Sikerült a lehetetlent véghez vinnie a Barcelonának a Cádiz ellen, ugyanis úgy tudott végül döntetlent játszani hazai pályán, hogy az ellenfele gyakorlatilag kétszer lépte át a félpályát. A katalánok borzasztóan pontatlanok voltak a támadójátékban, rengeteg kapuralövés ellenére sem voltak túl veszélyesek, a Cádiz viszont csak a védekezéssel törődött, így nem is kellett megerőltetniük magukat. Ám ez öngyilkos taktikának bizonyult, mert a rengeteg kihagyott lehetőség után Lenglet a mérkőzés utolsó perceiben összehozott egy tizenegyest a vendégeknek, aminek köszönhetően a Barça egy agyonnyert meccsen engedte ki a kezéből a győzelmet…
A PSG elleni szomorú, de teljesen megérdemelt vereség után Koeman két nap pihenőt adott a játékosainak, hogy kiszellőztessék a fejüket, talán azzal a céllal is, hogy a bajnokságban úgy folytassák, ahogy idén eddig mindig: győzelemmel. A Barcelona ráadásul a 7 idei Liga győzelme mellett már 12 meccse veretlen volt a Cádiz elleni meccs előtt, így egy újabb siker az Atletico pontvesztései után újra nyílttá tehette – volna – a versenyfutást a bajnoki címért…
Koeman a keddi BL találkozón pályára küldött és vereséget szenvedő 11-nek szavazott újra bizalmat a Cádiz ellen, aminek talán pszichológiai okai is voltak, hiszen Piquééknek így megvolt a lehetőségük, hogy megmutassák, a PSG elleninél tudnak jobban is játszani. Másrészt pedig járt egy verés a Cádiznak, hiszen ellenük szenvedett utoljára vereséget a Barcelona a Ligában még decemberben.
A mérkőzés képe a játékidő 99%-ában
A katalánok ettől függetlenül nem úgy nézett ki, hogy most akarnak világra szóló győzelmet aratni, mert nem estek neki a Cádiznak, hanem szépen felálltak kézilabdázni a teljesen visszaálló ellenféllel szemben, ahogy általában a kisebb csapatok ellen szoktak. Ez egyet jelentett azzal, hogy türelmesen, lassan passzolgattak a 16-os előtt és vártak a vendégek hibáira… Vállalkozókedv és kreativitás híján ez tényleg csak meddő passzolgatás volt az idő nagy részében – a labda például több mint 80%-ban volt a Barcelonánál -, de a Cádiz annyira csak a védekezésre koncentrált, hogy előbb-utóbb ez a hozzáállás is eredményre vezetett.
A kapuban álló Ledesmának ugyanakkor csak Messi lövésénél kellett védenie, a többiek próbálkozásai általában kaput sem találtak, az áttörés így végül Pedri révén lett meg: a fiatal spanyol egy letámadás utáni lecsorgó labdára reagált a leggyorsabban és rúgatta fel szépen magát a 16-oson belül. A büntetőt Messi értékesítette, ami a félidei állást is jelentette, ugyanakkor az első 45 perc krónikájához még hozzátartozik, hogy de Jong és Pedri is rúgott egy-egy lesgólt, így nagyobb szerencsével fölényesebb is lehetett volna a vezetés.
A vendég Cádiz nagyon egyszerű taktikával érkezett a meccsre: védekezni 11 emberrel és a decemberi, győzelmüket hozó bajnokihoz hasonlóan kontrákból gólt rúgni. Erre a félidőben egyetlen árva lehetőségük volt, éppen a gól utáni ellentámadásból, ám a beadásra érkező Sobrino nem tudta kapura irányítani a labdát nagy helyzetben.
