az átigazolásoknál, ám most elérkezett arra a pontra, hogy ezt a háttérbe kell szorítani. Már amennyiben az a cél, hogy a Barça újra a világ tetején legyen.
A minõséget meg kell fizetni. Ehhez kétség sem férhet. Lehet azon vitatkozni, hogy mennyi pontosan egy labdarúgó reális értéke, ám ez teljesen felesleges. Felesleges, mert a játékos képességei csak az ár egy bizonyos részét képezik, emellett jelentõs hatással van a transzfer végösszegére az adott labdarúgó szerzõdésének a hossza, a játékos formája, elmúlt szezonokban nyújtott teljesítménye, életkora, klubja átigazolási politikája, klubja céljai a jövõre vonatkozóan, valamint a klubja jelenlegi anyagi helyzete és még megannyi egyéb tényezõ.
Amennyiben egy klub olyan játékost akar igazolni, aki a világklasszis szintet képviseli, két fajta transzfert kell megkülönböztetni: ez a játékos a jövõben érhet világklasszis szintre vagy már most az. Amennyiben a jövõben, úgy relatíve alacsonyabb áron is megszerezhetõ a játékos, amennyiben viszont már most a legjobbak között van, úgy mélyen a zsebébe kell nyúlnia az õt kiszemelõ egyesületnek.
Természetesen vannak olyan speciális esetek, amikor egy korábban fantasztikusan futballozó labdarúgó hullámvölgybe kerül, és ezután már nagyon alacsony összegért leigazolhatja a klub, majd ez a játékos ismét magára talál, és trófeákhoz segíti a csapatát. Ezt nevezik bombaüzletnek, de ilyenbõl nagyon kevés van. Olyan is lehetséges persze, hogy egy kisebb csapatban kiemelkedõ labdarúgót – a viszonylagos ismeretlensége és az alacsonyabb szinten való kiváló teljesítmény okán – nagyon kevés pénzért szerezhet meg egy klub, ám ebben az alacsony árban benne van az a rizikó, hogy az adott játékos a magasabb szinten nem fog megfelelni. Valamit valamiért.
Nem azt akarom a fentiekkel kijelenteni, hogy a Barça a nyári kiszemeltjeit 100 millió euróért szerezze meg, mert a minõséget meg kell fizetni.
Az a Barça viszont, amely a jelenlegi helyzetébõl kiutat keresve vissza akar térni az elit tetejére, meggyõzõdésem, hogy nem veheti figyelembe azt a szempontot, hogy egy klasszis játékos 25, 30 vagy 40 millió euróba kerül. A lehetõ legügyesebben kell tárgyalóasztalhoz ülni, a lehetõ legnagyobb mértékben le kell vinni az adott játékosért fizetendõ összeget, ám ez jelen esetben csupán a második szempont.
Az elsõdleges szempont az, hogy a Barçának megújulásra van szüksége, s hogy a minõségért pedig fizetni kell.
