Kedden ismét itt van egy Chelsea – Barcelona párharc, ami az elmúlt másfél évtizedben klasszikussá nőtte ki magát Európában. A meccsek előtt kíváncsiak voltunk arra, hogy miként látják ezt a küzdelmet, a két csapatot és az esélyeket a „másik oldalon”, ezért interjút készítettünk a Magyar Chelsea Szurkolói klub szerkesztőivel. A terjedelmes interjút alább találjátok.

Azt pedig, hogy az Eurobarca szerkesztői milyen válaszokat adtak a Magyar Chelsea Szurkolói Klub kérdéseire, és mi hogyan látjuk ezt a párharcot, itt találjátok meg.

A jelenlegi  Chelsea

A nyáron a bajnoki címet ünnepeltétek, amit a tavalyi szezonban nagyon meggyőző teljesítménnyel húzott be a Chelsea. Mik voltak a várakozások az idei idényre és ezekhez képest mennyire meglepő a címvédőhöz képest gyengébb forma?

Antalics Ádám: Az előző szezon sikeréhez egyértelműen hozzájárult, hogy a két évvel ezelőtti gyengébb szereplés miatt az európai kupákban nem voltunk érdekeltek, így csak a bajnokságra, valamint a hazai kupákra kellett összpontosítani. Ez nagy előny volt, hiszen a riválisokhoz képest sokkal kevesebb meccset játszottunk, Conte új taktikája pedig teljesen meglepte a Premier League mezőnyét, amire láthatóan senki nem tudott reagálni, ez a két dolog pedig elég volt a dominanciára. Sajnos a keretben történt nyári változások és a többfrontos küzdelem miatt borítékolható volt, hogy a mostani szezon sokkal nehezebb lesz, ráadásul az ellenfelek megtalálták az ellenszert a 3-4-3-as felállásra. Persze a Burnley, a Crystal Palace vagy éppen a Bournemouth elleni váratlan vereségekre ez sem magyarázat, és hát Diego Costa távozása a támadósorban sokkal nagyobb űrt hagyott maga után, mint azt bármelyikünk gondolta volna.

WudigessBoi: Top4 a bajnokságban, helytállás a BL-ben és lehetőleg egy megnyert kupa. Várható volt, hogy nem lesz akkora henger, mint tavaly: egyrészt meghatározó játékosok pótlásáról kellett gondoskodni, másrészt néhányaknál azért kifutott volt az előző idény, harmadrészt okkal tarthattunk a BL jelentette többletterheléstől, no meg a riválisaink is megerősödtek. Bizonyos szempontból azt kaptam, amit vártam, de voltak csalódást keltő meccseink, sokgólos vereségek, riasztó belső konfliktusok, valamint Conte is egyre inkább halmozza az érthetetlen döntéseket.

Nagy Dános András: A tavalyi bajnoki címhez messze erőn felül kellett teljesítenie a Chelseanek. A City többet költött a védelmére az elmúlt években, mint néhány NATO-tagállam, így várható volt, hogy egy Guardiola kénye-kedve szerint kialakított kerettel tükörsimán be fognak húzni egy szezont. A nyitófordulóban pedig már az is kiderült, hogy gyakorlatilag kibillenteni sem fogjuk tudni őket a nagy menetelésben. A világ nyolcadik csodája volt, hogy a legutóbbi szezonban bajnoki címet ünnepelhettünk, amihez képest az idei forma csalódást keltőnek tűnhet, de egyetértek Contéval, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy a jelenlegi állapot az abszolút reális.

A Chelsea nem tud annyit költeni, mint a két manchesteri csapat” – nyilatkozta Conte. Ez tényleg így van, emiatt (is) gyengébb a Chelsea? Mennyire vagytok elégedettek az igazolásokkal és a kerettel?

Ádám: A keretet érintettem az imént, az pedig valóban igaz, hogy a Chelsea jelenlegi átigazolás-politikája más, mint a két manchesteri csapaté. Amíg a City és a MU elképesztő összegeket fizet, akár 30 év körüli klasszisokért is, mi nem adunk ennyit, a játékosok és az átadó klubok pedig érthető, ha a több pénzt választják. Abramovics köztudottan anyagi nehézségekkel küzd, volt felesége viszi a fél vagyont és Oroszországban is vizsgálódnak ellene, ez sem könnyít a helyzeten.

WudigessBoi: Az átigazolási politikánk – mit szépítsük – kiábrándító. Nem vágytam olyan százmillió pluszos vételekre, mint nálatok Dembélé vagy Coutinho, mert szerintem erős túlzás ennyit fizetni játékosokért és nem bánom, hogy mi ezekből a versenyfutásokból kimaradunk. Ugyanakkor már angol középcsapatok is előbb és hatékonyabban akasztják le, akit akarnak, mint mi, ráadásul olyan neveket hoznak kapcsolatba velünk, ami még egy Leicesternek is sértés lenne. Az idei szerzeményeink többsége eddig keveset törlesztett az árából, miközben nagy fogásnak senkit sem tudok tekinteni, legfeljebb az a Christensen jelentett erősítést, aki a mi kutyánk kölyke és kölcsönből tért vissza.

András: A probléma valós, ráadásul az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy Conténak alig van beleszólása az igazolásokba. Komoly gondok vannak a kerettel, amikor egy Watford-játékos nyíltan beszél arról, hogy tudták, hol van a Chelsea gyenge pontja a védekezésben, és ez a csapatkapitányunk, Gary Cahill. Jelenleg Kanté és Hazard nélkül ez a Chelsea teljesen impotens elöl és bizonytalan hátul. Azokat a meccseket, amelyeket tavaly az Antonio-mágia hatásainak köszönhetően meg tudtunk nyerni, most simán elbukjuk.

Az ugyan várható volt, hogy a Bajnokok Ligája okozta kettős terhelés miatt becsúsznak majd váratlan vereségek, de ezen felül is voltak meglepő pofonok, amiket a Chelsea kapott. Mennyire ebben és mennyire másban látjátok a gyengébb teljesítmény fő okát?

Ádám: Nyilván ezek is közrejátszanak abban, hogy idén nem tudunk a bajnoki címért harcolni, de sajnos a rangadókon sem nyújtunk olyan teljesítményt, mint egy éve. Fél év alatt több sérülésünk volt, mint a teljes előző szezonban, illetve több érdekes játékvezetői ítélet is sújtott már minket, több piros lapot kaptunk idén, mint az öt nagy rivális összesen. Van ilyen, reméljük, túllendülünk a nehézségeken és a dobogóra, valamint a BL-t érő helyek valamelyikére odaérünk.

WudigessBoi: Háromgólos vereségből egy is elég szezononként, mi meg már háromnál járunk és még előttünk a Barcelona elleni párharc, valamint megyünk még kétszer Manchesterbe is… Tavaly Conte egy szűk kerettel dolgozhatott és komoly versenyelőnyt jelentettek a hétközi pihenők. Idén a sérülések és eltiltások miatt gyakori a káoszmenedzsment, és a rotáció sem működik jól. Nálunk azért a BL-mentes év volt a kivétel, szóval ezt sokkal jobban kellett volna kivitelezni, mint ahogy eddig sikerült.

András: Sajnos nincsen túl sok lehetőségünk rotálni, az egyik legvékonyabb paddal rendelkezünk a TOP4 csapat közül. Conte legelső sajtótájékoztatóján mondta még, hogy ő olyan, mint egy szabó, aki a vendégre igazítja a ruhát, nem pedig a saját beidegződéseit akarja agyatlanul ráerőltetni a csapatra. A problémát én abban látom, hogy a vezetőség nem igazodik ehhez, és nem bíznak meg feltétel nélkül a koncepcióban, amit Conte elképzelt.

Hogyan látjátok Contét? Mennyire felelős a Chelsea jelenlegi teljesítményében az, hogy – amennyire mi látjuk – kevésbé tudott megújulni tavalyhoz képest és a csapat most azért küzd, hogy a BL-ben biztos résztvevő lehessen a bajnoki cím helyett?

Ádám: Természetesen megvan a felelőssége, de a pályán nem ő követi el a hibákat, nem miatta kapjuk a gólokat és nem ő hagyja ki a ziccereket. Én nagy rajongója vagyok, bízom abban, hogy maradni fog, de amit nem értek, és abszolút rossz dolognak tartok, az az, hogy minden konfliktusát a vezetőséggel, kitereget a médiának. Ez rossz taktika, pláne a Chelsea vezetését ismerve. Ezeket zárt falak között, klubon belül kellene rendezni.