Pedri lesgólja – itt nem Griezmann, hanem Dest maradt végül lesen
A játék képe a térfélcsere után semmit nem változott, a Cádiz beállt ezúttal a másik kapu elé védekezni, a Barcelona pedig passzolgatott szépen, lassan, bármiféle igazi attraktív szándék nélkül, így nem igazán látszott, mi fogja kimozdítani a mérkőzést ebből a tetszhalott állapotból – mert az, hogy Dembélé átment a jobbról a baloldalra egy időre, túl sokat nem jelentett, ahogy a cserék beállása sem igazán pörgette fel a csapatot.
A Cádiz hozzáállása miatt úgy nézett ki, nem forog veszélyben a győzelem, ugyanakkor az nem nézett ki túl jól, hogy a szükséges minimumon felül semmit nem tett a győzelemért a Barcelona. A csapat pontatlan volt, nem koncentrált igazán és egyáltalán nem helyezte nagy nyomás alá az ellenfelét. Valamint hiába rúgott vagy 20-szor kapura, ezek közül csak néhány jelentett igazán veszélyes helyzeteket, pedig Dembélé, Pjanic vagy Puig lábából is könnyen megszülethetett volna a meccset lezáró második hazai gól.
Ez nem sikerült és ez nem az a szezon, ahol a Barcelona megússza az ilyeneket – a Cádiz az utolsó percekre felment letámadni, hátha kiharcol egy helyzetet és ami önerőből egész biztos nem jött volna össze nekik, ha 100 percig is tart a meccs, az sikerült Lenglet jóvoltából, aki egy ártalmatlan helyzetben összehozott egy 11-est, amikor megrúgta a labdát előbb elérő Sobrinót… Ezt a vendégek természetesen értékesítettek is – a második kapu felé tartó lövésükből a meccsen -, amire a Barcelonának természetesen már nem maradt ideje válaszolni.
Az ellenfél erejéhez és hozzáállásához képest borzasztóan játszott a Barcelona, de saját teljesítményére sem lehet büszke, hiszen olyan képet mutatott magáról egy-egy akciót leszámítva, mintha nem is akart volna gólokat rúgni.
És ha kicsit túlzás is, hogy megérdemelten vesztett pontokat, de az igaz, hogy ezért csak és kizárólag saját magát okolhatta, Messiék ugyanis képtelenek voltak eldönteni a meccset egy olyan ellenféllel szemben, amelyik a félpályán túlra is alig látott a 90 perc alatt. Ezen a ponton az nem is fontos, hogy ez azért nem sikerült, mert nem tudtak, vagy azért, mert nem akartak érte többet tenni, a tény maga bőven elég ahhoz, hogy továbbra se kelljen azon izgulnunk, hogy az Atletico pontvesztései után a csapat bele fog-e szólni a bajnoki címért folyó harcba. Szurkolni és bízni benne persze továbbra is kell és szabad, de az elmúlt három találkozó alapján látszik, hogy az idei (jó) forma nagyon sérülékeny és nagyobb elvárásokat, mint hogy ott legyen az élboly mögött a csapat, nem szabad támasztani vele szemben.
Ha pontoznátok a játékosokat, itt megtehetitek:
FC Barcelona – Cádiz CF 1-1 (1-0)
La Liga, 24. forduló
Camp Nou, Barcelona
Zárt kapuk mögött
Vezette: Juan Martínez Munuera
Barcelona: Ter Stegen – Dest (Mingueza 80’), Piqué, Lenglet, Alba – de Jong, Busquets (Busquets 65’), Pedri (Trincao 74’) – Dembélé (Riqui Puig 80’), Messi, Griezmann (Braithwaite 65’).
Cádiz: Ledesma – Carcelén, Fali, Mauro, Espino – Sánchez (Alejo 62’), Ander Garrido (José Mari 58’), Perea (Jonsson 76’), Jairo (Álex 59’), Sobrino – Negredo (Lozano 59’).
Gólok: Messi 32’ (11-esből), Álex Fernández 89’ (11-esből)
A whoscored.com statisztikái: