Barça: fegyelmezetlenség és sérülések | Madrid: Benítez stílusa
Egy Real Madrid-Barça szuperrangadó elõtt sokan hajlamosak elragadtatni magukat, és olyan hangzatos kijelentéseket tenni, minthogy az adott párharc nem csupán három pontról szól, de hosszú távú következményei is lehetnek. A napnál is világosabb, hogy ezúttal sem errõl van szó, azonban vannak olyan kérdések, amikre választ fogunk kapni szombat este a Santiago Bernabéuban.
A katalán klub tavalyi idénye tökéletesen megmutatta, hogy az õsszel csak eredményesnek kell lenni, és a mutatott játék egy szemernyit sem számít. Amint az közismert, a Barcelona úgy triplázott, hogy január elején Luis Enrique össztûz alá került, és a katalán média már a távozását lebegtette.
Miért is nem fontos tehát az õsszel mutatott játék? A válasz egyszerû, csak két példa: ha túl jól játszol õsszel, rettentõen nehéz azt a színvonalat egész évben fenntartani, míg amennyiben gyengébb vagy õsszel, úgy nincs rá garancia, hogy a szakmai stáb tudja a gyengélkedés okát, és megtalálja a válaszokat a problémákra. Bármelyik jelenség is álljon fenn, a média rögtön kijelent, és ebbõl a pillanatbeli állapotból kiindulva von le messzemenõ következtetéseket az adott együttes szezonbeli esélyeit illetõen.
A szombat esti Klasszikuson történjék bármi, mindkét csapatnak ugyanannyi esélye marad a Ligában, a többi kupasorozatot illetõen pedig egyáltalán nem lehet majd ebbõl a találkozóból levezetni az idény lehetséges alakulását.
Benítez vs. a katalán szervezettség
Mirõl is szól akkor valójában ez a rangadó? Látva a két csapat idei szezonját, egyértelmû, hogy melyek azok a területek, ahol a szurkolók és a vezetõk javulást akarnak látni.
Ami Benítezt illeti, a spanyol tréner egyelõre félkarú óriást csinált a Real Madridból. A spanyol szakvezetõ rendkívül szilárd alapokra helyezte a védelmet, ráadásul Varane a benne levõ potenciálnak megfelelõen kivirágzott, amire már régóta vártak a fõvárosi szurkolók. Benítez azonban egyelõre nem találja az egyensúlyt, és ez nagyon látszik a támadójátékon, mely messze van a korábbi években látott gyors, dinamikus és gólveszélyes jellegétõl.
Az, hogy Benítez próbálkozik, egyértelmû, hiszen Kroos a PSG ellen szinte árnyékékként játszott, Modric pedig a jobb oldalról indult, de más mérkõzéseken Iscót vezényelte a jobb oldalra a tréner. Beníteznek ráadásul nem csak arra kell gondolnia, hogy C. Ronaldo köré építse a csapatot, hanem a portugálhoz hasonló játékstílust képviselõ Bale-re is gondolnia kell, és akkor James még a padon ül… A bõség zavara, ám Benítez egyelõre nehezen boldogul a bõ választékkal, amit bármelyik hosszú elemzésnél jobban jelez a portugál PSG ellen mutatott teljesítménye: a csapat most már nem feltétlenül alá játszik, és nem ott valamint abban a pillanatban kapja a labdát, amikor és ahol õ azt a legjobban ki tudná használni.
Végül, de nem utolsó sorban Beníteznek nem csupán meg kell találnia a megfelelõ megoldást, de meg is kell gyõznie a játékosait, hogy az a helyes út, ugyanis egybehangzó sajtóértesülések szerint a játékosok és a tréner kapcsolata eddig korántsem volt zökkenõmentes.
Ami pedig a Barcelonát illeti, a katalán csapat borzasztó védekezéssel rukkolt elõ a szezon kezdetén, amit csak tetéztek az állandó sérülések. Enrique ráadásul két hónapra elveszítette Messit is. Mostanra úgy tûnik, hogy a csapat leküzdötte mindkét problémát: Neymar és Suárez úgy reagáltak az argentin hiányára, mint ahogy két ilyen világklasszisnak kell, és a hátukra vették a csapatot, mely ezzel párhuzamosan egyre szervezettebben és fegyelmezettebben teszi a dolgát immáron hátul is, utóbbira példa az utóbbi néhány bajnoki találkozó, ahol alig kapott gólt a kapuba visszatérõ Bravo. Mindezek ellenére hiba lenne nem beismerni, hogy a Villarreal kivételével topcsapat nem állt szemben ez idõ alatt a katalánokkal, így egy évközi vizsgaként is értelmezhetõ a szombat esti összecsapás.
Errõl fog tehát szólni a Madrid-Barça, és semmiképp sem arról, hogy a katalánok esetleges gyõzelme esetén hat pontra nõne a különbség, és a Madrid kiszállna a bajnoki versenyfutásból, de egy madridi siker és pontegyenlõség esetén sem lehetne azt mondani, hogy a Barcelona lélektani hátrányba került.
Ez csak egy mérkõzés, ahol bizonyos kérdéseket illetõen teljesebb képet kaphatunk.