WudigessBoi: A PL megnyerése egyértelműen Conte sikere. Egy lelketlenül játszó, bajnoki 10. csapatot vett át és vezetett a csúcsra. Nagyon kitalálta a felállást, kiválóan motivált, nem sok kellett a pontrekordhoz a végén. Idén viszont nem tud megújulni, képtelen lereagálni a történéseket és a játékosokkal is egyre inkább elveszti a (jó) kapcsolatot. Az átigazolási kudarcok felelőssége alól ő sem vonhatja ki magát. A tavalyi vehemencia, tűz és sikeréhség szinte teljesen a múlttá lett, a kiborulásait és a sajtótájékoztatós szájkaratéit pedig nehéz nem szégyenkezve szemlélni/hallgatni. Én személy szerint még kitartok mellette, de rengeteget lerombolt abból, amit felépített.

András: Ebben a kérdésben valószínűleg különbözik a véleményem a nagy átlagtól. Én úgy gondolom, hogy ahogyan az ő maximalizmusa vezetett a legutóbbi szezonban a bajnoki címhez, úgy idén ugyanezen tulajdonsága miatt szenved a csapat. A bajnoki címet érő 3-4-3-as „ruhája” pontosan illett a csapatra, és az „új” keretre kitalált 3-5-2-je sem lenne rossz elképzelés, a játékosok azonban nem tudják tartani az általa elvárt fejlődési ütemet. Nekem szimpatikus, ahogy a játékosokkal bánik, és biztos vagyok abban, hogy hosszútávon ő a megfelelő ember a csapat élére, de ehhez ugyanúgy össze kellene fogni mögötte a vezetőségnek/játékosoknak/szurkolóknak, ahogy a magyar válogatottal is történt Dárdai irányításával.

Hazard és Courtois szerződéshosszabbítása sem megy olyan könnyen a hírek szerint, mint ahogy azt gondolhatnánk két ennyire meghatározó játékos esetében. Marad a két belga vagy a Chelsea vezetőségének gondolkodnia kellene már a pótlásukon? Egyáltalán, képes megtartani a legjobbjait egy Chelsea, ha a Real Madrid a kérő a túloldalon?

Ádám: Ha másért nem is, amiatt, hogy hatalmas összeget kapjunk értük a távozásuk esetén, mindenképpen hosszabbítani kell velük. Hazard-t minden átigazolási szezonban hírbe hozzák a Reallal, mégis itt maradt, egyértelműen ő a legnagyobb sztár a csapatban, élvezi is ezt a helyzetet, Madridban korántsem biztos, hogy így lenne. Courtois más tészta, nála a kislánya, aki Madridban él, sajnos komoly tényező lehet a váltásra, folyamatosan hangoztatja, mennyire hiányzik neki. De ha mennie kell, akkor inkább az Atléticóba, és egy Oblak cserével szerintem mindannyian kiegyeznénk.

WudigessBoi: Ez nem feltétlen Chelsea-specifikus. Mindketten posztjuk legjobbjai között vannak, érthető, ha a fél világ őket akarja, arról nem is beszélve, hogy ezek a sztárok szeretnének minél jobb paramétereket kiharcolni maguknak. Sajnos nem abba az irányba megyünk, hogy a két belga szájtátva hallgassa grandiózus terveinket, ami rontja a klub alkupozícióját. Senki sem pótolhatatlan, de nagyon rossz üzenet lenne nem megtartani őket. Egyelőre nem hátráltatja a csapatot az elhúzódó egyeztetés-sorozat, de mindenki nyugodtabb lenne, ha megszületne az egyezség mindkettejük esetében.

András: Maradnak. Hiába az idei gyengébb szereplés, a Chelsea-nek egyre nagyobb neve van az európai klubfutballban, és az eredményes távoli történelmen kívül mindent meg tud adni a csapat világklasszisoknak is jelenleg.

A Barcelona és a párharc?

Milyennek ítélitek az idei Barcelonát? Valverde csapata a Ligában még veretlen, a védelme kifejezetten erősnek tűnik, a második félidőkben pedig rendre meg tudja fordítani a meccseket – bírni fogja a Chelsea?

Ádám: A Barca sajnos vagy jó, vagy nagyon jó, más opció nincs. Nyilván náluk lesz többet a labda, mi pedig kontrákra rendezkedünk be, ez egyébként is jobban fekszik a csapatnak. Én a védelmet sebezhetőnek érzem, jó pár Barcelona-meccset láttam az idei szezonból, szerintem egy jó stratégiával lehet esélyünk, pláne a Stamford Bridge-en. És lehet, hogy Messiék a 2. félidőben sok meccset fordítottak meg, de azért most nem egy Alaves, vagy egy Espanyol lesz az ellenfél. Nem akarok belemenni a szokásos PL vs. La Liga csörtébe, de az látszik, hogy a katalánoknak a bajnokságban nincs igazán komoly meccse, úgyhogy ez nekik is egy igazi erőpróba lesz, talán a szezonban az első. Erre Londonban bőven lehet építkezni.

WudigessBoi: Abból, amit láttam, egy korábbinál pragmatikusabb csapatnak tűnik a Barcelona. A bajnokság félig már zsebben, szóval kíméletlenül bele lehet állni ebbe a párharcba. A BL csoportköre inkább letudósnak tűnt (kis híján dupla annyit lőttünk, mint ti, pedig papíron a mi csoportunk volt a keményebb), no de az ősszel volt, és a jelenre nincs hatással. Az látszik, hogy ha nincs is olyan űrfoci, mint a hőskorban, legyőzni nagyon nehéz ezt a csapatot.

András: Az, hogy klasszis különbség van a két csapat között, jelenleg nyilvánvaló. Contéval még nem játszottunk ennyire kiélezett mérkőzést tulajdonképpen, mint a Barca elleni lesz, mivel a legutóbbi szezonban ugye nemzetközi kupa szereplés nélkül maradtunk. Nehéz megmondani, hogy hogyan tud majd ezen a szinten meccselni és a Barcának mennyire fog ízleni ez a három belső védős rendszer. Nyilvánvalóan hazahúz a szívem, és azt mondom, hogy a londoni meccsen mindenképp bírni fogjuk, de ha hátrányba kerülünk, akkor nagy lesz a baj.

Hol látjátok gyengének a Barçát, hol vagy hogyan nyerheti meg a Chelsea az első meccset otthon, mik lesznek a döntő tényezők?

Ádám: Nálam a Piquet-Umtiti páros a védelemben abszolút sebezhetőnek tűnik és a Jordi Alba-Sergi Roberto páros is inkább előre veszélyes, mintsem hátul stabil, úgyhogy Hazard, Willian, Pedro, vagy éppen Morata okozhat kellemetlen perceket. Az idei szezonban egyelőre ter Stegen is mellőzte a szokásos, arcpirító hibáit, neki is ideje kulcsszituációban hibáznia egyet. Az biztos, hogy nekünk elől könyörtelenül ki kell majd használni a kínálkozó lehetőségeket, ha ez sikerül, akkor elérhetünk olyan eredményt, ami okot adhat a visszavágó előtti bizakodásra.

WudigessBoi: Hogy őszinte legyek, nem nagyon látok reálisan ilyet. Bízom a csodában, ahogy 2012-ben is, de ebben a naptári évben szinte csak csalódások értek (bajnoki pofonok, elbukott Ligakupa-elődöntő, káosz a védekezésben). Talán a párharc presztízse ad annyi lökést Conténak és a csapatnak, hogy mindenki a szebbik arcát mutassa. Értelmes kezdővel, szervezett játékkal és némi szerencsével versenyben lehetünk, ha pedig így lesz, akkor jöhetnek a sportegyes szakzsargonnal egyéni villanások.

András: Mindenképpen Hazard oldalán lehet ezt megnyerni. Marcos Alonsóra óriási felelősség fog hárulni, de ha kellően tudja támogatni Hazard-t, akkor minden esélye meglesz Edennek, hogy végre egy olyan teljesítményt tegyen le kritikus helyzetben az asztalra, amiért oda sorolják a világ legjobbjai közé. A Barca semlegesítését ötletem nincs, hogyan szeretné megvalósítani Conte. Cahill gyenge pontjai borzasztó sok lehetőséget nyit a Barcelona előtt, talán az lesz a másik oldalon a legkritikusabb pont.

Messi még sosem lőtt gólt a Chelseanek az eddigi 8 meccsén ellenük – megtörik a sorozat? Mennyire fognak külön készülni rá a Chelsea játékosai és Conte?

