Vezeti a Liga gólpassz versenyét | Minden helyzetbõl gólveszélyes

A Marca újságírója, Jaime Rincón nagyon szépen fogalmazta meg, hogy milyen játékos is Luis Suárez. „Suárez több mint egy befejezõ csatár, de úgy lõ gólokat, mint senki más.” Így lehet a legjobban magyarázni azt a tényt, hogy Suárez a gólok folyamatos és változatos szállítása mellett elõkészítésben is messze többet nyújt, mint bárki, aki klasszikus kilencesnek tekinthetõ.

Utólag könnyû mindig magyarázni, de az uruguayi nagyon-nagyon megszolgálta azt a 82 millió eurót, amit a katalán csapat három évvel ezelõtt kifizetett érte a Liverpoolnak. Az elsõ pár hónapját leszámítva olyan konzisztenciával termeli a gólokat, amire nehéz hasonló példát találni, pedig sok nagyon jó középcsatár van a világon. Amellett, hogy Suárez sok gólt lõ, feltûnõ, hogy milyen sokféle módon szerzi ezeket a gólokat. Erõbõl, helyezve, emeléssel, ollózással, magának helyet csinálva vagy éppen fejjel.

Teljesen mindegy, hogy milyen szituáció adódik a pályán, Suárez mindig képes úgy feltalálni magát, hogy gólveszélyes legyen, ez pedig nem mindennapi képesség. Ha összehasonlítjuk azzal a Samuel Eto’o-val, aki a 2004-tõl 2009-ig szintén nagyon szépen teljesített, és a korszak egyik legjobb befejezõ játékosa volt, akkor a különbség közte és Suárez között abban áll, hogy Suárez talán még nála is hatékonyabb, több helyzetet megoldó befejezõ csatár, mindemellett lényegesen jobb elõkészítésben.

Az uruguayi a maga 24 bajnoki gólja mellett 11 gólpassznál tart csak a Ligában, amivel az egész bajnokságban õ a legjobb – nem csak a támadók között. Mögötte egyébként 10-10 gólpasszal Neymar és Toni Kroos állnak. Ebben az esetben tehát tényleg csak közhely, hogy a középcsatárok öncélúak, mert Suárez amellett, hogy nem akármilyen góllövõ, ideális társ elõkészítésben, szorgalmas letámadásban és kifejezetten hatékony cselezésben is.

Most volt 30 éves, még pár kimagasló éve lehet gránátvörös-kékben, addig élvezni lehet, hogy a poszt legjobbja éppen Barcelonában játszik.