Ádám: Ez a része a dolognak eléggé túl van hype-olva. Jól mutat a statisztikákban, hogy Messinek nincs még gólja ellenünk, de semmi több. Ő a világ egyik legjobb játékosa, belőle nem lehet felkészülni, mert éppen azért klasszis, hogy a legváratlanabb pillanatokban húz olyat, amire senki nem számít. Nem gondolom, hogy akár az ő fejében, akár bárkinek a Chelsea-nél az lenne a fő gondolat, hogy még nem szerzett gólt ebben a párosításban és mi lesz, ha végre betalál. Contéra sem jellemző, hogy kifejezetten egy emberre fókuszáljon, így most sem számítok arra, hogy külön embert állít az argentinra. Lőjön egy gólt, nyugodjon le végre mindenki a pic*ába, mi meg nyerjünk 3-1-re és akkor mindenki örülhet. J

WudigessBoi: Ez a 8 sem kevés, a 10 már maga lenne a tökély. Messi már túl van a zenitjén, de még mindig a világ egyik, ha nem legjobbja. Elemi érdekünk őt kikapcsolni, de Suarez legalább ilyen veszélyes, ráadásul neki jól szokott menni ellenünk. Nekünk, szurkolóknak fontosak ezek a részsikerek, de felőlem lőhet mesterhármast is, ha mi jutunk tovább.

András: Én biztosan attól félek a legjobban, hogy ez a sorozat megszakad, mert eddig nagyon büszke voltam erre a „címre”, de nem hiszem, hogy rá bárhogyan is fel lehet külön készülni. A Barcelona játszik a Chelsea ellen, nem Messi a Chelsea védelme ellen. Messi a Barcelona gépezetének egyik legfontosabb pontja, de mellette még van két olyan támadója a Barcának, akikre ugyanúgy oda kell figyelni, mint az argentinra.

Hogyan fog felállni a Chelsea, milyen taktikával, felfogással fog játszani Conte? 3 védővel vagy 4-gyel? Mennyire fognak kitámadni?

Ádám: Kitámadni biztosan nem fogunk, az a Barcelona ellen egyenlő lenne az öngyilkossággal. A védelemben Azpi-Christensen-Rüdiger trióra számítok, megtámogatva két wingbackkel, Alonsóval és Victor Mosessel, akiknek értelemszerűen inkább lesznek védekező, mint támadó feladataik. Átadjuk a területet, a Barca fog kezdeményezni, mi pedig az Hazard és Willian vezette kontrákra építünk majd, mert ahogyan Messi a túloldalon, úgy nálunk a belga és a brazil is bármikor képes villanni.

WudigessBoi: Szinte biztos a 3, ezen nem szokott variálni. 3-5-2 (3-5-1-1) a félelmem, ezzel feladnánk az értelmes támadójátékot, arról nem is beszélve, hogy Bakayoko több kárt csinál, mint hasznot. Reménykedem a 3-4-3-ban, azzal talán lehet esélyünk. Nagyon ritkán parkoljuk be a buszt, de kedd este erre lesz esély.

András: Három védővel, ez 100%. Szerintem a védekezőbb csapatot fogja felrakni Conte, tehát Courtois – Rüdiger, Cahill, Azpi – Alonso, Bakayoko, Kanté, Moses – Hazard, Morata, Pedro lesz a kezdőnk. Ez pedig azt is jelenti, hogy inkább egy masszívabb középpályát szeretne, amin nem tud lendületből átrohanni a Barcelona.

Történelem

Barcelonai kötődés révén nem kerülhetjük ki Cesc Fábregas és Pedro személyét. Mennyire vagytok elégedettek velük idén? Mekkora szerepet töltenek be most a csapatban?  

Ádám: Fabregas nagyon magasra tette a lécet az elmúlt szezonjai alapján, egyelőre azt idén nem sikerült megugrania, de mostanában egyébként is a Kante-Bakayoko belső középpályával operálunk, úgyhogy kevesebb szerep jut neki. Ettől függetlenül egy jó formában lévő Cesc még mindig világklasszis szinten tud futballozni és osztogatni, jó kérdés, hogy mennyire fűti őt a bizonyítási vágy. Ezt Conte nyilván jobban tudja/érzi, ennek megfelelően fogja játszatni a spanyolt. Pedro az előző szezonban az egyik kulcsemberünk volt, most ő is árnyéka önmagának, így meglepne, ha a kezdőben kapna helyet, de a sebességére és a ritmusváltásaira lehet alapozni. Csereként beállva megadhatja azt a pluszt, amire a csapatnak adott esetben szüksége lesz.

WudigessBoi: A visszaesők között vannak mind a ketten, és kevés esélyt látok arra, hogy bármelyikük pozitív szereplője lesz a párharcnak (legalábbis Chelsea-vonatkozásban). Pedro sokszor bizonytalankodik a kapu előtt, viszont távolról jól lő, és ezt tuti nem a Barcánál tanulta. Fabregas picit elhasználtnak tűnik, védekezésben nem hatékony, viszont mélységi irányítóként nincs helyettese.

András: Pedro nekem olyan értelemben személyes kedvencem, hogy nagyon sokat fejlődött azóta, hogy Londonba került. Bár még sokszor pontatlan (hát milyen játékosokat neveltek ott a La Masián?:) ), az igyekezete sokkal szimpatikusabb számomra, mint Willian tessék-lássék hozzáállása, így egyértelműen őt preferálom a kezdőben. Fabregas kicsit körülményes lett mostanság, több helyre van szüksége a híres átadásaihoz, de ettől függetlenül is képes olyan teljesítményre, ami stabil kezdő helyet érne nálam. Szerencsétlenségére Bakayoko élvez előnyt, ami a jövő szempontjából persze érthető Conte részéről, de továbbra is tud színt vinni a játékunkba.

Legemlékezetesebb pozitív és negatív pillanat, emlék a korábbi összecsapásokról?

Ádám: Itt aligha van kérdés, negatívum egyértelműen Övrebö ámokfutása, amit a 2009-es szezonban művelt velünk, a mai napig Drogba lefújás utáni szavai jutnak eszembe arról a meccsről, amit a kamerába kiabált… Pozitívum szerencsére több is van, kedves emlék, amikor 2005-ben a Stamford Bridge-en 4-2-re nyertünk és jutottunk tovább. Aztán ott van a 2012-es elődöntő visszavágója, ahol Ramires pimasz és Fernando Torres orgazmussal felérő góljaival masíroztunk be a később megnyert döntőbe. És akkor Lampard alapvonalról szerzett találatát még nem is említettem… Itt az idő, hogy ezek mellé újabb klasszikust jegyezhessünk fel piros betűkkel a klub krónikáiba.

WudigessBoi: Szerencsére pozitívra nagy verseny van, hiszen Lampard nullszöges gólja vagy Ramires átemelése is nagyot szólt Barcelonában, de a legkedvesebb emlékem 2000-ből datálódik: az a 3:1-es diadal rengeteget adott a kamasz énemnek, hiszen esélytelenként fociztuk le a katalánokat és mindhárom találat parádés volt a maga nemében. A legnegatívabb pedig Drogba és *vr*b* szemezése volt: Iniestától nem sajnáltam a gólját (na jó, azért de), viszont normális játékvezetés mellett annak már nem lett volna szabad befolyásolni a párharcot.

András: Negatív tapasztalat természetesen a 2009-es visszavágó, amiről inkább nem is írnék többet, mert az még mindig a legfájóbb élmény számomra az elmúlt 17 évből. A pozitív is nyilvánvaló valószínűleg, Torres gólja a Nou Campban. Na meg Frank Lampard gólja az alapvonalról… Hogy is lehetne azt elfelejteni… 🙂

Tipp az első mérkőzés eredményére?

Ádám: Rombolásra és kontrajátékra számítok a mi oldalunkról, a Barca pedig szerintem nem fogja összetörni magát, hogy már Angliában eldöntse a továbbjutást. Egy unalmas 0-0-on sem lepődnék meg, de nem akarom elijeszteni a meccstől az embereket, úgyhogy legyen 2-1 a mi javunkra, ami után teljesen nyílt lesz a párharc a Nou Camp-beli visszavágóra. Mondok gólszerzőket is, Hazard és Morata találataira Suárez válaszol majd egy kamu-tizenegyest kihagyó Messi kipattanóból. J

WudigessBoi: Egy szentimentális 1:0.

András: 1-0. Visszavágó 1-1.

Azt pedig, hogy az Eurobarca szerkesztői milyen válaszokat adtak a Magyar Chelsea Szurkolói Klub kérdéseire, és mi hogyan látjuk ezt a párharcot, itt találjátok meg.